Milán blogja

A mai nap is hasonlóan szuper volt mint a tegnapi: reggel lementünk a szemközti kis árushoz reggelit venni, ma vaníliás lattét kértem muffinnal. Utána kijelentkeztünk a szállodából és elsétáltunk a komp kikötőbe mint pénteken és át hajóztunk Valettába, keresztül sétáltunk a városon a busz pályaudvarra, ott felszálltunk egy gyorsjáratra, ami Marsaxlokk kis halász városkába vitt. Pont a vasárnapi hal vásár volt (apa örömére), érdekes halakkal. Körbe néztünk a kikötőben, aztán mentünk tovább busszal a közeli Marsaskalába. Itt rögtön beültünk egy klassz étterembe ebédelni, majd elkirándultunk az öböl túloldalán található Mumxar szikla szirtekhez. Fantasztikus szép volt itt is a tenger, a sziklák, a kilátás. Jót kirándultunk! Bementünk a városba, és szinte rögtön jött is a busz, amivel egész hamar a reptéren is voltunk. Simán becsekkoltunk, és hamar eltelt az idő a gép indulásáig. A repülés is gyors volt, annyira hamar megérkeztünk hogy a reptéri transzfer buszokra kellett várni... 

Milán 

Ma még azért mentem suliba, pedig délután utazunk... Dupla olaszon powerpointot kellett 48-hoz kapcsolódóan készíteni. Tesin röpiztünk, angolon én is gyakoroltam a többiekkel. Magyaron még Örkényt vesszük, aztán siettem haza ebédelni.
Kettőkor épp befejeztem az ebédet és jött apa. Gyorsan elkészültem és félre már a 200-as busz megállójában voltunk, ahol már ott voltak a Krisztiék, jött a busz és hamarosan a reptéren voltunk. Hamar be is csekkoltunk, aztán az éttermeknél vártuk hogy melyik kapuhoz kell menni. Az A18 nyert, ami klassz mert pont ott van a csocsó is, így tudtunk játszani a beszállásig. A gép pedig nagyon pontosan indult és két óra alatt meg is érkeztünk Máltára. Egy újabb országot kipipálhatok :)
Kicsit várnunk kellett miután leszálltunk, mert valami zűr volt a reptéren, de hamar kijutottunk, vettünk 4 napos busz kártyákat és a TD3 busszal indultunk is a szállodába, ahol átvettük a szobákat és mentünk is le a tengerparti útra, ahol egy kis étteremben nagyon finom tenger gyümölcseis tésztát ettünk vacsorára.

Milán 

Ma is a jól bevált nyolckor kelés volt, és kilenckor már mindent összepakoltunk, ugyanis délután már repülünk haza, és persze azért még egy fél napra lementünk a partra úgy hogy vittük a cuccokat és onnan mentünk a reptérre. A kedvenc helyünkön ütöttünk tanyát és miután apáék megreggeliztek, bementünk labdázni. Ma is fújt a szél, ami izgalmasabbá teszi a játékot, de klassz volt! Kicsit később még a Botival visszamentünk a hullámokba ugrálni, aztán kijöttünk száradni, mert ugyan írt a Wizz, hogy késik a gépünk, de azért kettő után elindultunk a taxi droszthoz és onnan két taxival a reptérre. Egy jó fej taxis vitt minket és a reptéren szerencsére nem volt tömeg és simán bent is voltunk a C38-as kapunál. Eleinte csak mi voltunk itt, ettünk a helyi kis büféből, kártyáztunk a wizzard-al, aztán kiírták hogy nem is innen, hanem  C33-astól indulunk és 20:10-kor (17:25 helyett!). Végül még többet késett az indulás, mert még a repülőben is üldögéltünk 40 percet a felszállásra várva, de amúgy a repülés rendben volt és aztán a 200E-vel jöttünk a reptérről haza.

Milán 

Ma nyolckor keltünk, és lassan el is indultunk a városba, de előbb még ma is egy közeli klassz kis kávézóban reggeliztünk. Az első úticél az East Side Gallery volt, ahol egész hosszan megmaradt a fal és tele van graffitikkel, köztük pár híressel is. Innen egy szép hídon mentünk a túlpartra és metróval az olimpiai stadionhoz, ahol este az EB döntő lesz majd. Csináltunk pár fotót és vissza metróztunk a múzeum szigetre. Itt épp beültünk egy étterembe amikor egy zivatar csapott le a városra, de mire megebédeltünk már újra sütött a nap, így még fagyiztunk is az Alexander platz felé sétálva. Igazából még bőven volt időnk a gép indulásig, de Londonnal ellentétben most jó korán vonattal kijöttünk a reptérre és inkább itt üldögéltünk és a boltokba nézelődtünk. A .2 terminálról indult a gépünk és pont ráhibáztunk, hogy melyik kapu elé táborozzunk le, aztán onnan felváltva sétálgattunk a boltokba, majd amikor kezdődött az EB döntő, akkor mindenki elkezdte a mobilján nézni online a meccset. Mondjuk közben már lehetett beszállni a gépbe, de az első félidőt még pont láttuk, és mivel a gép egész pontosan szállt fel és le, így az eredményt már Budapestre megérkezve láttuk és a Boti és apa pont eltalálták előzetesen az eredményt, hogy a Spanyolok nyernek 2:1 -re.
A reptérről apa hazahozott minket kocsival, aztán ő ment is tovább még Gyömrőre...

Milán

Nagyon korán keltünk mert ötre már jött értünk apa és mentünk a reptérre, ahol találkoztunk a Botiékkal, mert mentünk Berlinbe! Meglepően kevesen voltak a reptéren, de a gépünk fél óra késéssel indult. Nem baj, 1 óra 10 perc alatt megérkeztünk Berlinbe és a reptérről vonattal mentünk be a városba, majd a vasútállomásról S-bahn-al mentünk tovább a Potsdamer platz-ra. Itt külön vált a fiú és a lány csapat, mert mi a kém múzeumba mentünk, anyáék pedig a nagy bevásárlóközpontba. A kém múzeum érdekes volt, főleg az interaktív dolgok, aztán megkerestük a Krisztiéket és együtt mentünk ebédelni. A berlini specialitást próbáltuk ki, a currywurst-ot. Nem rossz, de nem lettünk rajongói... Kicsit esett az eső miközben elsétáltunk a közeli Dunkin donuts fánkozóba, ahol irtó finom fánkokat ettünk. Innen U-bahn-al elmentünk az Alexander platz-ra, és miután körülnéztünk, villamossal mentünk a közeli szállásunkra, ami egy érdekes lakás. Kicsit pihentünk, aztán vissza sétáltunk az Alexander platz-ra és környékére, vacsoráztunk is egy amerikai gyorsétteremben és visszafelé egy őrült hangulatos HB mega sörözőbe is benéztünk.

Milán 

Fél nyolckor keltünk, mert ma elég sűrű volt a program: elsőnek elsétáltunk egy közeli pékség és kávézóba, ahol nagyon finom péksüteményeket ettünk és én forró csokit ittam. Innen a British Museum felé buszoztunk és most végre az emelet első sorába is tudtunk ülni. A múzeum is egészen érdekes volt, de egy óra alatt csak irtó kis részét, a nagyon nagyon fontos műtárgyakat tudtuk csak megnézni. Azért az afrikai termek és a múmiák tetszettek. A következő úticél a Madame Tussauds panoptikum volt, de még volt pár perc amíg a jegyünk szólt, ezért a közeli Baker Street 221B-nél megnéztük a Sherlock Holmes házat. No és a nap csúcspontja jött, a panoptikum ami irtó klassz, de sajnos itt is igyekeznünk kellett szóval itt is csak a lényeges dolgokra jutott idő, mert 2-re a Victoria állomásra kellett érni a buszhoz. Épp időben értünk oda, viszont a busz akkora dugóba került hogy egy óra késéssel ért a reptérre és már azt terveztük hogy mi van ha lekéssük a gépet? Node futva (szó szerint!) fél óra alatt becsekkoltunk és szerencsére a beszálló kapu a közelben volt, úgyhogy már lehetett bemenni mikor odaértünk. Épp az utolsó percekben! A repülés utána teljesen normális volt, szerencsére át tudtuk cserélni a helyemet a Boti mellé a folyosó túlfelén. Jól elfáradtunk azért estére, mire hazaértünk!

Milán

Irtó korán, 4-kor keltünk, mert 4:20-ra már itt volt értünk apa és mentünk a reptérre, ugyanis utazunk Angliába, Londonba! A parkolóban találkoztunk a Botiékkal, és simán becsekkoltunk (na mondjuk most engem nagyon alaposan átvizsgáltak), aztán időben indult a gép és még kicsit hamarabb meg is érkeztünk a Stansfield reptérre. Innen pedig busszal mentünk be Londonba, keresztül a városon, szóval egy városnéző program is volt ez rögtön :) A busz állomásról gyalog mentünk tovább az utazás igazi céljához, egy speciális táncos cipő bolthoz. De olyan útvonalon mentünk hogy nevezetességeket érintsünk: Buckingham palota (a királyt nem láttuk), St. James park (ahol irtó cuki mókusok vannak! Odajött hozzám az egyik megnézni hogy van-e valami a tenyeremben!), és a Trafalgar tér. A cipőboltban egész hamar végzett Anna és a Kriszti (apa tolmácsolt nekik) és vettek két spéci cipőt. Így egészen korán volt még és el tudtunk menni a Tower felé, útközben ebédeltünk, és aztán a Tower Brigde hídon is átmentünk, onnan pedig emeletes busszal a LondonEye óriáskerékhez, mert arra jegyünk volt fél ötre. Jó nagy! Jó magasra felmegy! Onnan pedig egész London megnézhető. Az utunk innen a Westminster hídon a Big Ben mellett a Westminster Abbey előtti kis parkoz vitt. Itt pihentünk picit, majd irány a Soho! Este ugyanis a Kriszti és Anna megnéztek egy musical-t, és addig mi mászkáltunk a Piccadilly környékén. Az előadás után is még kicsit együtt is sétáltunk: megnéztük a kínai negyedet és egy hatalmas M&M's boltot, aztán ettünk finom hotdogot , és metróval elmentünk a szállásra, ami egy kicsit a külvárosban volt. Egész normális kétszintes lakás, de egy éjszakára tökéletes.

Milán

Fél nyolckor keltem, és nyolcra már mindenki elkészült, ugyanis sajnos ma volt az Isztambuli kirándulásunk utolsó napja, indultunk haza. Apa keresett egy olyan útvonalat a reptérre, ami csak metróval (igaz hárommal) volt teljesíthető, mert itt a busz közlekedés enyhén szólva kiszámíthatatlan és most igazán nem lett volna jó ha késünk... Így is az volt, hogy a reptérre ugyan a gép indulása előtt két órával kiértünk, de két utasellenőrzésen kellett átesni és a wizzair pultnál is sorba kellett állni a beszállókártyáért, mert itt csak papír alapú van, mindenkinek. Ráadásul hatalmas ez  a reptér és a mi gépünk az F13B (!) kaputól indult, így csak az negyed óra volt, mozgójárdákkal, hogy oda eljussunk... Nem is kellett várnunk, vettünk vizeket, péksütiket reggelinek, és gyakorlatilag már mehettünk is a kapuhoz és a gépbe már szállhattunk is be. Egész pontosan indultunk és érkeztünk, a levegőben volt egy ideig némi légörvény, de nem vészes. A reptérről szokás szerint a 200E hozott be a KÖKI-höz, ott elköszöntünk a Krisztiéktől és mi hárman a BurgerKingben ettünk ebédet, aztán még hazafelé beugrottam a Spárba zsemléért és sonkáért, hogy majd legyen a tojásrántottához. Közben írogattam persze a Dórinak, ugyanis ő átjött délután és ma itt aludt (igaz most apás hétvége van, de megbeszéltem anyával és apával, hogy csak szombaton megyek apához).

Milán

Ma is jó korán keltünk - fél ötkor! - ugyanis 5 előtt már itt volt apa és a Kriszti a Botival és indultunk a reptérre. Most kivételesen a Botival kiegeszülve négyesben mentünk Isztambulba és a Kriszti és Anna duó majd holnap jön utánunk. A repülőn az első sorban ültünk és nagyon hamar oda is értünk. A metró is gyorsan beért a városba de aztán a busz már nagyon sokáig tekergett mire a Galata toronyhoz értünk. Innen lesétáltunk majdnem az öbölig és egy kis sarki kebabosnál ebédelünk. Finom volt! Villamossal mentünk tovább a nagy bazárig mert onnan nem messze van a szálloda. Lepakoltunk és vissza mentünk a bazárba sétálni és ingyen édességeket kóstolni :) Este lett már mire visszatértünk a szállodába. Jól elfáradtunk...

Milán 

Az óra-átállítás miatt egy órával több időnk volt reggel elkészülődni, összepakolni a hazaútra.
Visszafelé ugyanaz volt a menetrend, csak nem hajnalban kellett legalább kelni...
Tíz után indult a vonatunk Helsinkibe, és sajnos ezen a vonaton nem volt wifi.
Negyed kettőre már a reptéren voltunk, és kicsit később sajnos kiírták a járatunkra, hogy "delayed" vagyis késik, méghozzá másfél órát várhatóan, szóval nem negyed hatkor, hanem háromnegyed hétkor indulunk vissza Bécsbe. Így végül 20:10-kor szállt le a gépünk Bécsben, ugyanis "nyertünk" egy órát az időzónák miatt. Innen ismét kisbuszokkal jöttünk haza és végül fél 12 -kor értünk a sulihoz.

Milán

Hát ilyen korán még nem kellett kelnem utazáshoz, az biztos, pedig volt már pár hajnali indulásunk, de ma 1 órakor keltünk anyával, hogy fél kettő után már a sulinál legyünk, ugyanis ott volt a gyülekező és kettőkor három kisbusszal indultunk Bécsbe, ugyanis majd onnan indul hétkor a gépünk Helsinkibe. Az út tök eseménytelen volt Bécsig, még kicsit tudtam aludni is. Öt előtt már ott is voltunk, így volt még két óránk a becsekkolásra és egy kis DutyFree shoppingolásra, és a gépünk egész pontosan indult és két óra alatt, kilencre meg is érkezett Helsinkibe. Itt a reptérről metró-vonattal (vonatnak látszott, de a városban a föld alatt ment) jutottunk be a vasútállomásra, ami nagyon menő itt! Felejtsétek el a magyar vasútállomásokat, ez olyan mint egy reptér, szép boltokkal, áruházzal, éttermekkel meg minden. Volt időm mászkálni, mert a vonatunk csak bő egy órával később indult Jyväskylä -ba. Ez a vonatozás kicsit uncsi volt (három és fél óra!), pláne, mert az elején nem vettem észre, hogy van wifi (igen, itt van ingyenes wifi a vonaton!). Viszont a táj gyönyörű volt!
Jyväskyläba megérkezve gyalog kb 20 perc volt a szállásunk, a TimeHostel. Nos, ha helsinkiben hideg volt, na itt még hidegebb, de a szállás klassz és meleg. Végül egy 8 ágyas szobába kerültem egy emeletes ágyba felülre (érdekes lesz!) Rögtön volt egy megbeszélés a programokról és az iskolalátogatásról (egy helyi magyar szervező fog majd velünk foglalkozni), aztán vacsoráztunk. No ez is érdekes, ugyanis tulajdonképpen önellátós rendszerű: a hűtőben meg mellette voltak mindenféle hozzávalók és magadnak készíthettél valamit (a reggeli is így lesz). Én az indukciós főzőlapon egy tojásrántottát készítettem magamnak felvágottal. Furák az itteni tojások, mert méretre átlagosnak tűnnek, de két tojásból a rántotta nagyon kevés lett, szóval legközelebb inkább 3-4 tojásból kell csinálnom. Más program már mára nem volt, csak egy korai  elalvás szerintem... Elsétáltunk még egy közértbe páran, aztán kicsit egyedül is sétáltam a sétálóutcában.

Milán

Ma elég korán kellett kelnünk - hatkor - ugyanis sajnos itt kell hagynunk Párizst, indultunk haza. Gyorsan kijelentkeztünk, és elsétáltunk a 7-es metróhoz, ami elvitt a T7-es villamoshoz, és így egy óra alatt kiértünk az Orly reptérre, a 4-es terminálra. A gépünk a hármasról indult, és ez akkora reptér, hogy több mint negyed óra volt csak ezt az egyet megtenni, de nem is baj, mert útközben megláttam egy boltban a 2024-es Párizsi Olimpia pólóját és vettem is egyet, szóval nekem már most van ilyenem! Miután megtaláltuk az E14-es kaput, még volt időnk megreggelizni egy Paul-ban, és mivel nem volt más, ezért egy Evian ásványvizet vett apa :) Aztán kiderült, hogy fél órát késik a gép, úgyhogy még állhattunk a sorban a beszálláshoz, és ez a mostani repülés nem volt akkora élmény - az utitársaink miatt, mert kisgyerekesek közé kerültünk, engem rugdosott és piszkált hátulról egy kislány, miközben egy kisbaba bömbölt két sorral előttünk... Na mindegy, rendben hazaértünk, ez a lényeg és a parkolóban egész hamar megtaláltuk az autót, és indultunk Gyömrőre, előbb a Spárba kicsit bevásárolni, vettünk pizzát ebédre, meg mindenfélét. A házba érve apa rögtön neki is kezdett pizzát sütni, közben pakolni, meg ilyesmi, és én evés közben visszanéztem egy Celeb vagyok... epizódot, aztán számítóztam kicsit és még délután megnéztünk egy Gru rajzfilmet, és este természetesen az élő Celeb vagyok... után az X-faktort néztük.

Milán

Fél hatkor keltünk, ugyanis ma utazós napunk volt apával és a gépünk Milánóba 8:20-kor indult. A reptéren reggeliztünk, és pontosan indult és érkezett a repülő Bergamo-ba, ahonnan busszal mentünk be a városba, majd metróval a Dóm térre. Itt mászkáltunk kicsit és a Spontini-ben ettünk pizza szeleteket ebédre. A desszert pár utcával arrébb egy macaron boltban volt :) Innen elsétáltunk az erődhöz mert azt még nem láttuk, és a parkban üldögéltünk kicsit. Háromra mentünk vissza a Centrale vasút állomásra, és amint lehetett, felszálltunk a szuperexpressz vonatunkra, ami pontosan indult Párizs felé, 300-as tempóval,amit nem is érezni, csak csendesen suhan... Kicsit hosszú volt az út, de el telefonozgattam, és amikor átértünk Franciaországba, a büfé kocsiban vettünk egész finom sonkás melegszendvicset, és percre pontosan meg is érkeztünk Párizsba. A szálloda pár perc sétára volt, gyorsan bejelentkeztünk, zuhany, fogmosás, és már aludtunk is...

Milán 

Ma olyan sokan voltak a reggelinél, hogy alig találtunk helyet és elfogyott pár dolog is, de azért meg tudtunk reggelizni. A szobához érve már nem nyitotta a kártya az ajtót pedig még csak 9:50 volt, úgyhogy a takarítónő engedett be ,még jó hogy amúgy már össze voltunk pakolva... Még sok időnk volt a gép indulásáig tehát bementünk a Vencel térre és ott beültünk egy villamosból átalakított kávézóba, aztán a kérésemre elsétáltunk egy macaron bolthoz, és a főtéren keresztül egy metró megállóhoz és onnan már mentünk ki a reptérre. Hamar becsekkoltunk, és csomó időnk volt még a reptéri boltokban nézelődni (a Lego boltban valaki elkezdett zászlókat kirakni , így mi is csináltunk a Botival egy Magyar zászlót és poénból egy Dzsibutit is).
A repülő pontosan érkezett, de az egyik utassal volt valami zűr, ami miatt vártunk vagy negyed órát, de aztán a repülés már eseménytelen volt és minden gond nélkül hazaérkeztünk, a 200-assal eljöttünk a Kökiig és onnan én apával hazasétáltam (anya a Krisztiékkel ment autóval előbb a Kati mamához).

Milán

Sajnos a mai az utolsó napunk itt Riminiben, de szerencsére csak este megy a gépünk, úgyhogy miután a szállodában megreggeliztünk, bepakoltunk és apa megbeszélte a főnöknővel, hogy ott hagyhatjuk a cuccokat az irodájában estig, sőt majd segít kocsival azokat kivinni a reptérre. Így legalább egész nap lent lehettünk a tengerparton. Rögtön a labdázással kezdtünk a déli hőség előtt, aztán én elsétáltam a Krisztiékkel a parton északnak, mert az Anna barátnője is pont itt nyaral, csak feljebb és velük találkoztunk a 79-es számú strandon. Visszafelé is sétálnunk kellett mert a Boti nem hozott pólót és úgy nem szabad buszozni. No sebaj így félúton ettünk panninit és fagyit :) Miután visszatértünk még volt idő vissza menni a tengerbe labdázni , aztán lezuhanyoztunk és próbáltunk megszáradni , hogy ne vizesen tegyük el a ruhákat és még a strandon átöltöztünk, a szálloda teraszán bepakoltuk a strand cuccokat és a táskákat autóval elvitték a reptérre, mi pedig 20 perc alatt odasétáltunk. Mivel már csak a mi gépünk indul innen ma (!) ezért irtó gyorsan feladtuk a bőröndöt és becsekkoltunk. Sajnos már ekkor láttuk, hogy a gépünk késik egy órát, szóval kártyáztunk addig... A repülés a szokásos volt, és végül majdnem 2 óra volt mire taxival hazaértünk.

Milán