Milán blogja

Este máshogy aludtunk, hogy ne fertőzzek annyira, úgyhogy az egyik szobában én aludtam anyával és a Krisztiék a másikban (tegnap a Botival aludtam egy szobában és anya kint... az viccesebb volt, de estére megint felment a lázam). Reggel a Kriszti hozott nekünk finomságokat a közértből és én fánkot választottam kakaóval.
Délelőtt sokat játszottunk (én sajnos nem fürödhettem ma), báboztunk. Ebédre fincsi paradicsomleves, egy kis milánói és husi volt, ettem mindenből.
Ma sem aludtam délután, mert nagyon meleg is volt és hogyan lehetne már aludni, amikor kint is lehet futkározni a ház körül! Szerencsére amikor Anna felébredt, akkor én is kijöhettem és dobáltuk a gyümiket a medencébe a Botiéknak.
Épp labdáztunk a Botival, amikor apa megérkezett, ugyanis hazavisz minket, hogy otthon gyógyulgassak... Szerencsére nem azonnal indultunk vissza, hanem még játszhattam a kertben a Botival (aki feldobta a labdámat a fára, aztán apa piszkálta le, mert mi nem tudtuk ledobálni a kuglikkal...).
Viszonylag hamar hazaértünk, és meglepi várt: apa vett egy újabb Toy Story-s játékot nekem. Azzal játszottam , de előbb még ettünk vacsorára sült krumplit kecsöppel és csokis fánkot, aztán mentem fürdeni és azért sikerült az időhúzásos technikámmal kilencig kihúzni a lefekvést :))

Milán

Délelőtt bementünk mindannyian Siófokra, ami igen jó ötlet volt!
Voltunk a szuper játszótéren, de ami még klasszabb volt, hogy bringó-hintóztunk is! Hát az szuper volt! És ha ez még nem lett volna elég, akkor a fagyizás aztán már tényleg őrület volt, ugyanis abban a  finom fagyizóban, ahol múltkor nem tudtunk fagyizni, mert zárva volt, most végre ehettünk amit csak szemünk-szánk megkívánt: én például rágógumi ízűt. Irtó fincsi volt :)
Utána pedig lementünk a strandra, de sajnos akkor már kezdtem rosszul érezni kicsit magam, pontosabban fáztam, ami ebben a hőségben elég különös volt, úgyhogy anya megnézte és sajnos lázas lettem :(
Na mentünk is vissza a kis házba és onnan a Siófoki kórházba, hogy megvizsgáljon egy doktor, ugyanis piros volt a torkom is és a kezemen-lábamon apró piros pöttyök is lettek. Szerencsére a vizsgálat szerint a pöttyök inkább allergiás dolgok, de a torkom az tényleg piros, úgyhogy elkaphattam valamit már megint... Kaptam gyógyszereket és visszamentünk.
Persze lefekvésig még játszottunk, de odakinn nagyon veszélyes lenni, mert a szúnyogok tömegesen támadnak!
Este még beszéltem apával is telefonon és elmeséltük neki a mai kalandjainkat...

Milán

Ma igazán mozgalmas napom volt:
Délelőtt elmentünk egy templomba és nem sokkal később az Orsiék és a többiek is odajöttek, ugyanis a kis kápolnában megkeresztelte egy pap bácsi a Levit (aki meglehetősen békésen tűrte a szertartást). Szerencsére nem volt vészesen hosszú a szertartás,  és utána felmentünk az Orsiékhoz, ahol lehetett játszani, tévézni és szendvicseket enni (én mondjuk kértem csokit és kaptam is!). Innen hazajöttünk átöltözni, aztán anyáék még pakolásztak kicsit és már indultunk is a Balcsira!
Egész hamar leértünk, nem volt sok autó most az autópályán. A kis házban pedig csak a Kriszti volt, de alighogy behordtuk a cuccokat, már jött is a Zoli az Annával és a Botival. Délután még játszottunk kicsit társasjátékkal, aztán ettünk fánkot (én kicsit hisztiztem, mert a Kriszti félbetörte a fánkomat, hogy megnézze melyik a vaníliás, de én meg nem szeretem, ha "bántják" a fánkomat!), és épp a Botival akadálypályásat játszottunk a ház körül, amikor sajnos apának haza kellett indulnia: ő nem maradhat velünk, mert dolgoznia kell, és a Zolinak is, úgyhogy mindketten hazasiettek (hogy  a meccsere hazaérjenek...)

Milán