Milán blogja

Mivel tegnap voltunk a Nagyinál, ezért ma nem mentünk, hanem itthon voltunk és délelőtt sokat játszottunk, azután pedig még ebéd előtt elemntünk egy nagyot sétálni a wekerlére a szép házak közé és elmentünk a kis játszótérre is, ahol végre kiszállhattam a babakocsiból és minden játékot kipróbálhattam: csúszdáztam, autóztam, mérleghintáztam és rendes hintáztam is anyával együtt. Nagyon klassz volt, csak nagyon sáros is úgyhogy vigyáznom kellett, el ne essek... Ó, és ami még klassz volt, hogy hazafelé sétálhattam és végíg velem volt az új kedvencem, a Garfield cica. Útközben találkoztunk kutyusokkal és cicákkal is és csak néha kellett apa kezét fogni, amikor autók jöhettek. Otthon ebédeltem egy kicsit, aztán mentem aludni, de nehezen aludtam el, mert előbb bekakiltam, aztán meg nem is tudom már miért... Nem is aludtam túl sokat, és alig uzsonnáztam, de közben anya és apa egy csomó narancsot kifacsart és nagyon finom narancslé lett belőlük, ami nagyon fincsi volt, utána pedig előbb apával játszottam, és később sokat gyurmázhattam, egész estig, amikoris lementünk sétálni a Mamával és a Somával akinek érdekes tölcsér van még mindig a fején. Amikor pedig hazaértünk, megvacsoráztam és amikor anya is kijött a fürdőből, akkor énekelt nekem, addig meg apa mutatott nekem a tévében régi felvételeket rólam és a Botiról ami igen furcsa volt, mert én alig emlékszem rá hogy jártunk volna egy nagyon nagy hegyen ahol sok sok hó és rengeteg fa volt és csúszkáltak az emberek léceken...

Milán

No, ma is mozgalmas napom volt: reggel épp csak kicsit játszottunk és már indultunk is a Nagyihoz, ahol persze megint bevittem a konyhából a székeket (egyedül!) a nagyszobába és rajzoltam rajtuk egy csomót, egészen az ebédig, amikor is nem túl sokat ettem, a levesből csak pár kanállal és a csokis rizskókból se sokat, hanem inkább újra kinyittattam az asztalt és tovább rajzoltam. Sajnos azonban menni kellett haza, és én a kocsiban elaludtam és otthon folytattam a szunyókálást az ágyikómban jó sokáig. Viszont irtó nyűgösen ébredtem... Még uzsonnázni se volt kedvem és a sírást-nyekergést is csak akkor hagytam abba, amikor már megnéztünk egy Thomas mozdonyos mesét és anya is énekelt nekem. Ekkor viszont el is indultunk rögtön vásárolni. Szerencsére kevesen voltak a teszkóban és az elején kaptam egy jó nagy sajtos pogit, amit majszolgathattam, így nem is volt olyan vészes a vásárlás. Ja és én is választhattam pár dologban: apának segítettem kiválasztani a szebbik csirkehusit, anyának segítettem gyümölcsöt kiválasztani és magamnak válogathattam a reggeli tejpépek közül! Otthon épp hogy csak kirámoltak anyáék, már mentem is fürdeni és vacsorázni (de most semmi kedvem nem volt még a csokis rizskókhoz se, hanem apával csináltattam párizsis-sajtos szendvicset, amit végíg kóstoltam, picit ettem belőle, de ez is a kukában landolt, akárcsak az almaszeletek...). Mivel apa morcos volt amiért ki kellett dobni amit nekem csinált vacsira, ezért nem játszott velem, úgyhogy egyedül (illetve Garfield cicával, akit reggel nekem adott apa) kellett játszanom lefekvésig...

Milán

Ma reggeli után megnéztük a gyümölcsöket és zöldségeket a könyvemben, aztán elmentünk a piacra. Sajnos elég rosszkedvű idő volt, de azért az jó volt, hogy vettünk egy csomó gyümölcsöt és zöldséget: banánt, káposztát, karalábét, kivit, uborkát, és káposztát. Közben el kezdett cseperegni az eső, úgyhogy elmentünk gyorsan a Mamához, aki közben elvitte a Somát megint doktorhoz, de ő is jött nemsokára. Közben anyával mindenfélével játszottunk: zöldségeset, autópályásat, memória kártyásat, aztán megjött a Mama és vele is játszottam az ebédig (megettem két tányér tojáslevest de semmi mást) és mentem aludni. Ébredés és uzsonna után (vajas mézes kenyeret ami fincsi volt) hazamentünk és itthon énekelt nekem anya aztán anya elkezdett tornázni de szerencsére megjött apa, úgyhogy őt rá tudtam venni, hogy gyurmázzon velem... Jó sokat gyurmáztunk, egész a fürdésig, és pancsolás után ettem egy tányér paradicsomos húsgombócot és jutalomképp sós sütit is kaptam, aztán lefekvés előtt még játszottam apával és be is kakiltam, úgyhogy apa gyorsan adott rám tiszta pelust és már mentem is aludni...

Milán

Ma nagyon mozgalmas napunk volt: reggel itthon volt apa is, mert ma szabin volt. Reggeli után játszhattam a színes finom golyókkal, aztán öltöztünk és előbb elmentünk anya fogorvos nénijéhez, de mi nem mentünk be a házba, hanem sétáltunk a környéken egy nagyot. Láttunk pár szép autót, de sajnos a játszótéren hiányzott a hinta, amin a múltkorjában még hintázhattam... Cserébe kétszer is megnézhettem ahogy a kukás bácsik a nagy kukásautóba sorra felemelik és beöntik a kukákat. Nagyon érdekes volt és a végén integetett nekem a három kukás bácsi és én is integettem nekik, és akkor pont jött is anya és elmentünk egy nagy áruházba, ahol egy könyvesboltba mentünk be és sok-sok könyvet megnéztünk, némelyik még beszélt is vagy zenélt is, ami nagyon tetszett. Végül anya vett két könyvet, és amíg apa fizetett a néninek, én beülhettem egy verdás mozgó autóba a bolt előtt, sőt apával még mozgólépcsőzhettem is egyet amikor kijött a boltból. A parkolóházban gyorsan tisztába kellett tenni, mert a könyvesboltban bekakiltam, aztán mentünk egy helyre, ahol sok-sok gyerek és a szüleik üldögéltek-álldogáltak egy ajtó körül, ahova néha bement vagy kijött valaki. Itt sajnos irtó sokat kellett várni, én halálra untam magam, és a folyosón szaladgálást is meguntam egy idő után, és még az új könyvemet is, pedig azt még egy kislány is odajött megnézni, olyan klassz. Mivel már lassacskán ebédidő volt, apa vett nekem egy sonkás szendvicset és én majdnem az egész zsemlét megettem! Utána még megnéztük a sarokban a kis székeket és asztalt meg pár plüss állatot, akiket szépen beültettem a székekbe, és ekkor végre bemehettünk az ajtón... Odabenn doktornénik voltak, de szerencsére semmi szuri nem került szóba, csak bele kellett nézni lámpákba, és az egyik doktornéni még játszott is vele kukuccsosat és egy nagyon szép színesen villogó csillagot is mutatott, amit meg is foghattam, aztán anyáéknak azt mondták, hogy minden rendben a szememmel, és mehetünk haza (végre!). Otthon még ettem egy tányér gyümilevest és mentem (volna) aludni, de megint bekakiltam, úgyhogy apa gyorsan tisztába tett (pedig erősen ficánkoltam). Na így már lassan el tudtam aludni és aludtam is sokáig. Amikor felébredtem, csak apa volt itthon, úgyhogy gyorsan öltöztünk is és elmentünk anyáért a kocsival. Amikor visszaértünk apa adott egy "epegangát" (gyümölcsjoghurtot) és játszottunk amíg anya is hazaért, mert ő közben felugrott a Mamához a vacsorámért és megnézni a Somát, aki szintén doktornál járt, de ő rosszabbul járt mint én... Szóval a fürdés után apa megint főzelékkel próbálkozott, de passzoltam, és inkább husis tésztát ettem sok sajttal, meg egy kis gyümölcsöt, aztán nem sokkal később mentem is aludni.

Milán

Ma épp ébredeztem, amikor apa indult dolgozni, ami azért volt szerencse, mert a cumim beesett a hálózsákomba és még apával ki tudtam szedetni, különben bajban lettem volna! Később anya is felkelt, és reggeli után olyat játszottunk anyával, hogy az állatok utazgattak és elmentek látogatóba a dínóhoz meg ilyenek. Utána lementünk sétálni, meg az ebédért és az oviba, és a Boti és a Kriszti elénk jöttek és a Boti motorozott is, mert már egyáltalán nincs hó, aztán mentünk fel a Mamához ebédelni. Kaja után aludni mentünk és ébredés meg uzsonna után anya elvitt fogorvos nénihez ismerkedni, de nekem egyáltalán nem volt kedvem ismerkedni, mert azt hittem megint szurit kapok. Szerencsére szuri nem volt, sőt egy kengurus kártyát is kaptam a doktor nénitől. Hazafelé beugrottunk pár boltba és otthon tornáztunk kicsit anyával, aztán jött apa és vele játszottam, mert anya telefonálgatott. Utána vacsoráztunk és még kicsit apával is játszottunk az állatokkal, akik teherautóval kocsikáztak fel-s-alá, és még egy várat is építettünk nekik és a bátrabbak felmentek a magas toronyba is, de a boci félt, úgyhogy ő nem... Ja és megtanultam, hogy a boci azt mondja "bú", a bárány pedig, hogy "be-be-be". Mivel már igencsak későre járt, én mentem fürdeni, és aludni.

Milán

Délelőtt, a reggeli után nagyon jót játszottunk anyával: sok könyvet végígnéztünk és amit ismertem, azt meg is mutogattam anyának, aki nagyon megdicsért, hogy milyen okos vagyok. Dél felé lementünk sétálni és lejött a Mama is a Somával. Így együtt elmentünk az ebédért és elvittük a szelektívbe a flakonokat, majd felmentünk a Mamához, ahol ettem egy kis levest és grízes tésztát, aztán mentem sziesztázni. Ébredés után össze-vissza ettem mindenfélét uzsonnára, és picit még játszottam a nagy labdával és a karikával, csak amikor indultunk le sétálni, akkor kezdtem reklamálni mert én még rajzolni szerettem volna, de már késő volt és anyáék nem engedték, úgyhogy mentünk le sétálni, akármennyire is reklamáltam... Amikor hazaértünk, apa már várt ránk és játszottunk picit, csak sajnos az új virágot leejtettem és kicsit eltört az egyik levele és a szára, és én kicsit még sírtam is, mert le lettem szídva amiért bántottam szegény jácintot ... Na mentem is fürdeni a további játék helyett, és a vacsora sem egészen úgy volt, ahogy apa eltervezte, mert a főzelékből még kóstolót se kértem, hanem a B menüt választottam, ami májgombóc leves volt. Abból megettem egy nagy tányérral és kaptam még utána kivit ("vivit") és puffasztott gabonát desszertnek. Kaja után anya énekelt nekem a fürdésig.

Milán 

Reggel korán keltünk, mert mentünk reggeli után az énekre. Sajnos a Noémiék ma nem jöttek, sőt, mások is alig-alig, de végül még a Leventéék is megérkeztek, és még páran, úgyhogy sokat táncoltunk és énekeltünk. Hazafelé be akartunk ugrani a közértbe, de zárva volt, így az ebéd felé vettük az irányt, de előbb összetalálkoztunk a Mamával, aki elkisért minket, és amíg ő felvitte az ebédet, mi Anyával lent maradtunk kicsit futkározni és leveleket gyűjteni, aztán alighogy felértünk, megérkeztek a Botiék és ettünk egy keveset, és aludtunk egy kicsit. Ébredés és egy pici uzsonna után elmentünk négyesben sétálni: a Mama, anya, Boti és én. Elmentünk a Dédinek integetni és a közértbe, visszafelé pedig anya vett egy virágot, ami még nem nyílt k, de állítólag hamarosan kinyílik és finom illata lesz. Sajnos a kis játszótéren nagy volt a sár, ott nem játszhattunk, helyette a focipályán rohangáltunk és labdáztunk és hazafelé nagyon vicces volt, mert a Boti ült a babakocsiban és én sétáltam mellette! A Mama és a Boti visszamentek, mi pedig haza és pár perc múlva apa is hazaért, úgyhogy vele játszottam vár-építőset, és könyveket is nézegettünk amíg anya pakolászott és tornázott, aztán mentem fürdeni és pancsolás után több fogásos vacsora várt: karfiol leves, lekváros grízes tészta, süti és alma. Mindenből ettem, bár egyiket se ettem meg teljesen, de még apa azért adott ropit is, aztán picit még játszhattam mielőtt mentem volna aludni.

Milán