Milán blogja

Hajnali négykor keltett apa és gyors fogmosás, öltözés és már indultunk is a Botiért és Krisztiért, hogy onnan a reptérre vigyen minket apa, ugyanis ma van a Krisztitől kapott karácsonyi Frankfurti utazásom napja!
Nagyon szuper volt minden: a kevesen voltak a biztonsági vizsgálatnál, hamar bent voltunk és a gép is időben indult, és végül egymás mellett tudtunk ülni egy kis cserebere után. Hamar meg is érkeztünk és a reptéren a hatalmas mekiben reggeliztünk. Innen előbb a reptéri magasvasúttal, aztán az S-bahn-al bementünk a városba nézelődni. Az óvárosi katedrálisba nemcsak bementünk, hanem a meredek csigalépcsőn (322 lépcső!) fel is mentünk a kilátóba, ahonnan tényleg nagyon szép volt a városra a kilátás.
Egy pár érdekes boltba és egy hatalmas plázába is bementünk és vettem is pár különleges apróságot (zacskós levest és csokikat), amiket itthon nem lehet kapni.
Utána visszamentünk a reptérre és ott ebédeltünk (ismét  a mekiben, mert nagyon finom volt), és a délutáni visszaindulásig a repteret jártuk be, mert ez is jó nagy reptér és különleges repülőjáratok is megfordulnak itt.
Budapestre kis késéssel indultunk és megint sikerült csereberélni úgy helyet, hogy mellénk ült a Kriszti. A leszállásnál pedig extra élményünk is volt, ugyanis "átstartoltunk" és tettünk egy kört és csak másodikra szálltunk le, ugyanis az előttünk lévő gép még a pályán volt és veszélyes lett volna leszállni. Na ilyen se volt még velünk! De aztán rendben leszálltunk és apa irtó pontosan jött értünk, épp kiléptünk amikor megjött, aztán hazavittük a Krisztit és a Boti még eljött velünk haza, mert ment a Kefírért. De mi is csak pár percig maradtunk apával, mert mentünk Gyömrőre. Itt ettem az egyik ma vásárolt spéci levesemből vacsira, aztán már mentem is aludni, mert irtó fáradt voltam...

Milán

Még kihasználtuk hogy fél napot itt lehetünk Szalonikiben, szóval reggelizni egy klaszz kávézóba mentünk ami az első napi hely testvére volt, csak lent a parthoz közel. Én egy csokibombát ettem forró csokival ;) Délig sétálgattunk fel-alá és bementünk egy múzeumba és egy szép templomba is, ahol láttuk, hogy cetlikre lehet írni kívánságokat, és az ezüst kép alá tenni, hogy teljesüljön - így én is írtam egy lapot :) Innen már visszamentünk a táskákért az apartmanba, ahol Maria épp takarított, de még maradhattak a táskák amíg elmentünk ebédelni a szokásos helyekre a főtérre. Sajnos közben eleredt az eső, úgyhogy a szállásról el is indultunk már a reptérre. Persze a busz már megint annyira zsúfolt volt, hogy alig fértünk fel, és félútig mint a heringek úgy össze voltunk zsúfolva, aztán sokan leszálltak és még le is tudtunk ülni. Viszont a reptéren nem tudtunk még becsekkolni, mert túl korán kiértünk, és várni kellett 4ig, viszont itt kinyomtatott beszállókártya kell, és azt a pultnál a Kriszti és apa intézte de olyan ügyesen hogy mindegyikőnk priority jegyet kapott! Ez jól is jött amikor a hosszú sor helyett rögtön mehettünk a beszálláshoz. Persze előbb még volt majdnem 2 óránk a duty-free boltokat nézegetni :)
De a nap csúcspontja még csak most jött, ugyanis amikor a gépbe léptem kérdezte a stewardess hogy van-e kedvem a pilótafülkébe bemenni? Még szép! Beszélgettem kicsit a kapitánnyal és én kapcsolhattam be a légkondit! Irtó menő! Persze amikor már készülni kellett a felszálláshoz, akkor leültem a helyemre, és maga a repülés csak a szokásos volt és nagyon hamar hazaértünk, jóval előbb, mint a menetrend, és a 200E buszt is pont elcsíptük, szóval hamar otthon voltunk Kispesten. Itt elváltak útjaink a Botiéktól, és itthon is csak hamar kipakoltunk, és én anyával átmentem kicsit a Kati mamához.

Milán

Egész korán keltem, és reggeli után játszottam kicsit, aztán már indultunk is haza kispestre, ahol kiválogattam a ruhákat az utazásra. Közben telefonált a Boti, hogy nem találják az Anna igazolványát és anélkül ő nem is jöhet! Ejha, jól indul az utazás... De aztán szerencsére meg lett, és így a teljes szokásos kis csapat találkozott a 200-as busznál dél után, és innen kezdve felgyorsultak az és események... A reptéren gyors volt a becsekkolás, a kajáldánál rövid volt a sor, a gépünk időben szállt fel és hamarabb megérkeztünk mint a menetrend szerinti idő. A Thessaloniki reptérről simán kisétáltunk, és a busz is pontosan indult. Igaz, olyan tele volt, hogy mint a heringek úgy álltunk... Épp a mi megállónknál jártunk amikor defektet kapott a busz! Ezt a mázlit! Viszont olyan hamar itt voltunk a szálláshelyen hogy még nem volt itt a tulaj... Apa felhívta hogy már itt vagyunk, és amíg ideért, kicsit körülnéztünk, és pont egy esküvő volt a közeli templomban, és egy oldtimer kocsival dudálgatva köröztek a menyasszonnyal. Na de a szállás: ez valami nagyon szuper apartman! Modern klassz bútorok és berendezések és saját szobánk van a Botival, hatalmas ággyal, terasszal. Amerikai hűtő, szép fürdőszoba (fekete wc-vel!),nagy tv a nappaliban,stb. Mivel már éhesek voltunk, elsétáltunk a közeli belváros felé és egy klassz étteremben vacsoráztunk, ahol a kedvencemet spagettit rákokkal ettem az Annával közösen mert hatalmas adag volt... Visszafelé találtunk egy klassz édesség boltot is :) Az apartmanban pedig még egy gyors kártya parti is volt lefekvés előtt. Jó kis nap volt!

Milán

Reggel én is lementem apával a szomszéd pékségbe, és ma is megvettük az összes hatalmas cukros fánkot és egyet be is vágtam reggelire :)  Mivel apa tegnap megbeszélte Shaun-al, hogy maradhatunk délután 1-ig, így még délelőtt le tudtunk menni a tengerhez és egy utolsó fürdés-labdázás volt délig. Utána gyorsan lezuhanyoztunk, átöltöztünk és már várt is minket két taxi, amik kivittek a reptérre. Amíg apa ismét a bőrönd-feladással bajlódott, addig mi körülnéztünk és aztán együtt elsétáltunk az A37-es kapuhoz, hosszú mozgójárdákon és mozgólépcsőkön fel-le. A terminálban ebédeltünk - én dupla sajtburgert - és természetesen a duty-free shopban vettünk hatalmas mentos-okat, amik pont akciósak voltak! Ezt a mázlit! A vásárolgatás után már lassan mehettünk is a kapuhoz és onnan a géphez, ami kicsit késve érkezett, de így nem is volt baj.
A repülés egész jó volt, mert félúton voltak légörvények, amit én élveztem - anya már kevésbé... Mikor leszálltunk Budapesten, a gépből kilépve pont egy hatalmas zápor fogadott minket. A mi gépünk még időben érkezett, mert innen a többi gépnek kőröznie kellett a vihar miatt. A haza buszozás terve is rögtön megváltozott ebben az időben, így apa végül rendelt egy nagy taxit, amit előbb a Botiékat, aztán minket hazahozott.
Itthon gyorsan kipakoltunk, és elmentünk az Aldiba vásárolni, és még a parkolóban ismét találkoztunk a Botival és a Kefírrel, mert ők meg akkor érkeztek vásárolni és a lányok pont bementek a boltba.
Miután anyát hazavittük, mi mentünk is tovább Gyömrőre apával, csak még útközben vacsoráztunk a BurgerKing-ben. Apával este megnéztük a Shazam! -ot, és utána leteszteltem az új zuhanykabint, aztán már mentem is aludni, mert már majdnem éjfél volt.

Milán

Reggel jött apa, bepakoltunk és már indultunk is a KÖKI buszállomásra, ott találkoztunk a Botiékkal és a 200assal mentünk a reptérre. Apát ott hagytuk a bőrönd feladásnál , mi pedig felmentünk a kajáldákhoz ebédelni, és onnan már mehettünk is a beszálló kapuhoz, majd a géphez. A felszállásra várni kellett 45 percet, de ettől eltekintve jó volt az út. Athénban a taxis várt ránk akit apa szervezett, és tök hamar ideértünk az apartman szállóhoz. A szállás modern, de nem sokat vártunk, hanem lementünk a partra és estig megmártóztunk a meleg hullámokban. Utána lezuhanyoztunk és a szomszédos étteremben megvacsoráztunk. Már esteledett, de még elsétáltunk a kikötőbe körülnézni. Lefekvés előtt még kártyáztunk egy nagyot.

Milán

Nagyon jót aludtunk, mert kényelmes volt az ágy és memória szivacsos a párna. A reggeli is szuper volt, mindenfelé finomság közül ehettünk amit csak akartunk. Kipihenten, jóllakottan vágtunk neki a mai napnak: a 6-os metróval elmentünk az Atomiumhoz, ami hatalmas és látványos de sajnos zárva volt, akárcsak a mini-európa... Azért kívülről mindkettőt megnéztük persze. Vettünk egy-egy gofrit egy büfékocsiból, és metróval átmentünk a város bevásárló utcájához. Benéztünk pár boltba, aztán megnéztük a közeli képregény múzeumot. Ebédre beültünk egy Quick gyorsétterembe, de nem valami nagy szám... Sajnos innen már a buszhoz kellett mennünk, ami vissza vitt minket Charleroiba. A pályaudvar mondjuk elég félelmetes volt, mert a kijáratnál rengeteg hajléktalan és színesbőrű között kellett átmenni... de aztán a busz klassz volt, kényelmes, gyors és volt wifi :) Charleroiban át kellett szállni egy másik buszra, ami a reptérre vitt, na az gyors volt ugyan, de nem valami kényelmes és wifi sem volt... A reptér pedig elég kicsi, de azért volt shop, úgyhogy el tudtuk ütni az időt a gép indulásáig, ami szerencsére percre pontos volt. Mivel anya éhes volt, vettünk a gépen szendvicset és teát, amihez járt csoki is (na vajon ki ette meg?), de amúgy ez is ugyanolyan klassz kis repülés volt mint a korábbiak és nagyon hamar meg is érkeztünk Ferihegyre. 

Milán

Irtó korán, 3-kor keltett apa, de nem haragudtam érte, mert indultunk a reptérre, ugyanis utazunk Brüsszelbe! A reptéren találkoztunk a Botiékkal és a Tarával, aki velünk utazik. Mivel csak hátizsákjaink voltak, hamar átjutottunk a biztonsági ellenőrzésen, és még volt időnk reggelizni is a gép indulásáig. A repülés most is szuper volt és minden gond nélkül megérkeztünk Brüsszelbe, pontosabban Charleroi-ba, és innen apa szervezte egy klassz kis busszal a bejutást egészen a szállodához. Vicces, hogy a szállásadónk neve Nicolas, és ugyanolyan kedves volt mint Nikola Szkopjéban. A cuccokat itt hagyhattuk és így sokkal jobb volt a városnézés... Rögtön a belváros felé indultunk, útközben benéztünk az igazságügyi palotába, egy nagyon érdekes Apple boltba és miután vettünk őrült finom gofrikat, megnéztük a pisilő fiú szobrocskáját (nem nagy szám amúgy), aztán az igazán szép főteret is. Ekkor elkezdett esni, és fáztunk is, úgyhogy visszamentünk a szállodába kicsit pihenni és felmelegedni, hogy aztán este újra megnézzük a szépen kivilágított főteret. Este a szállodában már mindenki fáradt volt, úgyhogy lefeküdtünk aludni.

Milán

Sajnos ma reggel már azért kellett korán kelnünk, mert itt kell hagynunk Szkopjét... Hatkor már a taxiban ültünk és fél óra alatt kint voltunk a reptéren, ahol gyakorlatilag épp csak a mi gépünk indult, úgyhogy ilyen gyorsan becsekkolni máskor még sohasem sikerült. Nem is kellett sokat várni a beszállásra sem, és a gép is pontosan indult, sőt az út sem volt másfél óra, hanem egy óra tíz perc csupán, szóval irtó hamar és gond nélkül hazaértünk.
Busszal jöttünk kispesre és a sulinál elköszöntünk a Botiéktól. Apa még feljött, kipakoltunk, megrendeltük a jövő heti ebédemet és letöltötte nekem a múltkori forma-1 futamot, amit nem láttam, aztán neki mennie kellett, mert ő vitte haza a Kefírt és még elvitte a Krisztit az autójáért az Imréhez.
Én pedig délután a forma-1 nézésen kívül még bepótoltam az eheti Survivor epizódokat is, amikről a Szkopjei klassz kis utunk miatt lemaradtam :)

Milán

Valami őrült korán, hajnali három órakor keltünk és félkor már taxival indultunk a Botiékért és onnan a reptérre, ahol meglepően hamar túlestünk a csomag feladáson és a biztonsági ellenőrzésen, úgyhogy maradt idő reggelizni a gép 6:10-es indulásáig.
A repülés most is szuper volt és még kisebb légörvények is voltak :)  A Szkopjei reptérről busszal jöttünk be a városba és itt találkoztunk Nikolával aki kiadja nekünk a lakást ami egész klassz.
Utána sétáltunk egyet a környéken ami tulajdonképpen maga a belváros, klassz kis hidakkal és a megszámlálhatatlan szoborral. Közben ránk sötétedett, és a hajnali kelés miatt már eléggé fáradtak is voltunk, úgyhogy nem sokat mászkáltunk este, hanem inkább visszamentünk a szállásra, kártyáztunk egy jót a wizzard-al és kilenc után sorra mentünk aludni...

Milán

Mikor megjött apa, mi már útra készen vártuk és indultunk is a KÖKI-höz. Pont együtt értünk oda a Botiékkal, és a 200as busszal kizötyögtünk (szó szerint ) a reptérre. Mivel az új szabályok miatt fel kell adni a kis bőröndöket is így előbb egy jó nagy sort kellett végig állni és csak utána tudtunk becsekkolni. A dutyfree-ben persze vettünk spéci cukrot (és vizet) és mivel egy csomó időnk maradt ezért beültünk az itteni Burger Kingbe. A  gép kis késéssel indult, de majdnem behozta a levegőben . Nagyon szuper volt most is a repülés és egy felhőbe berepülve végre megtudtam milyen a légörvény :)  Nápolyban hamar megjöttek a futószalagon a bőröndök és busszal hamar beértünk a központba , onnan pedig gyalog a szállóhoz. Itt egy nagyon kicsi és nagyon érdekes lift vitt fel a hatodikra ugyanis 5 centet be kell dobni a liftbe hogy elinduljon! Ezzel szöges ellentétben a szállás nagyon szép és szinte vadi új minden, a közös kis konyhában ingyen van üdítő, kenyérkék és még nutella is! Már jó késő este volt, még megbeszéltük a másnapi útitervet, és mentünk aludni...

Milán

Reggel gyorsan lezuhanyoztunk mert ma már megyünk haza sajnos. Apa megkérte a nagy raszta hajú recepciós nénit hogy a hátizsákokat hadd hagyjuk estig még ott hogy ne kelljen cipelni annyi cuccot. A törzshelyünkön reggeliztünk és utána vonattal mentünk a Vatikánhoz. Az első vonatot lekéstük de végül így lett jó mert pont akkor értünk a Szent Péter bazilikába amikor a Pápa audiencia után ott mond el egy imát!  Mi pedig így 2 méterről láthattuk Őszentségét! Azért ez nem semmi... A Pápa után mi is kijöttünk és a téren is körülnéztünk.  Innen pedig a Vatikáni múzeumba és a Sixtusi Kápolnába mentünk.  Itt nagyon sok szép festményt és szobrot és ezernyi műalkotást láttunk, még a nagyon híres freskót is Michelangelo-tól.
Vonattal mentünk vissza a városba majd villamossal az óvárosba. Egy étteremben ettünk vacsorára pizzát és a 150 féle fagyis cukrászdában spéci fagyikat. Aztán már igyekeznünk kellett vissza a szállodába a táskákért és az állomásra. A vonatunkat törölték mikor odaértünk úgyhogy innen izgis lett hirtelen hogy időben kiérjünk a reptérre!  A következő vonattal kis késéssel mentünk épp amikor apának üzent a telefonján a google, hogy szerencsére a repülőnk is késve indul úgyhogy hirtelen mégis lett időnk a reptéren mászkálni és vásárolgatni. Végül másfél órát késett a gépünk és hajnal 1 óra körül szálltunk le Ferihegyen, és taxival jöttünk haza, de így is két óra körül kerültünk ágyba....

Milán

Angol órán a fiúk beszélgettek, ezért azonnal egy jó kis röpdogával indítottunk... szerencsére - nekem - nem volt nehéz, mert a "have got / has got" könnyű, csak egy pár kijelentő és a rákérdező mondatot kellett megírni Mr Willsonról :) Délutánra már meg is jött apa telefonjára, hogy ötös lett.
Kettőre apa jött értem a sulihoz és itthon gyorsan megírtam a matek leckét és átnéztük a természetet, hogy utána még tudjak játszani a fifával, mielőtt indulunk. Ugyanis este indultunk Rómába ! Busszal mentünk a reptérre, persze a Botiékkal. A repülés most is szuper volt és emeletes vonattal jöttünk be Rómába. Hamar bejelentkeztünk a szállodába ahol nagy jó fej színesbőrű a személyzet de mar olyan késő volt hogy azonnal le is feküdtünk aludni.

Milán 

Ma jó korán - hatkor - keltünk, ugyanis reggeli után sajnos már indulni kell haza. Képzeljétek, itt esik a hó! Még jó, hogy nem tegnap esett, mert akkor nem tudtunk volna hóesésben kirándulni...
A változatosság kedvéért egy régi fajta villamossal mentünk a centrumba (ismét itt kötöttünk ki...) és onnan busszal mentünk tovább a reptérre. Épp időben értünk ki, nem kellett sokat várni se és futni se :) A gépre is gond nélkül feljutottunk és megint sikerült elcserélni apa helyét egy idegennel, így most is tudtunk egy sorban ülni és én az ablak mellett lehettem. A repülés klassz volt, még kisebb légörvények is voltak - legalább tudom milyen az - bár anya közben majd' el nyomorította apa kezét, úgy szorította :) 
A reptérről vissza buszoztunk a Kökire és én apával hazasétáltam, anya pedig a Krisztiékkel ment autóval a Kati mamához, ahová mi is átmentünk miután hazaértünk, lepakoltunk, satöbbi.
A Botiék még ott voltak és Kefír is, és volt húsvéti csoki-keresés is :)

Milán

Reggelizni a szálloda éttermébe mentünk de nem volt valami nagy szám habár volt palacsinta is - na az nem volt rossz mondjuk...
Mivel sajnos ma is elég hideg volt, így jó alaposan felöltöztünk és végül nem az állatkertbe mentünk,  hanem metróval a centrumba, ahol egy hatalmas épület 30. emeletére lifteztünk fel, a kilátóba.
Ez is klassz volt, de a legjobb csak ez után következett: előbb elmentünk a Legia Warszawa stadionjához, ahol épp meccs kezdődött, de azért még be tudtunk jutni az ajándékboltba is (igaz nem vettünk semmit mert őrült drága ott minden).
Épp éhesek is voltunk, így az ottani árusoknál vettünk melegszendvicset és kebabot - ami meglepően finom volt. Na és most jön a legjobb rész: innen egy hatalmas parkba sétáltunk át, ahol rengeteg mókus lakik és olyan jó fejek hogy oda mernek jönni az emberekhez némi finomság reményében. Irtó aranyosak voltak! Itt még a kismadarak is bátrak és a kezünkre szálltak egy kis magocskáért! A parkból egy kávézóba mentünk felmelegedni és végül villamossal jöttunk vissza a szállodába ahol vacsoráztunk és persze egy csomót csocsóztunk ma is...

Milán 

Reggeli után indultunk haza mert tíz után a köki buszmegállójában találkoztunk a Botiékkal és indultunk együtt a reptérre! Ugyanis 3 napra megyünk Varsóba! A reptéren olyan jól elüldögéltünk az egyik kávézóban hogy futva értük csak el a gépet... a repülés most is szuper volt és minden gond nélkül megérkeztünk.  Sajnos itt elég hideg van úgyhogy mindenki felvett minden ruhát ami csak kéznél volt... A szállodába is busszal mentünk és apa elintézte hogy a mi szobánk  (én a Botival vagyok egy két ágyas szobában) összenyitható a Krisztiékével és apáék pedig pont szemben laknak. De nem sokat pihentünk hanem besétáltunk a belvárosba körülnézni.Amikor kezdtünk fázni, keresni akartunk egy éttermet de nem találtunk jót így végül a szállodában vacsoráztunk. Utána hatalmas csocsó csatákat játszottunk estig a hallban.

Milán