Ma én voltam "home officeban" és nem apa :) Ugyanis az egyetemről kaptam egy felkérést, hogy 9-től 13 óráig online segítsek az anglisztika szakra külföldről jelentkezők felvételi vizsgáján és én legyek a 'független' megfigyelő. Ez nagy felelősség és nagyon jó érzés volt, hogy a tanárok akik felvételiztettek, engem is egyenrangú félként kezeltek és kikérték a véleményem! Persze angolul ment az egész folyamat és egyesével csatlakoztak a teams meeting-be a jelentkezők:
elsőnek egy orosz lány, aki szerintem a legügyesebb volt mind közül, aztán egy algériai, afgán, török srác, és egy azeri lány, akik már elég sokat hibázgattak, majd egy amerikai lány, aki persze jól beszélt angolul - csak épp eléggé "mellébeszélt" , ugyanis ez egy MA (mester képzés) és itt nyelvtani és angol irodalmi kérdések is voltak! Ez után a kör után megbeszéltük, kit javasoltunk, ki - hány pontot kap az elérhető 100-ból, majd jöttek a BA (alapképzés) jelentkezői: egy marokkói srác, és 2 libériai: egy srác és lány, de náluk én jobban tudok angolul! Olyan akcentussal beszéltek, amilyet én még nem hallottam, totál afrikai és alig-alig érthető. Hát ők nem hiszem, hogy elég pontot kaptak... Mindenesetre roppant érdekes volt és meglepő, hogy az angol nyelvtani kérdéseket még én is jobban tudtam mint a többség, aki mesterszakra akar ide járni...
Apa ma korán végzett és miután felszerelte az új mágnestáblámat a falamra, játszottunk párat a Geoguessr-el és teljesen véletlenül egy tök jó fej olasz sráccal játszottunk, akivel jót cseteltem a játék közben (olaszul persze!).
Aztán apa indult haza, én pedig elkezdtem ebédet készíteni magamnak.
Milán