Milán blogja

Reggel apát szólítgattam, aki jött is hamar, ugyanis nagyon fájt a nyakam. Alig tudtam  megmozdulni, sőt ülni sem tudtam a fájdalomtól az asztalnál, hanem inkább visszafeküdtem az ágyamba és végül apa oda hozta a reggelimet és ott ettem meg. Pedig úgy volt, hogy ma elmegyünk a múzeumba játszani,és utána a Mamához, de ez most mind elmaradt, mert csak feküdni tudtam és egy irányba nézni. Persze közben apa meglámpázta a nyakam és kent rá - ahogy ő mondta - "pókhájat" ami állítólag meggyógyít, és anya adott egy kanál finom gyógyszert is. Apa pedig elment a Mamához az ebédért, és én közben anyával játszottam itthon - de így fekve ez igen érdekes volt... Viszont mire apa visszaért, már jobban lettem, valószínűleg a kezelések hatottak, mert már tudtam mászkálni is és a hat-hetet szétdobálni... Ettem egy kis gyümölcslevest és pár falat brassóit kecsöppel, és mentem aludni. Miután felébredtem, már sokkal jobb volt a nyakam: csak balra nem tudtam forgatni... Azért volt kedvem még lemenni  a játszótérre, ahol mi voltunk egy ideig egyedül, de szép lassan sok gyerek jött és játszottak a játékaimmal, én pedig velük. Otthon előbb vacsorát kértem, és most ettem fél tányérnyi brassóit, és utána kaptam még fagyit is tejszínhabbal, aztán mentem zuhanyozni és fürdeni, utána pedig már menni kellett aludni, mert későre járt...

Milán

Reggel anyát szólítgattam, de apa jött be, mert hétvége van és ő is itthon van velünk. Röviden megvitattuk, hogy menjünk-e usziba (ne), és végülis nem mentünk, hanem helyette vásárolni. Sajnos nem kaptunk csokitojást (!) - vagyis olyan fajta amilyet szeretek,az nem volt. Helyette apa vett egy csomag kinder-csokit és választhattam reggeli tejpépet is magamnak. Otthon anya melegített nekem levest, de én egyáltalán nem kértem belőle, hanem csak egy tál tejbegrízt ettem sok kakaóval, aztán mentem is aludni, mert álmos voltam. Amikor felébredtem, csak apa volt itthon, mert anya átment a Krisztiékhez segíteni. Ettem uzsonnára egy krémtúrót, aztán siettünk is le, mert a Mamával együtt átmentünk mi is a Krisztiékhez. Sajnos a Boti nem volt otthon, de így viszont bármelyik játékával játszhattam, és képzeljétek, anyáék megtalálták a hiányzó két poharat a Botitól kapott "hat-hétből": az egyest és a kettest. Apa sokáig szerelt lámpákat meg kilincseket, közben anyáék takarítottak, a Mama pedig Annával foglalkozott - én meg játszottam és rajzoltam közben. Még fagyiztunk is, meg ettem pár csokis kekszet is, aztán már későre járt, úgyhogy hazaindultunk. Előbb a Mamát vittük haza és sikerült kikönyörögnöm, hogy maradjunk kicsit még lent a játszótéren, úgyhogy kicsit még dobálhattam a hat-hetemet a Benjivel, aki segített mindig összeszedni. Otthon persze rögtön mentem zuhanyozni a játékommal együtt, és utána alig ettem pár kanállal a málna krém levesből (apa persze kiakadt, hogy ilyen finomságot nem szabad kiönteni, és ezzel önfeláldozóan megette amit meghagytam), és ittam egy pohár apa-féle banánturmixot szívószállal, aztán még kicsit kirakósoztunk, és mentem aludni.

Milán

Reggel épp indult apa dolgozni, amikor ébredeztem. Reggeli után játszottunk és tévéztünk. Kicsit később átmentünk a Mamához és épp akkor ment el a Dédi , én pedig kértem ebédre abból a jó kis tejbegrízből, de anya először fahéjat rakott rá, de az nem tetszett, úgyhogy kakaót kértem rá. Ma igencsak meglepődtem viszont alvás közben, ugyanis puff! leestem az ágyról. Még szerencse, hogy párnák voltak az ágy mellett :) Uzsonnára ettem sajtos kenyeret és amikor anya ment közértbe, kérdezte mit hozzon: hát csokitojást! És tényleg hozott! Úgyhogy ettem azt is, és nem sokkal később lementünk anyával játszani. Alighogy lementünk a játszótérre - ahol ma egész kevesen voltak -, és kicsit játszottam, már jött is apa, meg az eső, úgyhogy fel kellett sajnos menni. Otthon legalább le tudtam zuhanyozni a hat-hetet, és apával játszottam a vacsoráig, és jó sokat ettem: 3 virslit ! Persze kecsöppel :) Utána a fürdésnél persze megint jó alaposan lezuhanyoztam a  vödröket... Tegnap elmaradt a méricskélés, de ma nem: 11.8 kiló és 90.5 centi magas vagyok, a fejem 48 centi, a talpam pedig 15. Lefekvés előtt még apával kirakósoztam, de már álmos voltam és mondtam, hogy mennék aludni...

Milán

Ma is egész jó napom volt: egyrészt már meggyógyultam végre, és jó sokat lehettem a játszótéren is. De kezdjük a reggellel... tejpép után ragasztottunk papírdarabokból nagy színes számokat a füzetembe. Sárga, ké, zöld egyesek, kettesek és hármasok készültek ,nagyon klassz!Utána átmentünk a Mamához és ott volt a Dédi is. Ebédre paradicsomlevest ettem és egy kis nasit, meg pogácsát, aztán mentem aludni. Amikor felébredtem, jött anya a Noémivel és kicsit játszottunk, aztán már jöttek is érte, mi pedig lementünk a Krisztivel és az Anna-Pannával a ház elé, de mondtam anyának, hogy hívja fel apát, hogy hozza le nekem a hat-hetemet! Szerencsére apa megtalálta és tényleg lehozta a poharakat, és amíg megérkezett a Zoli a Krisztiékért, addig ott játszottam, utána pedig átsétáltunk a "festékes" játszótérr, ahol jó sok gyerek volt ma is és sokan játszottak velem és a hat-héttel. Nagyon klassz volt, és szerencsére sokáig maradhattam, otthon pedig már mentem is zuhanyozni és persze vittem a poharakat is lemosni. Pancsolás után ettem egy adag husit zöldséges rizzsel (és persze kecsöppel!), és még rajzoltunk és ismét ragasztottunk anyával számokat, és még a többi hat-héttel és a kirakósokkal is játszottunk.

Milán

Ma délelőtt, a reggeli után a Mama telefonált, hogy menjünk le a játszótérre, és ott volt már a Mama, az Anna - aki aludt a babakocsiban - és a Boti. Lent maradtunk sokáig, közben anya elment kajáért. Amikor pedig felmentünk a Mamához, pancsolhattunk az erkélyen a kis medencében, csak aztán láttam, hogy sok szösz van a vízben (jujj!) ezért kimentem inkább. Ebéd után (nem volt kedvem túl sokat enni) nagy nehezen elaludtunk és én nem is aludtam sokat. Uzsonna után mi a Mamával és a Botival ott maradtunk és anya elment közben a Timiékkel valahova. Persze kicsit rosszalkodtunk is, ami jó nagy rohangászás volt csak tulajdonképpen, de mégis kicsit büntibe voltunk... Aztán megjött anya is és lementünk ismét a játszótérre, csak előbb még elmentünk a Mama elé is. Épp homokoztam amikor apa is megérkezett, aztán a többi gyerekkel nagyon sokat játszottunk a hat-hetemmel, mert mindenkinek tetszett a játékom és építettünk tornyokat és leromboltuk aztán felépítette valaki - ledöntötte valaki - és így tovább... Már későre járt amikor felmentünk és én azonnal mehettem is zuhanyozni és persze a hat-hetet is lezuhanyozhattam, mert az csupa homok lett.  Pancsolás után vacsoráztam jó sokat - persze mert apa minden falat husis tésztára tett egy csepp kecsöpöt, ami fincsi is és jó játék is egyben :) Lefekvésig pedig felváltva játszott velem apa és anya, és még zenét is halgattunk, a zeneovit és tapsoltunk ütemre.

Milán

Reggel sokáig aludtunk, és ma is sokan telefonáltak, hogy hogy vagyok: nos sokkal jobban! Reggeli után lementünk sétálni meg az ebédért a Botival és találkoztunk épp a Krisztiékkel is, és az Ani lejött és hozott nekem málnát. Az ovinál találkoztunk a Csilla nénivel is, és mi hazamentünk és ettem ebédre egy kis levest, és utána mentem - volna - sziesztázni, de olyan meleg volt, hogy nem aludtam csak egy ici-picit, úgyhogy inkább játszottunk anyával. Közben apa is hazaért és vele is játszottam, és amikor már kicsit hűvösebb lett, lementünk a játszótérre, ahol sokat homokoztam, csak fújt a szél és állandóan rám fújta a homokot... Aztán még kőrhintáztam is két kislánnyal, és egy bácsi hajtotta jó gyorsan kőrbe-kőrbe és én azt mondtam ugyan, hogy nem szédültem el, de a világ mégis igencsak tovább forgott, úgyhogy majdnem elestem, amikor már kiszálltam belőle... Utána még mérleghintáztunk is apával hármasban, de már közeledett a vihar, úgyhogy hazamentünk fürdeni és vacsorázni.Közben tényleg dörgött és villámlott és esett az eső is de én nem féltem a vihartól! Lefekvés előtt pedig még apával játszottunk, de mivel délután elmaradt az alvás, így álmos voltam már, ezért nem is bántam, hogy megyek már aludni.

Milán

Reggel sokan telefonáltak, hogy mi van velem, mi pedig anyával reggeli után elmentünk a doktor nénihez, ahol persze ordítotam, pedig csak picit megvizsgált a doktor néni. Innen elmentünk gyógyszertárba és onnan a Mamához, de sajnos csak épp felugrottunk, mert beteg vagyok, úgyhogy csak messziről integettem a Botinak, aki kint pancsolt az erkélyen... Otthon zuhanyoztunk egy jót, mert irtó meleg volt és leizzadtunk nagyon, aztán fincsi milánói makaróni volt az ebéd, abból jó sokat ettem, és mentem is aludni, mert azért még gyenge vagyok... Épp ébredeztem, amikor nyílt az ajtó, és megjött apa! Ettem egy kis uzsonnát, közben anya elment gyógyszerért és zsömléért, mi pedig apával a szokásos játékokat játszottuk: a hat-heteket dobáltuk és szedtük össze, meg a számos kirakósokkal, a kis vonattal és a keresd a párját játékkal. Közben anya is megérkezett, de sajnos nem kapott csoki tojást :(  Én már mentem volna zuhanyozni, de apa mondta, hogy csak ha már a kismutató a tik-takkon a hetesnél lesz, akkor mehetek. A híradó után tényleg odaért a heteshez, úgyhogy mentem is zuhanyozni és apa sokáig engedte a pancsolást :)) Vacsorára ettem rizi-bizit - borsó nélkül - apa jó kis feladatot kapott, hogy szedje ki a  borsót a rizi-biziből, sőt még kecsöpöt is kértem rá! Utána ettem egy tál dinnyét, és még kicsit rosszalkodtam lefekvés előtt.

Milán