Ma is kilenckor mentünk reggelizni, és ma is a croissant volt a nyerő, és utána mentünk a partra. Vicces, hogy ugyanazt a három napernyőt kaptuk mint tegnap. Rögtön mentünk is a tengerbe labdázni,mert most még apa is be tudott velünk jönni . Ma egy árva felhő sem volt az égen úgyhogy bemenekültünk a napernyők alá és ebédre a Krisztiék hoztak pizzákat, aztán még visszamentünk párszor a tengerbe. A ma esti program pedig Rimini belvárosa, kikötője és az óváros volt. Busszal mentünk a belvárosba és onnan jó nagy séta következett a kikötő, az óriáskerék, és az óváros felé. Itt már jó fáradtak és éhesek voltunk úgyhogy beültünk egy szuper teraszos étterembe a Fellini múzeum előtt és szuper finomakat ettünk, én egy gombás pizzát. Hazafelé menet egy koncertet is láttunk a vár előtti téren, és vettünk egy nagy adag fagyit (de ezt nem kellett volna,mert én kihűltem , a Botinak meg megfájdult a hasa), és egy fiatalokkal teli busszal jöttünk vissza.
Milán
Kilenckor apa keltett mondenkit, hogy ideje reggelizni menni, amíg lehet... Kicsit fura a félig svédasztalos rendszer, de a croisant finom volt. Miután apáék kifizették a szállást, mentünk le a partra. Szerencsére még kevesen nyaralnak itt, félig van a strand, úgyhogy simán volt egymás mellett napernyő. Rögtön mentünk a tengerbe labdázni, sőt később vettünk egy röplabdát és strand-röpiztünk mert van egy klassz pálya is itt. Ebédelni a strand büféjébe mentünk és én egy nagyon finom sajtburgert ettem (itt még a paradicsom is finom). Délután is voltunk labdázni a tengerben, és csak hatkor indultunk vissza a szállodába. Fürdés után az első étteremben az utcánk végében vacsoráztunk méghozzá mi a Botival nagyon finom tenger gyümölcsei tésztát tele érdekes állatokkal és szuper tésztával. A levezető séta is jó volt: a parton felmentünk 110-es strandig és a vásárló utcán jöttünk vissza, egy fagyizóban pedig dinnyés fagyit vettünk.
Tíz körül keltem, reggeliztem, játszottam, tévéztem anyával, aztán ebédelni ma is elmentem a Kökibe a Burger konyhába rántott camambert enni. Hazaérve lezuhanyoztam, és elkezdtünk pakolni az útra, közben megjöttek a Botiék is, mert a bőröndbe ők is hoztak cuccokat. Apa is megjött nemsokára, és ötkor elindultunk a 200-as buszhoz, amivel egész hamar ki is jutottunk a reptérre. Meglepő módon alig volt sor a bőrönd feladásnál és a biztonsági átvilágításnál se (a kapu tényleg nem csipogott be a gerincemre, ahogy a doktor úr mondta). A reptéren még ettünk mielőtt mentünk volna a kapuhoz és közben a Krisztiék ismerősei is csatlakoztak hozzánk. A gép kis késéssel indult, és volt némi kavarás a helyekkel, mert egy kisbabás család leült a helyünkre így mi hátrébb ültünk de nem volt probléma. A repülés most is klassz volt és voltak légörvények is (anya biztos "élvezte"). Riminiben csak az volt kellemetlen, hogy hiába járt volna ingyen transfer, persze az sehol sem volt... Végül két taxival jutottunk a szállodába, átvettük a szobákat és lementünk sétálni a partra és visszafelé beültünk egy kis helyre nutellás palacsintát enni.










