Reggel korán keltünk, mert mentünk reggeli után az énekre. Sajnos a Noémiék ma nem jöttek, sőt, mások is alig-alig, de végül még a Leventéék is megérkeztek, és még páran, úgyhogy sokat táncoltunk és énekeltünk. Hazafelé be akartunk ugrani a közértbe, de zárva volt, így az ebéd felé vettük az irányt, de előbb összetalálkoztunk a Mamával, aki elkisért minket, és amíg ő felvitte az ebédet, mi Anyával lent maradtunk kicsit futkározni és leveleket gyűjteni, aztán alighogy felértünk, megérkeztek a Botiék és ettünk egy keveset, és aludtunk egy kicsit. Ébredés és egy pici uzsonna után elmentünk négyesben sétálni: a Mama, anya, Boti és én. Elmentünk a Dédinek integetni és a közértbe, visszafelé pedig anya vett egy virágot, ami még nem nyílt k, de állítólag hamarosan kinyílik és finom illata lesz. Sajnos a kis játszótéren nagy volt a sár, ott nem játszhattunk, helyette a focipályán rohangáltunk és labdáztunk és hazafelé nagyon vicces volt, mert a Boti ült a babakocsiban és én sétáltam mellette! A Mama és a Boti visszamentek, mi pedig haza és pár perc múlva apa is hazaért, úgyhogy vele játszottam vár-építőset, és könyveket is nézegettünk amíg anya pakolászott és tornázott, aztán mentem fürdeni és pancsolás után több fogásos vacsora várt: karfiol leves, lekváros grízes tészta, süti és alma. Mindenből ettem, bár egyiket se ettem meg teljesen, de még apa azért adott ropit is, aztán picit még játszhattam mielőtt mentem volna aludni.
Milán
