Milán blogja

Reggel én keltem elsőnek, legalábbis a motoszkálásokból erre gondolok, mert apa csak ekkor hozott be nekem egy könyvecskét, hogy amíg ő készülődik, én olvasgassak... Aztán reggeli után segítettem apának csavarhúzózni a forgó-zenélő játékomat az ágyacskámról, amit leszereltünk, mert állítólag már nagy kisfiú vagyok (tényleg rég kapcsoltam már be... ez tény), aztán picit még játszottam, öltöztünk és mentünk a Nagyihoz újpestre. Nála természetesen az összes játékot szétrámoltam és kiöntöttem a nagyszoba közepére, és ma jó sokat ebédeltem, a levesből még repetáztam is! Ja és ma kivételesen még szépen is ettem, úgyhogy mindenki megdicsért. Az ebéd után öltöztünk és a Nagyival és a Petivel együtt elindultunk a temetőbe, de én útközben hipp-hopp elaludtam és már a babakocsiban ébredtem fel a fák között sétálva a csepergő esőben. Az út mentén pedig rengeteg kuka volt, képzeljétek! Naaagy zöld kukák! De klassz! Kicsit még sétáltunk, közben apáék virágokat és mécseseket raktak azokra a fura kőlapokra, aztán indultunk is haza, de ekkor már nem aludtam el, úgyhogy otthon egész délután apát "foglalkoztattam", kis kivétellel, amikor lementünk a Mamával és anyával a Somát megsétáltatni. Ma fincsi volt a vacsora: almás-szőlős rizs és túrórudi. A fürdés előtt még a számítógépen integettem a Botiéknak és összehajtogattam apa fejhallgatóját, ami nekem vicces volt - ő valahogy kevésbé nevetett a tréfámon... Aztán fürdés és hajmosás után mentem is aludni, mert már irtó álmos voltam, hiszen alig aludtam délután...

Milán

Reggeli, és egy pici játék után öltöztünk és autóval elmentünk az usziba. Ma szerencsére viszonylag kevesen voltak, de őszintén szólva a tornához nem sok kedvem volt (pláne a hátúszáshoz!), alig vártam a játékot, hogy végre labdázhassak. Azért a búvárkodás se volt rossz, de sokkal jobb a végén a játék, amikor a labdák meg úszódeszkák és karikák is előkerülnek. Az ám a jó móka! Uszi után a Mamához mentünk anyával - sajnos apának dolgozni kellett mennie, így kénytelen voltam a Mama és anya fárasztásával beérni délutánig, amíg apát is bele tudtam vonni a kőrbe. De addig még egymás után háromszor bekakiltam (örült ám anya!), átjött a Dédi és hozott nekem irtó fincsi palacsintátá amit az ebéd után be is faltam, aztán egy kicsit aludtam és nem sokkal később már jött is apa. A gyerekszobában hirtelen nagy felfordulás kerekedett, és apa felfúrt a falra (jujj de hangos volt!) egy bigyót, ami tartja a tévét, mint otthon a konyhában. Aztán még a szekrényekkel is játszott: ide oda tologatta meg rakosgatta a szekrényeket, és én ezt a kiságyból voltam kénytelen végignézni, mert állítólag folyton láb alatt voltam (na jó, tényleg állandóan felmásztam a létrára, de ha egyszer az olyan klassz dolog!). Aztán amikor meg kijöhettem, már indultunk is haza. Otthon folytattam a rosszalkodást és apát jól lefárasztottam, ő mégse haragudhatott meg, legalábbis igen finom vacsorát csinált nekem: bolonyai spagettit, sok sok sajttal (állítólag ő is így szereti), aztán közösen megettünk egy nagy banánt és egy-egy új fajta túrórudit. Nyamm nyamm! Kaja után igencsak elálmosodtam, mentem is fürdeni és aludni...

Milán

Reggel apa épp indult dolgozni amikor keltünk, mi pedig még kicsit lustiztunk anyával, aztán megreggeliztünk és beraktuk a ruhákat a mosógépbe, aztán megnéztük a kroki testrészeit, és közben kimosott a gép, mi pedig kiteregettünk. Aztán lementünk sétálni, elvittük a szelektív kukába a papírokat és flakonokat, és elmentünk az ebédért is és én a Mamával megnéztem a játszótér építését. Ebédeltünk épp a Mamánál, amikor megjöttek a Botiék. A levesből rutinosan kiettem a virslit, és kaja után még kicsit rosszalkodtunk a Botival és közben a Dédi is átjött, aztán mi fiúk mentünk aludni. Amikor felébredtünk, még ott volt a Kriszti (mondogattam is neki, hogy "Titti"). Kicsit még játszottunk, és nézegettük az ablakból az építkezést, amikor megérkezett apa is. Vele is néztük a játszótér-építést, aztán hazamentünk, de persze útközben is megnéztük a munkás bácsikat és a gyógyszertárba is elmentünk. Otthon tornáztam (kicsit) anyával, játszottam (sokat) apával, és finomat vacsoráztam: bolonyait és mivel nagyon ügyesen mindet megettem, ezért még egy palacsintát is kaptam! Később, amikor mentem fürödni, egy ajándék várt a kádnál: egy motorcsónak a kapitányával együtt. A fürdés után pedig megmértek anyáék. Az eredmények pedig: 11,2 kiló vagyok és a lábam 14 centi, a fejem 46, és én pedig ha kihúzom szépen magam a falnál, akkor 84 centi magas vagyok! Amiért ilyen ügyes voltam, anya jutalmul fújt nekem buborékot, mielőtt mentem volna aludni.

Milán

Reggeli közben mintha valami mocorgást hallottam volna az előszobában és azt hittem, apa az, mondogattam is, hogy "apa, apa", de anya elszomorított azzal, hogy apa már elment dolgozni (még picit sírtam is!). Kaja után még játszottunk kicsit a konyhában a szőrmeoroszlánnal és a bevásárlós könyvecskével. Utána átvonultunk a nagyszobába, ahol tévét néztünk, anya buborékot fújt, meg ilyenek. Amikor lejárt a mosógép, segítettem anyának kiteregetni és lementünk a Mamával együtt az ebédért. Kicsit csepegett az eső, de nem volt vészes. Ebéd után átjöttek a Krisztiék, és mi a Botival mentünk aludni, de előbb még mondtam a Krisztinek, hogy "Titti", és ő nagyon örült neki. Ébredés után már anyával, a Mamával és a Botival négyesben uzsonnáztunk, utána a Botival jó nagy kupit csináltunk a játékszobában, és pont akkor toppant be apa, aki segített rendet csinálni, aztán hazamentünk. Útközben találkoztunk a cicával is aki mindig ott üldögél a házunknál. Picit játszottunk a kukámmal, aztán megint öltöztünk és lementünk sétálni, de most apával, és nem a babakocsival, hanem gyalog! Elmentünk anya elé és a gyógyszertárhoz. Jó kis séta volt, kicsit el is fáradtam a végére, de már nagyon ügyesen tudok egyedül is sétálni! Otthon apa csinált nekem vacsorát: szalámis sajtos vajas kenyérkéket és utána egy kis túrókrémet, sőt kaptam abból a nagyon fincsi csokiból, amit ő kapott (ennek érdekes új íze volt, nem olyan mint az eddigi csokiknak, de finom volt!). Egy kis játék és rosszalkodás után pedig mentem fürdeni és aludni.

Milán

Reggel épp indult apa amikor keltem, még integettünk egymásnak és ő kivitte a kukába a kakámat. Reggeli után megtanultam a halacska testrészeit, megnéztünk egy könyvet, aztán pedig anyával felkerekedtünk és elmentünk a tornára, ahol gyurmáztunk is! Mi is csináltunk formákat krumplinyomóval meg formákkal. Ma még futóverseny is volt! Egy nálam kisebb kisfiú még nálam is gyorsabb volt (persze, mert elestem és négykézláb folytattam...) a legjobb időm pedig "hatmarmincnégy" lett- csak tudnám ez mit jelent...? Hazafelé beugrottunk a közértbe és a Mama már várt minket a konyha előtt a Somával és az ételhordókkal. A Mamánál az ablakból néztem az építkezést és átjött az Ani is kicsit, aztán ebédeltünk (fincsi volt az ebéd: májgombóc leves és derelye) és mentem aludni. Ébredés után a Mamával játszottam, mert anya ment segíteni a Krisztinek, és mi épp uzsonnáztunk amikor megérkezett, aztán element megint a Diáért. Később, a nagy ugrabugrában még a pelusom is átázott, úgyhogy teljesen át kellett öltöznöm, és amikor lementünk a Mamával, akkor az utcán pont összefutottunk a Diával és anyával és így velük együtt sétáltattuk mega Somát. Otthon sajnos üres lakás fogadott: apa még nem volt otthon, de szerencsére nemsokára ő is megjött és a konyhában elővették nekem anyával a kis asztalomat és székemet, és rajzolhattam egy jóóóóót (persze megint összefirkáltam a kezemet, sőt még a fülemet is...). Rajzolás után pedig apa adott nekem fincsi vacsorát: lekváros derelyét és rizses korongokat és kubut ittam hozzá. Na ez igazán a fogamra való vacsora volt! Kaja után még játszottam kicsit, aztán mentem fürdeni.

Milán

Reggeli után az egész délelőtt játékkal telt, apa is itthon volt, vele sokat játszottam, és persze anyával is. Ebéd előtt apa elment valami kiállításra, ahol sok-sok autót lehetett megnézni. Én inkább az ebédre és egy kiadós alvásra szavaztam... Ébredés után uzsonnáztunk és átmentünk a Krisztiékhez. Ott volt persze a Boti és a Zoli is és nagyon jót játszottunk! Ugráltunk azon az ugárlós kerek izén, megnéztünk egy csomó szép könyvet, és mindenfélét össze-vissza ettem: csokit, kekszet, almát... Ja és megsimiztem a Kriszti hasát, amiben állítólag egy baba lakik. Na neee! Hát nem tudom, ez mennyire hihető történet, de mivel mindenki megsimizte, hát én is, nos majd kiderül... Hazafelé szerencsére nem esett annyira már az eső, és otthon előbb megfürödtem, aztán vacsorára adott anya egy nagy lekváros buktát (na ezt hamar megfejtettem: szét kell szedni kétfelé és akkor ki lehet nyalogatni a fincsi lekvárt, meg ki lehet enni a puha belsejét és a többi már nem is olyan fontos...). A bukta után apa nekem adta az egyik kedvenc joghurtját (almás-fahéjjas...fincsi!), ittam egy kis kubut pohárból és picit még játszottam az alvás előtt.

Milán

Ma érdekes módon, reggeli után apa is eljött velünk játszani a ringatóba. Sőt, a Noémiék is ott voltak és persze még más "régi ismerős" gyerekek is... Sokat játszottunk, meg énekeltünk és táncoltunk, néha még apa is beállt velünk játszani :) Hazafelé menet még elmentünk vásárolni is, de a vége felé már nagyon nyűgös lettem, pedig vettek anyáék egy-két érdekes dolgot (de erről később). Otthon megebédeltem és mentem aludni, mert már álmos voltam (elfáradtam délelőtt), aztán ébredés után, miközben uzsonnáztam apa a délelőtt vásárolt szép dísztökből faragott egy tökfejet és belerakott gyertyákat és akkor belül világított a tökfej és ez irtó érdekes dolog! Uzsonna után még játszottam egy nagyot, aztán lementünk sétálni anyával és persze a Mamával és a Somával, amikor pedig hazaértünk, akkor mindenki megvacsorázott (én megint szép kis kupit csináltam...). Fürdés előtt még átjöttek a Csilláék is és nekik is elmeséltem, hogy "Mama kuka mama kuka makuka anya mama kuka mama anya apa cica". Remélem megértették a történek lényegét... Aztán én még kicsit játszottam a fürdés után és mentem aludni...

Milán