Milán blogja

Reggel apa már fent volt, amikor keltem és reggeli közben együtt néztük a forma 1-et. Aztán anya is megjelent, és délelőtt még játszottunk kicsit az indulás előtt (apa kicsit kiakadt, amikor egy tál babot egyenletesen szétszórtam a nagyszobában, de ha egyszer olyan muris, ahogy megpróbálja a bútrok alól kipecázni a kis babszemeket...). A Nagyihoz útközben még beugrottunk apa munkahelyére, ahol a Menyus néni volt csak bent, mi pedig hamar indultunk is tovább. A Nagyi ma is az ablakból integetett én pedig visszaintegettem neki. Odafenn pedig meglepi várt a "titokszobában": egy naaagy maci és a belsejében pedig építőkockák! Azért a csipeszeket se hanyagoltam ebédig, és ebédre egy nagy tál leves után ettem még egy kis husit, rizst és sült barackot, meg persze kicsit később a sütiből is derekasan bekajáltam (nem kis morzsamennyiséget hátrahagyva...). Hazafelé menet ezek után persze nem csoda, hogy elaludtam, és otthon még aludtam kicsit, de sajnos az orrom annyira tele lett, hogy felébresztett, emiatt pedig elég nyűgös voltam (érthető!) egy kis ideig. Aztán uzsonnára ettem pizzát és gyümiket, majd pedig öltöztünk és elmentünk a Csillával és a Csabával együtt egy nagy térre, ahol rengeteg lufi volt (egyet én is kaptam, de sajnos kipukkant és hiába adtam oda apának a darabjait és mutattam neki, hogy fel kellene fújni, apa szerint azt már nem lehetett...). Ja, és ami az igazán szuper dolog volt: három léghajó is ott volt, amik este még világítottak is! Hűűűű! Aztán nénik meg bácsik egy színpadon hangosan elkezdtek zenélni: ezt hívják állítólag "koncertnek" és a zenészeket pedig valami neotonnak vagy mi. Nem is ez a lényeg, hanem, hogy lehetett kicsit építőkockákkal játszani, meg kaptam kekszet és anyáék kürtőskalácsából is, aztán sokat mászkáltunk apával és jól körülnéztünk mindenfelé, és épp indultunk amikor hirtelen nagyon nagy durrogások és villanások lettek az égen én pedig eléggé berezeltem... Gyorsan beültünk a kocsiba. Ott már kicsit jobb volt. Apa szerint ez a tüzijáték, csakhogy ilyen közelről nagyon hangos ám! Ja, még előtte találkoztunk az Orsikáékkal is, de már elég álmos voltam, úgyhogy mentünk haza és egy szelet süti után gyors fürdés, masszázs következett, aztán irány az ágyikó!

Milán

Reggel apa itthon volt, mert hétvége van. Juhhé! Ezek szerint megyünk usziba?! Igen, reggeli és egy kis játék után öltöztünk és elsétáltunk az uszihoz. Ma kevesen voltunk, de azért szerencsére ott volt például a Roland, akinek volt egy sípolós pingvinje, amit oda is adott és én is játszhattam vele. Hát amúgy klassz volt az uszi (kivéve a hátúszást, mert azt nem szeretem...), és persze búvárkodtam is, meg a játéknál sok-sok labdával labdáztunk és megint találkoztunk a Rolanddal és a pingvinjével... Otthon egy kis ebéd (halacska volt) után mentem is aludni. Ébredés után apával voltunk a nagyszobában, mert anya meg kint takarított meg mosott a konyhában (teregetni ma is segítettem neki, bár állítólag miután kirázom a ruhát, nem kellene a földre dobni, de ha egyszer gyorsabb vagyok, mint ahogy anya tereget...). Szóval a sok játék után lementünk a szokásos esti sétára, ahol állandóan ledobáltam a játékokat a földre a Diának, ami szerintem jó játék, bár erről megoszlottak a vélemények... Otthon játszottunk hármasban az építőkockákkal: apa épített egy garázst a kis teherautómnak én pedig be is tettem, hogy ott aludjon... aztán apa még a fürdés előtt adott vacsorát, ami nagyon finom szalámis-sonkás pizza volt. Mivel igen jól ettem, desszertnek még egy túró-rudit (alias "dün-dün-dün") is ehettem. A fürdés után sajnos kicsit megkínoztak anyáék, mert taknyos vagyok kicsit és tele van állandóan az orrocskám.

Milán

Ma kicsit más volt a reggel, mint szokott: alighogy felébredtem, anya gyorsan tisztába rakott és átöltöztetett, amikor is kopogtak és a Dédi volt az! Ő adott reggelit is, mert anya és apa elmentek a Mamával. Én reggeli után körbevezettem a lakásban és jó kis rendetlenséget is csináltam a nagyszobábban. Maikor anya megjött, a Dédi elment és mi anyával tornáztunk egyet (illetve ő tornázott én meg néha próbáltam utánozni). Utána lementünk ebédért, és eléggé be volt borulva, de szerencsére mégse esett. Innen a Mamához mentünk és mindenből ettem egy kicsit (zölborsólevest, halacskát, almát áfonyával) aztán mentem aludni. Mikor felébredtem, a Boti még aludt, mert ő közben átjött, úgyhogy amikor ő is felébredt, akkor ettünk uzsonnára mindenfélét össze-vissza. Később megjött a Dia is, de addig mi a Botival rendetlenkedtünk és bohóckodtunk. Sajnos a Dia nem maradt sokáig, és amikor elment, mi megnéztük a Thomas-os mesét. Amikor lementünk sétálni, levittük a kétüléses bringát is és az utcán összefutottunk apával, aki épp jött haza az autóval. Együtt felmentünk és apával jókat játszottunk: könyveket néztünk, tornyot épített nekem apa és a vacsi után megint olyat játszottunk, mint délelőtt anyával: egy kekszet eldugott apa a két kis pohár közül az egyikbe és letakarta, nekem pedig meg kellett keresni a kekszet. Mivel nagyon ügyes voltam, még meg is ehettem a kekszet a végén :)

Milán

Reggel jó sokáig aludtunk anyával. Apa már réges-rég elment dolgozni... Reggeli után tornyot építettünk kockákból, és takarítottunk, aztán elindultunk ebédért , ahol találkoztunk a Dédivel. Az ovinál beszélgetett any mi pedig a Dédivel néztük, hogyan játszanak a gyerekek. Amikor lehoztuk a Somit sétálni, akkor neki nem volt kedve csak egy helyben állni és kész. Jé. Állítólag ez nem jó jel, majd délután el kell vinni doktor nénihez. Az utcán találkoztunk egy induri pinduri kis kutyussal, aki megharapdálta a cipőmet, ami nagyon tetszett nekem... Ebéd után kicsit még rosszalkodtunk a Botival, aztán mentünk aludni. Ébredés után uzsonnáztunk a Botival és csatatérré változtattuk a konyhát. Kicsit még játszottunk, amikor megérkezett apa, de nem maradt csak picit, mert a Mamával elvitték a Somát doktorhoz. Én meg azt hittem, hogy megyünk sétálni, ezért már be is másztam a babakocsiba, úgyhogy sírtam is kicsit, amikor kiderült, hogy apáék nélkülem mentek el... Délután még tévéztünk is, megnéztük ma is a Thomas vonatos mesét, aztán jött a Zoli a Botiért, és mi is mentünk haza anyával. Otthon apával is építettünk, és vacsiztam is (apa nem értékelte túlzottan, hogy a vajas kalácsról leettem a sonkát és kalácsdarabokat szerte-szét dobáltam a konyhában... pedig az olyan vicces!). Estig még építőztünk és sósperecet nasiztunk apával, aztán már el is jött a fürdés és az alvás ideje...

Milán

Ui.:
Lefekvés előtt oda kellett állnom az ajtóhoz és így kiderült, hogy 82 centi magas vagyok.

Délelőtt elmentünk a babatornára anyával, és nagyon jól éreztük magunkat! Rengeteget játszottunk, és anya még egy nyuszit is csinált nekem fakanálból. Én pedig a babzsákokkal játszottam, a padokon sétáltam fel-s-alá és pakolásztam is. Hazafelé elmentünk az ebédért, és az ovinál végre kiszállhattam a babakocsiból és sétálhattam és nézhettem az ovisokat, hogy labdáznak... A Dédi is velünk volt, aztán felmentünk a Mamához és ebéd után én mentem aludni. Délután anya a Diáért ment, és addig a Mamával és a Somával játszottam, aztán megjött anya a Diával és lementünk mindannyian sétálni. A parkban bedig rohangászhattunk a Diával (és persze rosszalkodtam is: a kavicsokkal jó alaposan összekoszoltam magam...). Otthon aztán apa megmosta a kezem és átöltöztetett, aztán egy kis játék után megvacsoráztam és kicsit bűnöztünk is apával: sósperecet ropogtattunk a nagyszobában, de lebuktunk: anya észrevette én pedig még meg is mutattam a perecek "lelőhelyét"... A fürdés alatt már nagyon elálmosodtam, úgyhogy masszázs után rögtön mentem is aludni...

Milán

Ui.:
Este méricskélés is volt: a fejem 47, a lábam 14 centi, és 10,9 kiló vagyok.

Reggeli után anya kimosott (vagyis a gép) és segítettem neki teregetni, aztán játszottunk a nagyszobában. Délelőtt lementünk sétálni és gyűjtöttünk faleveleket és elmentünk az ebédért is, aztán hazafelé a kis játszótéren rajzoltunk a homokba. Amikor felértünk a Mamához, pont jött a Dédi és vitte le a Somát sétálni, mi pedig megebédeltünk és én mentem alukálni egy jó nagyot. Uzsonna után (mindenfélét öszeettem) megnéztük a Thomast a tévében és a játékszobábban rajzoltam zsírkrétával és rámolgattam, aztán levittük a Somát sétálni és mentünk haza. Otthon apa adott vacsorát: megfelezte velem a fincsi gyümölcslevesét és még egy túrórudit is kaptam utána desszertnek. Fürdésig még játszottunk kicsit a kockákkal.

Milán

Reggel megint épp csak elcsíptem apát, aki indult dolgozni. Reggeli után pedig elmentünk a ringatóba, ahol ma nagyon sok kisgyerek volt és nagyon sokat énekeltünk őszi dalokat és a Márta néni még bábozott is nekünk: az egy kis malac röff-röff-röff dalocskát. Hazafelé beugrottunk ebédért és otthon megebédeltünk, aztán átmentünk a Mamához, de se Mama, se Soma! Kiderült, hogy pont elkerültük egymást a Dédivel az utcán, de aztán a Dédi ott maradt vele, amíg anya elment a doktor nénihez. Közben megérkezett a Mama, a Boti és a Kriszti, és mindannyian mentünk aludni (a Dédi és a Mama nem...) Jó sokat aludtunk, aztán uzsonnáztunk és anya elment a Diáért. A Botival rajzoltunk és játszottunk, amíg anya és a Dia meg nem érkeztek, és ekkor lementünk sétálni és mi kicsik négyesben (a Dia, a Boti, a Soma és én) őőőőrült jót rohangáltunk a fűben!
Otthon apa már várt minket és adott fincsi vacsorát, aztán játszottunk édes-savanyút egy kockacukor és egy uborka segítségével.

Milán