Fél nyolckor keltünk, mert ma elég sűrű volt a program: elsőnek elsétáltunk egy közeli pékség és kávézóba, ahol nagyon finom péksüteményeket ettünk és én forró csokit ittam. Innen a British Museum felé buszoztunk és most végre az emelet első sorába is tudtunk ülni. A múzeum is egészen érdekes volt, de egy óra alatt csak irtó kis részét, a nagyon nagyon fontos műtárgyakat tudtuk csak megnézni. Azért az afrikai termek és a múmiák tetszettek. A következő úticél a Madame Tussauds panoptikum volt, de még volt pár perc amíg a jegyünk szólt, ezért a közeli Baker Street 221B-nél megnéztük a Sherlock Holmes házat. No és a nap csúcspontja jött, a panoptikum ami irtó klassz, de sajnos itt is igyekeznünk kellett szóval itt is csak a lényeges dolgokra jutott idő, mert 2-re a Victoria állomásra kellett érni a buszhoz. Épp időben értünk oda, viszont a busz akkora dugóba került hogy egy óra késéssel ért a reptérre és már azt terveztük hogy mi van ha lekéssük a gépet? Node futva (szó szerint!) fél óra alatt becsekkoltunk és szerencsére a beszálló kapu a közelben volt, úgyhogy már lehetett bemenni mikor odaértünk. Épp az utolsó percekben! A repülés utána teljesen normális volt, szerencsére át tudtuk cserélni a helyemet a Boti mellé a folyosó túlfelén. Jól elfáradtunk azért estére, mire hazaértünk!
Milán
Fél hatkor keltünk, ugyanis ma utazós napunk volt apával és a gépünk Milánóba 8:20-kor indult. A reptéren reggeliztünk, és pontosan indult és érkezett a repülő Bergamo-ba, ahonnan busszal mentünk be a városba, majd metróval a Dóm térre. Itt mászkáltunk kicsit és a Spontini-ben ettünk pizza szeleteket ebédre. A desszert pár utcával arrébb egy macaron boltban volt :) Innen elsétáltunk az erődhöz mert azt még nem láttuk, és a parkban üldögéltünk kicsit. Háromra mentünk vissza a Centrale vasút állomásra, és amint lehetett, felszálltunk a szuperexpressz vonatunkra, ami pontosan indult Párizs felé, 300-as tempóval,amit nem is érezni, csak csendesen suhan... Kicsit hosszú volt az út, de el telefonozgattam, és amikor átértünk Franciaországba, a büfé kocsiban vettünk egész finom sonkás melegszendvicset, és percre pontosan meg is érkeztünk Párizsba. A szálloda pár perc sétára volt, gyorsan bejelentkeztünk, zuhany, fogmosás, és már aludtunk is...
Ma olyan sokan voltak a reggelinél, hogy alig találtunk helyet és elfogyott pár dolog is, de azért meg tudtunk reggelizni. A szobához érve már nem nyitotta a kártya az ajtót pedig még csak 9:50 volt, úgyhogy a takarítónő engedett be ,még jó hogy amúgy már össze voltunk pakolva... Még sok időnk volt a gép indulásáig tehát bementünk a Vencel térre és ott beültünk egy villamosból átalakított kávézóba, aztán a kérésemre elsétáltunk egy macaron bolthoz, és a főtéren keresztül egy metró megállóhoz és onnan már mentünk ki a reptérre. Hamar becsekkoltunk, és csomó időnk volt még a reptéri boltokban nézelődni (a Lego boltban valaki elkezdett zászlókat kirakni , így mi is csináltunk a Botival egy Magyar zászlót és poénból egy Dzsibutit is).
Sajnos a mai az utolsó napunk itt Riminiben, de szerencsére csak este megy a gépünk, úgyhogy miután a szállodában megreggeliztünk, bepakoltunk és apa megbeszélte a főnöknővel, hogy ott hagyhatjuk a cuccokat az irodájában estig, sőt majd segít kocsival azokat kivinni a reptérre. Így legalább egész nap lent lehettünk a tengerparton. Rögtön a labdázással kezdtünk a déli hőség előtt, aztán én elsétáltam a Krisztiékkel a parton északnak, mert az Anna barátnője is pont itt nyaral, csak feljebb és velük találkoztunk a 79-es számú strandon. Visszafelé is sétálnunk kellett mert a Boti nem hozott pólót és úgy nem szabad buszozni. No sebaj így félúton ettünk panninit és fagyit :) Miután visszatértünk még volt idő vissza menni a tengerbe labdázni , aztán lezuhanyoztunk és próbáltunk megszáradni , hogy ne vizesen tegyük el a ruhákat és még a strandon átöltöztünk, a szálloda teraszán bepakoltuk a strand cuccokat és a táskákat autóval elvitték a reptérre, mi pedig 20 perc alatt odasétáltunk. Mivel már csak a mi gépünk indul innen ma (!) ezért irtó gyorsan feladtuk a bőröndöt és becsekkoltunk. Sajnos már ekkor láttuk, hogy a gépünk késik egy órát, szóval kártyáztunk addig... A repülés a szokásos volt, és végül majdnem 2 óra volt mire taxival hazaértünk.
Tíz körül keltem, reggeliztem, játszottam, tévéztem anyával, aztán ebédelni ma is elmentem a Kökibe a Burger konyhába rántott camambert enni. Hazaérve lezuhanyoztam, és elkezdtünk pakolni az útra, közben megjöttek a Botiék is, mert a bőröndbe ők is hoztak cuccokat. Apa is megjött nemsokára, és ötkor elindultunk a 200-as buszhoz, amivel egész hamar ki is jutottunk a reptérre. Meglepő módon alig volt sor a bőrönd feladásnál és a biztonsági átvilágításnál se (a kapu tényleg nem csipogott be a gerincemre, ahogy a doktor úr mondta). A reptéren még ettünk mielőtt mentünk volna a kapuhoz és közben a Krisztiék ismerősei is csatlakoztak hozzánk. A gép kis késéssel indult, és volt némi kavarás a helyekkel, mert egy kisbabás család leült a helyünkre így mi hátrébb ültünk de nem volt probléma. A repülés most is klassz volt és voltak légörvények is (anya biztos "élvezte"). Riminiben csak az volt kellemetlen, hogy hiába járt volna ingyen transfer, persze az sehol sem volt... Végül két taxival jutottunk a szállodába, átvettük a szobákat és lementünk sétálni a partra és visszafelé beültünk egy kis helyre nutellás palacsintát enni.
