Milán blogja

Reggel nagyon korán - hat előtt - felébresztett minket a nővér néni, hogy megtudja, éjjel minden rendben volt-e, és szerencsére ma már tényleg jól voltam, nem volt semmi gond éjszaka  sem. Reggeliere a kórházi sajtos zsemle helyett inkább a csokis fánkomat ettem meg - érthető okokból... Délelőtt egy kedves doktor néni megvizsgált és gyógyultnak minősített, vagyis hazamehettünk! Persze ez nem volt ennyire egyszerű, mert meg kellett várni, hogy kivegyék a kezemből a tűt és utána egy papírra is várni kellett még. Addig pedig a Danikával dévédéztünk és amikor ők hazamentek, kicsit a kinti folyosón is mászkáltunk anyával. Alighogy meghozta a papíromat a nővérke, már jött is apa és hazahozott minket. Anya már nagyon éhes volt (én nem annyira, mert a kinder tojásomat nemrég ettem meg...), de a Klári mama küldött finom levest, azért egy tányérral abból ettem...
Itthon nagyon klassz! A kórházban se volt rossz, de a saját ágyikómban mégiscsak más pihenni! Aludtam is délután egy jó nagyot. Uzsonna után lementünk sétálni a Mamával és a Dömikével. Este pedig apával tévéztem: a régi szokás szerint Zigby és a Thomas egy-egy része, majd még apa megengedte, hogy az elejét megnézzem a Toy Story 2-nek. De ekkorra már elmúlt nyolc óra, így mennem kellett fürdeni és hajat mosni, aztán pedig aludni.

Milán

Éjjel kicsit bepisiltem, mert egész végig kaptam az infúziót és emiatt egyfolytában vécére járok, ja és még itatnak is egyfolytában, úgyhogy nem is csoda... De amúgy már jól vagyok, nincs lázam, de még hőemelkedésem se, csak étvágyam se. Délelőtt bejött apa és nem sokkal később a Klári mama is, és amíg anyáék ma is hazaszaladta váltóruháért és ebédelni, addig ő volt velem. Apáék hamar visszaértek, addig villamosos könyvet nézegettünk és kártyáztunk, aztán a Mama hazament, én ettem pár falat halrudacskát. Délután pedig a nővér néni kikötötte a kezemből az infúziót és megengedte, hogy kicsit sétálgassunk. Elsőnek apával mentem egy kőrt a kórházban és aztán anyával is bejártuk ugyanazt az útvonalat és neki is megmutattam miket fedeztünk fel apával: a sárga kisköves utacskát, a hosszú folyosót ahol cicák is voltak és a számos házakat (itt ugyanis a legtöbb házon van egy-egy szám, ami klassz). Alighogy visszaértünk, én irtóra elálmosodtam és el is aludtam. Sajnos amikor felébredtem, apának már csak a hűlt helye volt, ő várt ugyan egy ideig, hogy felébredek-e de én több órát aludtam és addigra ő hazament :(  Pedig én már elterveztem, hogy játszok vele! Fel is hívattam anyával, de apa azt mondta, hogy estefelé már nem szabad látogatni és ezért sajnos ma már nem tud visszajönni hozzám :(

Milán

Sajnos az éjszaka nem javult a helyzet, egyre magasabb lett a lázam és mindent kihánytam amit megittam, pedig még egy kúpot is kaptam :(  Fél négykor pedig egymás után jött fosás-hányás és már cserepes volt a szám olyan szomjas voltam, úgyhogy anyáék úgy döntöttek ezt már megmutatjuk orvosnak és elindultunk a Heim Pálba (az ügyelet úgyse jönne ki, hiszen nem haldoklom szerencsére, csak kezdek kiszáradni...). Itt megvizsgált egy kedves doktornéni és rögtön írt is egy papírt amivel átmentünk a Szent László kórházba. Ott egy másik doktor néni is megvizsgált és úgy döntött, hogy ott kell maradnom, mert infúziót kell kapnom, nehogy kiszáradjak. Na eddig a pontig aranyosak voltak a nővérkék, de itt elszakadt a cérna, mert egy nagy tűt szúrtak a kezembe és nemcsak vért vettek (ami volt már régebben), de egy nagy palackot is odacsatlakoztattak amiből csepeg a víz a  kezembe! Irtóra fájt amikor megdöftek!
Amikor a palack is már csepegett belém, akkor apa felnyalábolt és megkerestük a 203-as szobát, ugyanis ott leszek egy ideig egy kislány szobatársa (remélem hamar hazaengednek majd!). Apa hazaszaladt még pár dologért, amit behoz nekünk, anya pedig ott maradt velem. Én pedig olyan-de-olyan álmos voltam, hogy csakhamar elaludtam...
A délelőtti vizit előtt már felébredtem és egy aranyos doktorbácsi nézett meg,de sajnos ma még nem mehetek szerinte haza, mert még sok infúziót kell kapnom :( 
Később a szobatársam, az aranyos kislány már hazamehetett az anyukájával, én pedig kaptam ugyan ebédet, ami még finomnak is tűnt, de még étvágytalan vagyok és nem kértem belőle. Bezzeg amit kicsit később apa hozott, abból már kértem, ugyanis ő egy csokis fánkot hozott uzsonnára :)  Kicsit később pedig meglátogatott  a Kati mama és az Ani is és amíg apa és anya hazamentek még pár dologért (mivel ezek szerint itt alszunk ma anyával), addig a Mamáékkal játszottam. Apáék hamar visszaértek, és a Mamáék lassan hazaindultak, de apa még sokáig velünk maradt, viszont mindhárman kezdtünk már versenyt ásítozni a fáradtságtól és kialvatlanságtól, úgyhogy végül apa hazament és kettesben maradtunk anyával...

Milán

Ma ismét apa vitt oviba reggel, de megint csak keveset tudtunk az udvaron lenni az időjárás miatt :(   Ebédnél ma én voltam a napos, és pihizés után jött értem anya és a Noémi és felmentünk a Kati mamához, mert hamarosan kezdődött az angol. A Botiék is már ott voltak és angol után jól kitomboltuk magunkat :))   Amikor a Noémit hazavitték, én még kértem egy joghurtot aztán anyával hazasétáltunk. Apa már itthon volt, és megnéztük együtt a mai Zogby és Thomas epizódokat. Sajnos már ekkor elkezdett fájni a hasam, de akkor még azt hittük csak vécéznem kell, de nem, sajna utána is egyre jobban fájt a hasam és nagyon fáradt is voltam. Hamar megfürödtem, de alighogy lefeküdtem az ágyamba, már össze is hánytam mindent... a lavór kicsit késve érkezett... Utána még kétszer hánytam, de már a lavórba, anyáék meg takarítottak, de legalább a pocakom nem fájt már. Csak ez a hányinger ne lett volna! Pláne, hogy emiatt végül kaptam egy fél kúpot  a fenekembe, pedig ezt aztán tényleg nagyon nem szeretem!  Mondjuk tény, hogy utána kicsit jobban lettem és el tudtam aludni. Csak azt sajnálom, hogy így a holnapi kertészkedés az oviban nekem elmarad, mivel itthon maradok anyával amíg apa haza nem ér majd a munkából.

Milán

Reggel kicsit meglepődtem, mivel nem csak a Mama volt itt (ahogy azt tegnap apáék megmondták, mivel ők mindketten nagyon korán elmentek dolgozni), hanem a Döme is! Reggeli után meg is mutattam nekik a Toy Story-s játékokat és a kisvonatot is. A Dömének nagyon tetszett a kisvonat és a sorompó zenéje és villogása :)   Aztán előbb hazavittük a Dömit, majd engem bevitt az oviba a Mama. Sajnos az udvarra csak egy kicsit tudtunk ma kimenni, mert nagyon fújt a szél és az eső is eleredt :(   De viszont ebéd után anya jött értem és ma kivételesen itthon aludhattam! Ébredés és uzsonna után pedig visszamentünk az oviba a barkács-délutánra. Vittünk egy kifújt tojást, amit én kipingáltam és felmatricáztam és egy hurkapálcára felhúztuk, megmasniztuk és nagyon szép lett. Amikor ezzel kész voltunk, majdnem egyedül megcsináltam egy kis zöld kosárkát és abba pedig egy kis aranyos pelyhes csibét. Ez is egész jó lett.
Amikor hazaértünk, apa már épp megérkezett vidékről, úgyhogy tudott velem játszani :)  Épp átöltöztünk, amikor apa szólt, hogy nagyon szép szivárványt lehet látni pont az ablakunkból! És tényleg ott volt a szemközti ház felett az égen egy gyönyörű dupla szivárványív!
Játék után megnéztünk egy-egy Thomas és Zigby epizódot, majd megettem egy kakaós fánkot és fürdésig még apával játszottam a nagyszobában és rajzolgattam is. Fürdés után már persze mennem kellett aludni, mert már majdnem kilenc óra volt.

Milán

Ma is korán keltem, pedig nem is kellett volna annyira, így meg álmos és morcos voltam egy darabig... De délelőttre már elmúlt a fáradtság, hiszen jót játszhattam az oviban és az udvarra is kimehettünk, ahol ma homokoztam és pechemre épp akkor mentem oda az ugrálóköteleseket nézni, amikor a Levi kezéből kirepült az ugrálókötél és jól telibetalált, pont a szemem alatt :(   Irtóra fájt, még borogatást is kaptam rá... Szerencsére nagyobb baj nem történt.
Ebéd után jót aludtam, annyira, hogy anya keltett már, mert menni kellett az angolra a Mamához. A Botiék már ott voltak és amíg a Tamásra vártunk, addig rohangáltunk és kiabáltunk :)
Angol után hazasétáltunk és nemsokára apa is megérkezett, anya pedig főzött nekem tejbegrízt vacsorára, aztán ő elment zumbára, mi pedig előbb Thomast és Zigbyt néztünk apával, majd pedig fürdés után még a vonattal és a többi játékkal játszottunk amíg anya haza nem ért, aztán én mentem is aludni, mert már álmos voltam...

Milán

Reggel irtó korán keltem, gyakorlatilag apával együtt, úgyhogy hamar kész voltunk a reggelizéssel, és picit még tudtam tévézni mielőtt bementünk volna oviba. Épp a barátommal, a Norbival együtt értünk be, szóval ma legalább tudtam már vele játszani :)
Délelőtt az udvaron is voltunk (anyáék nem, mert ők sétálni mentek), és az ebéd ma fincsi volt: a gulyás leves után ugyanis tejbegríz volt! Nyamm! A délutáni alvás és uzsonna után épp a Norbival építgettünk, amikor megjött értem anya és hazajöttünk. A téren ugyanis senki nem volt, mivel ma is nagyon fújt még a szél sajnos. Sebaj, itthon pázzléztunk és utána jött is már apa. Vele pedig átépítettük kicsit a vonat pályáját, hogy kevésbé kanyargós legyen, mert így végig tud menni a kis mozdony rajta... Vacsorára levest kértem és mivel mind megettem, még gófrit is kaptam utána. Fürdés előtt még megnéztük a mai Thomas és Zigby epizódokat, aztán pancsi után anya is hazaért és kicsit még játszahattam amíg ő is vacsorázott és fürdött, de után mennem kellett aludni...

Milán