Milán blogja

Hű, még ma is karácsony van! Délelőtt egy csomót játszottunk és egy kicsit tornáztunk is anyával, aztán ebédelni átmentünk a Mamához. Alighogy átértünk megjelent a Kriszti is és pár percre rá a Mamával együtt - aki levitte a Somát közben - a Boti is. Így aztán mi - lurkók együtt ebédeltünk a gyerekszobában a kis asztalnál, és képzeljétek, én többet ettem, mint a Boti! Kaja előtt és után pedig természetesen játszottunk egy jót és megnéztünk egy Thomas mozdonyos mesét, de aztán mindenki hazament aludni, mert állítólag ébredés után a Botiéknál fogunk találkozni, de ahhoz előbb aludni kell egy nagyot. Nos, én aludtam is egy nagyot... És valóban, ébredés után öltöztünk is és indultunk a Krisztiékhez. A ház előtt a Mama is csatlakozott hozzánk, de ő az Etihez ment. A Krisztiéknél pedig már ott várt ránk a Papa és a Gergő. Én előbb kisírtam, hogy rajzolhassak és közben apa adott epegangát (gyümölcs-joghurtot), aztán kaptunk klassz ajándékokat és sokat rohangáltunk és rosszalkodtunk a Botival, és én még kosaraztam is: ráálltam egy kis sámlira és így felértem a kis kosárhálót és dobáltam bele a labdát, apa pedig visszaadogatta a labdát (aztán később a Papa is adogatott, aztán megint apa...). Ettünk is mindenféle csokikat és a Boti szobájában kirámoltunk pár játék-kosarat, szóval jól elvoltunk, de este felé sajnos menni kellett már haza. Otthon előbb fürdeni mentem, utána vacsoráztam egy jót és még lefekvés előtt anyával karaokéztunk a "Bújj-bújj zöld ágra", amit nagyon szeretek!

Milán

ui: este megmértek apáék: 85 centi magas, 11,2 kiló nehéz vagyok, a lábam 14 centi, a fejem 47. 

Hohó! Ma is karácsony van! Hű de kalssz dolog ám ez! Képzeljétek, reggeli után a nagyszobában megint egy hatalmas zacskó fogadott telis tele játékokkal! Egyesével kinyitogattuk és kipróbáltuk mindet és van egy-két igen klassz játék ám közöttük! Mielőtt elindultunk volna a Nagyihoz, apa lement az autóhoz nagyon titokzatosan, ami felesleges volt, mert amikor lementünk és beszálltam, akkor azonnal észrevettem az újdonságot: egy új játékot apa székének a hátulján, ami egy farm képe sok állattal és hozzám egy kormánykereket szerelt apa és ha megnyomok egy állatot a kormányomon, akkor a farmon megszólal és villog az az állatka! Egész úton ezzel zenéltem és játszottam, gondolhatjátok... Na és ez még mind semmi, mert a Nagyinál is volt egy szép fa a sarokban! A fincsi ebéd után pedig mindenki kapott ajándékokat, így persze én is: egy hatalmas doboz duplót és ruhákat és egy állatfarmot (persze mindent szétrámoltam amíg apa segített a Petinek szerelni valamit a Peti számítógépén). Hazafelé egy ideig bírtam tartani magam és játszottam az új autós-farmommal, de aztán csak elnyomott az álom... Otthon ébredtem az ágyikómban és uzsonnára igen finomat kaptam: anya és apa sütötte amíg aludtam és nagyon vicces neve van: 'máffin'. Na ne már, ilyen vicces nevű gangangát... Délután (vagyis szinte már este) az új játékaimmal játszottam, de főleg a takarító eszközökkel, a fa aligátorommal amit húzni lehet és viccesen jön utának, meg a fényképezőmmel ami dumál ha nyomom a gombot és a hintalovacskámmal, amire megtanultam tök egyedül fel- és leszállni (már csak a hintázást kellene gyakorolni). Később még rajzoltunk is anyával nagyon szépeket a szobámban és fürdés és vacsora után még játszhattam alvás előtt, de ekkor már igen későre járt úgyhogy anya letett aludni...

Milán

Hát amilyen nehezen indult a nap, végül olyan mozgalmas lett... De kezdjük az elején: hajnalban és reggel is felébredtem és nem találtam a cumimat, de anya vagy apa megtalálta mindig és így visszaaludtam, méghozzá elég alaposan... A reggeli inkább már tízórai lett, ami után játszottunk apával, közben anya tornázott is és ebédre halászlé volt, és átjött a Mama, aki levitt kicsit a játszótérre, amíg apa csinált valami finom illatú kaját és anya is erősen készülődött valamivel. Amikor visszaértünk a Mamával a klassz kis játszótérről, ahol kirohangálhattam és kibújócskázhattam magam, apa adott abból a finomságból, aminek mákos guba a neve és tényleg fincsi volt. Utána én mentem aludni és mire felébredtem, a Jézuska tök szépre feldíszítette a fánkat! Egy csomó kis lámpa világít rajta és csupa ezüstöt és bordó csillogás. Nagyon klassz! De alig tudtam a fával foglalkozni, mert már öltöztünk is és előbb felvittünk a Mamához pár cuccot, aztán innen átsétáltunk a dédiékhez, ahol már vártak ránk sokan: a Dédi és az Ani, a Kriszti, a Boti és a Zoli, az Eti és az Anita. De a lényeg, hogy a Boti is ott volt és egész addig irtó jót rohangáltunk, amíg meg nem csúsztam egy kanyarban és zsupsz! irtó nagyot tanyáztam és nagyon bevertem a kobakom! Még púp is nőtt rá! Juj juj juj... szerencsére hamar elmúlt a fájdalom és tudtam tovább játszani, főleg mivel közben mindenki ajándékokat kezdett osztogatni és mi is kaptunk a Botival egy csomó könyvet és játékot. Én például egy kukás autót kis kukával! De klassz! Persze a sütikből és a csokikból is faltunk rendesen, úgyhogy amikor hazasétáltunk (és tényleg sétálhattam! fogtam a Mama és apa kezét, de nagyon ügyesen sétáltam velük) és a Mama sütött finomságokat és mindenki leült a nagy asztalhoz, akkor mi a Botival már nem ettünk olyan sokat mint azt az apák és anyák szerették volna... De azért mi irtó nagyot játszottunk és rohangáltunk a Botival és megint kaptunk egy csomó ajándékot: szép játékokat és én a Mamától kicsi felmosó cuccot és lapátot seprűvel. Na ezt azonnal el is avattuk a Botival, de aztán nekik sajnos haza kellett már menni és én is már eléggé elálmosodtam, úgyhogy mentem is fürdeni és aludni...

Milán