Tíz körül keltem, reggeliztem, játszottam, tévéztem anyával, aztán ebédelni ma is elmentem a Kökibe a Burger konyhába rántott camambert enni. Hazaérve lezuhanyoztam, és elkezdtünk pakolni az útra, közben megjöttek a Botiék is, mert a bőröndbe ők is hoztak cuccokat. Apa is megjött nemsokára, és ötkor elindultunk a 200-as buszhoz, amivel egész hamar ki is jutottunk a reptérre. Meglepő módon alig volt sor a bőrönd feladásnál és a biztonsági átvilágításnál se (a kapu tényleg nem csipogott be a gerincemre, ahogy a doktor úr mondta). A reptéren még ettünk mielőtt mentünk volna a kapuhoz és közben a Krisztiék ismerősei is csatlakoztak hozzánk. A gép kis késéssel indult, és volt némi kavarás a helyekkel, mert egy kisbabás család leült a helyünkre így mi hátrébb ültünk de nem volt probléma. A repülés most is klassz volt és voltak légörvények is (anya biztos "élvezte"). Riminiben csak az volt kellemetlen, hogy hiába járt volna ingyen transfer, persze az sehol sem volt... Végül két taxival jutottunk a szállodába, átvettük a szobákat és lementünk sétálni a partra és visszafelé beültünk egy kis helyre nutellás palacsintát enni.
Milán
