Reggel apa itthon volt, mert hétvége van. Juhhé! Ezek szerint megyünk usziba?! Igen, reggeli és egy kis játék után öltöztünk és elsétáltunk az uszihoz. Ma kevesen voltunk, de azért szerencsére ott volt például a Roland, akinek volt egy sípolós pingvinje, amit oda is adott és én is játszhattam vele. Hát amúgy klassz volt az uszi (kivéve a hátúszást, mert azt nem szeretem...), és persze búvárkodtam is, meg a játéknál sok-sok labdával labdáztunk és megint találkoztunk a Rolanddal és a pingvinjével... Otthon egy kis ebéd (halacska volt) után mentem is aludni. Ébredés után apával voltunk a nagyszobában, mert anya meg kint takarított meg mosott a konyhában (teregetni ma is segítettem neki, bár állítólag miután kirázom a ruhát, nem kellene a földre dobni, de ha egyszer gyorsabb vagyok, mint ahogy anya tereget...). Szóval a sok játék után lementünk a szokásos esti sétára, ahol állandóan ledobáltam a játékokat a földre a Diának, ami szerintem jó játék, bár erről megoszlottak a vélemények... Otthon játszottunk hármasban az építőkockákkal: apa épített egy garázst a kis teherautómnak én pedig be is tettem, hogy ott aludjon... aztán apa még a fürdés előtt adott vacsorát, ami nagyon finom szalámis-sonkás pizza volt. Mivel igen jól ettem, desszertnek még egy túró-rudit (alias "dün-dün-dün") is ehettem. A fürdés után sajnos kicsit megkínoztak anyáék, mert taknyos vagyok kicsit és tele van állandóan az orrocskám.
Milán