Milán blogja

Hat után keltem és reggel még egyszer átfutottam a tételeket, aztán felöltöztem szépen és mentem az Andrássy útra, a Pesti Barnabás iskolába, ahol az írásbeli is volt. Kilenc után ott is voltam és most más tantárgyak érettségije is volt, viszont én voltam az egyedüli földrajzos a váróban, úgyhogy rögtön be is hívtak. De bent a teremben addigra már voltak mások és ők már feleltek is, ami kicsit zavaró volt míg kidolgoztam a tételt, ami a tízes tétel volt, ami két olyan témakör, amit szeretek: a valódi mérsékelt öv és a világ energiagazdasága. Rögtön nekiláttam a kidolgozásnak, elég is volt vázlatosan felírni a lényeges pontokat. Az első tételt elkezdtem mondani és már tök jól belejöttem és a részletekbe mentem már bele és az elnök is elkezdett mosolyogva bólogatni, és a felénél mondta, hogy látja hogy tudom úgyhogy ugorjunk a másik tételre! Azt is elkezdtem ugyanígy, na ott belekérdeztek, hogy pl milyen szennyező anyagokat juttat a levegőbe a szén égetés, plusz a savas eső helyett véletlenül ónos esőt mondtam, de azért ez is elég jól ment és itt is már a vége felé leállítottak, hogy látják ez is jól megy, végül még a diagramokról kellett leolvasni adatokat és aztán megköszönték, és én is nekik. Szóval boldogan jöttem haza, de picit szomorú is vagyok, hogy már nem kell földrajzot tanulni, mert ezt szerettem azért. 
Hazafelé mondjuk annyira figyelmetlen voltam, hogy rossz metróra szálltam fel és a Mexikói útnál jöttem csak rá, aztán visszafelé meg technikai okból lerobbant és húsz percet sétáltam a nyugatiig, és onnan végül aztán hazajutottam.
Itthon lepihentem kicsit, ebédeltem, és tévéztem, megnéztem pár műsort, amiről a föci tanulás miatt lemaradtam, aztán írt a Dóri, hogy ő is végzett és menjek át, úgyhogy estig még átmentem hozzá.

Milán

Kilenc után keltem, két hotdogot ettem reggelire, hogy legyen energiám, aztán még egyszer átolvastam a fontosabb fogalmakat, felöltöztem szépen és elindultam az Andrássy útra, a Pesti Barnabás iskolába, mert ott van az őszi emelt érettségi. Még úgy is nagyon hamar odaértem, hogy útközben vettem üdítőt és csokit, ezért kicsit leültem az iskola előtt a parkba. Ekkor odajött egy fiatal fickó és angolul beszélgetni kezdtünk, mondta, hogy indul vissza Abu Dzabiba, én mondtam, hogy én meg érettségizek mindjárt... Sok sikert kívánt és adott egy csokit :) Meglepő. No ezek után bementem a suliba és megkerestem a termet, ott már sokan voltak, egy kedves idősebb tanárnő mutatta hova üljek, elkérte a személyimet, és lassan kezdtük is a vizsgát. Amúgy rajtam kívül mindenki idősebb volt és sokan ismerték egymást. Minden lapra rá kellett írni a nevem és az azonosítóm, aztán indult a vizsga. Egész jó topográfiai kérdések voltak, azokat szeretem, és még volt pár könnyű feladat, na ezekkel kezdtem, aztán jöttek a nehezebbek és azért volt pár tényleg ravasz és nehéz  feladat is! Összességében szerintem elég jó sikerült, a végén persze újra átnéztem és úgy saccolom olyan 78%-os lesz :)
A négy órányi időt nem használtam ki, picit hamarabb leadtam és indultam haza (a kicsit tömött metrókkal), és rögtön mentem is az orvosi rendelőbe az igazolásomért, mert képzeljétek, a Krétába csak 18 év alattiaknak tudnak online igazolást írni, arra ugyanis nem gondoltak, hogy 18 év felettiek is járnak középiskolába... Jó, nem? Na mindegy, közben apa is idejött és együtt sétáltunk haza, közben elmeséltem neki a vizsgát. Itthon játszottunk egy MiniMotorways-t, és közben a Dóri is felugrott hazafelé menet, apa pedig ment haza a játék után.

Milán

Hat után keltem és ahhoz képest nem is stresszesen, szóval reggeliztem és még egyszer átnéztem az összes tétel elejét, hogy az első pár mondat tuti legyen és onnan már eszembe jut a többi...
Fél nyolcra mentünk a suliba, ahol előbb egy eligazítást tartottak, ahol megtudtuk a mai menetrendet pontosan. Mivel én kezdtem, rögtön mehettem is be a terembe és húztam az angol tételt. A három szakaszból az első kettő egész jó volt (a saját szöveg, hogy járok-e moziba, és a szituációs beszélgetés a tanárommal mintha a barátommal beszélgetnék) de a harmadik pechemre a pénzügyes feladat volt, hogy beszéljek a szüleim bankszámlájáról és a fizetési módokról meg ilyenek... ez még magyarul se lenne könnyű... azért persze mondtam erről is ami csak eszembe jutott (hogy apa a telefonjával szokott fizetni meg ilyenek). Összességében se jó se rossz nem lett. 
Nem kértem szünetet, hanem rögtön húztam a föci tételt, ami a szerencsésebb 13. tétel volt, a "valódi mérsékelt öv" és "a világ mezőgazdasága és az élelmezési válság". Kényelmesen le tudtam jegyzetelni magamnak egy vázlatot, az atlaszban is minden szükségeset kikerestem és szerencsére nem jutott eszembe, hogy az elnök amúgy föci szakos, ezért nem izgultam, hanem tök jól elmondtam mind a két tételt. Ha a végén nem kapok egy ravasz kérdést, - amire nem tudtam tökéletes választ adni - akkor hibátlan lett volna, de így is nagyon jó lett szerintem.
Megkönnyebbülve jöttem haza és már tíz előtt itthon voltam! Anya jól meglepődött, hogy már végeztem :) Rögtön lezuhanyoztam és átöltöztem (az öltönyben eléggé megizzadtam), aztán pihentem egy jót.
Mikor írt Dóri, hogy ő is végzett és hazaért, akkor átmentem hozzá és együtt ebédeltünk: csinált levest, és sütött lazacot és camambert sajtot, rizzsel! A kedvenceim :)
Délután ide jött értünk apa és elhozott minket haza, - mert Dóri itt alszik - és persze neki is elmeséltem a mai napom.

Milán

Kilenc után keltem és a reggeli készülődés után még egyszer átnéztem a füzetem és a könyvet, úgyhogy felkészülten indultam a suliba egy órakor vizsgázni. Na jó azért izgultam persze!
Kettőkor kezdődött a vizsga és a 13-as teremben voltunk, ami elég kicsi és csak egyetlen L alakú pad van, így egész közel ültünk egymáshoz, ha nem is látó- de halló-távolságra, és ment is egy kis sustorgás néha... A topográfiával kezdtünk, ami szerintem nehéz volt, mert Románia vaktérkép, Afrika vaktérkép (na jó, az nekem könnyű) után egy Dunántúl vaktérkép jött, de a városokat nekünk kellett a jellemzőik alapján kitalálni és a térképen bejelölni. Itt szerintem a leírás alapján nem találtam el Kaposvárt (na jó, de hány városnak a jellemzője a tej- és húsipar? elég soknak!). Utána szünet nélkül jött a feladatsor, amiben voltak könnyű és becsapós, nehéz feladatok is. Persze mindet megcsináltam, de ebben is lehetnek hibáim sajnos. Összességében azért jónak érzem az eredményt, hát majd meglátjuk...
Suliból hazajöttem, átöltöztem, beszéltem apával, aztán mentem is a KÖKI-be, és onnan a barátokkal a belvárosba vacsorázni (megnéztem az étlapot, van burgerük és ma amúgy is azt akartam enni, csak az Adri gyrosban, de akkor majd itt eszek).

Milán

A mai napom az érettségi körül forgott és a stressz miatt nem is aludtam túl jól, plusz anya megint nem kapcsolta ki az ébresztőjét a telefonján és felébresztett egy órával előbb mint kellett volna.
Tehát hat után keltem, és hétig próbáltam még pihenni persze. Így mondjuk simán nyolc után már bent voltam a suliban, biztos-ami-biztos, az elsők között. Legalább tudtam kicsit beszélgetni is a többiekkel, aztán egy csomó papírt alá kellett írni, kaptunk egy nagy borítékot amibe gyűjtöttük később a feladatlapokat és azt is meg kellett címezni, aztán minden egyes lapot is fel kellett címkézni, azzal is ment az idő. No és a vizsga: reading-el (olvasás utáni feladattal) kezdtünk és szerencsére egész könnyűek voltak. Rögtön jött a use-of-English (nyelvtan), és ez már azért nehezebb volt, némelyik gyanúsan egyszerű volt, de lehet hogy túlgondoltam. Szünet jött, és újabb másfél óra és a listening (hallás utáni feladat) ami közepesen nehéz volt, és tulajdonképp értettem is a történetet, de a feladatok nehezek voltak és néhol csak tippelni tudtam. Végül a writing (írásos feladat) jött, itt két fogalmazást - egy rövidebbet egy Prágai utazásról, és egy hosszabbat egy kicsit fura témáról, amiben egy Lengyel barátomnak kellett írni egy levelet amiben tanácsot adok neki hogyan mutassa be a barátnőjét a családjának... hát próbáltam lazára venni :) 
Dél után végeztünk, és mentem busszal a Dóriék felé, de előbb még beugrottam a Spárba vásárolni pár apróságot. Dóri pedig lazaccal várt ebédre :) és nyolcra jöttem haza, mert vacsi után már kezdődött is a mai Eurovízió elődöntő.

Milán