Milán blogja

Nos, ma viszonylag mozgalmas napom volt, pedig nyugisnak indult: reggel apa adott reggelit, és már mentünk is játszani... Anya elment bringázni és addig mi fiúk rosszalkodtunk (főleg én). Például a szobámban kezdem felfedezni az új szekrényeken a játékaimat. Épp egy-egy túrórudit majszoltunk apával amikor megjött anya. Felöltöztünk és elmentünk arra a klassz helyre, ahol csillog villog minden és a kertben van egy nagy kőoroszlán (ami nem mondja hogy "ááá"). Nem voltunk itt sokáig, hanem már mentünk is újpestre a Nagyihoz. Nála pedig folytattam a rosszalkodást: emlékeztem, hogy az erkélyen vannak a csipeszek, be is hoztam őket és jól szerte-szét szórtam mindet, meg persze az összes játékot, és fel-alá "rohangásztam" egész végíg. Persze közben ebédeltünk is: kézzel ehettem, képzelhetitek, hogy néztem ki utána :) A Nagyitól hazafelé menet elaludtam és arra sem igen emlékszem, hogyan kerültem ágyba, de ott ébredtem délután. Alighogy megettem az uzsonnát, ismét autóba ültünk és elmentünk a Noémiékhez. Náluk egy kicsit játszhattam a Noémi játékaival és amikor indultunk, apáék betettek egy nagy babakocsit hátra a kocsiba, amibe bele is ülhettem amikor hazaértünk, mert a házunktól abban tolt a Mama az ő házukig. Otthon még picit játszottam, és aztán lementünk hármasban sétálni a wekerlére fürdésig. Már letett anya aludni, amikor nagyon bekakiltam. Még szerencse, hogy apa bejött megnézni, miért sírok és azonnal "érezte" mi a helyzet, és tiszta pelust adott rám. Na így már mindjárt más...

Milán

Hurrá, megint itt a hétvége, tehát apa is egész nap velem van, ráadásul megyünk usziba is! Így volt ez ma is: délelőtt egy kis játék után öltöztünk és elsétáltunk az usziba, ahol nagyon jót pancsoltam. Hazafelé persze győzött a fáradtság és elaludtam félúton. Otthon amikor felébredtem, csak apa volt velem, mert - mint később kiderült - anya vásárolni ment amíg szunyókáltam, viszont mi mentünk érte, mert sok-sok dolgot vett. Alighogy hazahoztuk anyát, már várt is az ebéd: husileves és pörkölt. Ebéd után pedig apával játszottunk egész az uzsonnáig, ami fincsi túrókrém volt: mindenki evett egyet, én is bevágtam hát az enyémet! No ettől kicsit el is álmosodtam, és bepótoltam a szieszta elmaradt részét. Amikor felébredtem apa azzal a nagyon hangos vacakkal megszurkálta a falat és csodák csodája: fel lehetett akasztani az új helyére a Garfildos tik-takkomat és egy a képet a Botiról. Anya adott egy kis gyümit és lementünk sétálni a Mamával - szokás szerint. Miután feljöttünk, még felváltva fújt buborékot anya és apa, de én is akartam, viszont nem engedték, ami roppant felmérgesített! Pedig biztos finom lehet az a bigyó amiből a buborékok jönnek ki! Csak egy kicsit kóstolnám meg, de nem hagyják! Micsoda balsors! Alig tudott megvigasztalni apa a fürdésig. De nincs igazam?

Milán

Délelőtt ezek történtek ma velem: Reggeli után elsétáltunk a piacra és a gyógyszertárba, és mind a két ovihoz, de pont nem voltak gyerekek az udvaron. Itthon anyával tornáztunk kicsit (de nem nagyon volt kedvem hozzá...) Tízóraiztunk amikor hozták az ebédet, és utána anyával játszottunk és megnéztünk két pom-pom mesét. Ebédre nem ettem túl sokat, mert nagyon meleg volt ma is. Sziesztázni se sokat volt kedvem, és utána átmentünk a Mamához. Útközben a Lina adott egy darab kakaóscsigát amivel jól összekentem mindent :) A Mamánál játszottam kicsit és elkisértük doktornénihez (jó sokat kellett várni sajnos). Vacsorára ettem egy kis kiflit is, és utána sétáltunk egy jó nagyot. Megnéztünk egy fát, ami a tegnapi nagy viharban kidőlt. Szegény fa! Estefelé értünk haza, apa már nagyon várt, és jó nagyot játszottunk fürdésig (és a kádban is persze). Ma is megmértek: 10 és fél kiló vagyok!

Milán

Ma nagyon korán ment el apa, de felébredtem (pedig csendes volt, de mégis) és még épp tudtam neki integetni... Kicsit később anya is felkelt és adott reggelit. Kaja után már indultunk volna az oviba a Mamához, de nem volt jó a lift, úgyhogy ez nem jött össze... délelőtt ezérthát otthon játszottam anyával. Tízórai után folytattuk a játékokat és egy kis ebéd után mentem sziesztázni. Ébredés után uzsonnáztam kicsit (vajas kenyeret és danonínót). Szerencsére a lift közben meggyógyult, így át tudtunk menni a Mamához, ahol még megvolt a medence az erkélyen. Hurrá! De nagyot pancsoltam! A fürdés után még a szobában is játszottam és a vacsit megpróbáltam egyedül megenni: joghurtot kanállal és barackot kézzel. Utána lementünk és az utcán találkoztunk apával, így hármasban mentünk anya egyik volt ovisának a rajzait megnézni. Érdekesek voltak a képek és volt ott egy csomó kisfiú és kislány, de sajnos nem játszhattam velük, mert nem lehetett négykézláb mászkálni :( Mire hazaértünk, már mentem is fürdeni és a masszázs végére egyszercsak besötétedett és egy nagy vihar kerekedett. Villámlott és dörgött is!

Milán

Reggel kicsit később keltem. Reggeli után felöltöztünk és elmentünk a zenebölcsibe. Eleinte még kevesen voltunk, de aztán sokan jöttek még. Márta néni hozott egy csomó lufit és a buborékfújás sem maradt el. Hazafelé elkisértük a Tímeáékat, de nem aludtam ma el. Az ebéd ma fincsi volt, jót ettem és utána már igencsak fáradt voltam, úgyhogy nem kellett győzködni a sziesztázás fontosságáról. Uzsira kaptam a fincsi piskótából csokiöntettel. Utána kicsit játszottunk anyával és átmentünk a Mamához. A Dédi és az Ani is ott volt, meg persze a Dia és a Boti is, és képzeljétek: az erkélyen volt egy klassz medence! Tök jót pancsoltunk benne! A pancsi után elvittük a Somát doktorhoz, mert toklász ment a lábába. De én már nagyon nyűgös voltam, mert iszonyú meleg volt egész nap (még a medencében csak-csak elviselhető, de az utcán ez a meleg már igazán túlzás...). Hazaérve már várt minket apa és estig vele játszottam lufisat, de épp indultam fürdeni, amikor a lufi pukk! kidurrant. Kicsit még sírtam is... Hüpp hüpp.

Milán

Reggel apa már elment mire felkeltem. Együtt reggeliztünk anyával és még anya kiflijéből is kértem, és utána játszottunk anyával a tízóraiig. Utána anya takarította a szobámat, addig én az ágyikómból néztem, hogy miket csinál. Szerencsére nem kellett sokáig az ágyban unatkoznom, mert kicsit mászkálhattam is a szobámban egész az ebédig. Utána sziesztáztam, de egy néni felébresztett a csengetésével és utána már nem tudtam visszaaludni. Egy kicsit még nyűglődtem, de aztán átmentünk a Mamához. Odaát játszottam a Somával (dobáltam neki a karikát, mert azt szereti...) és a Dédiék is átjöttek és megcsinálták a babakocsimon a biztonsági övet: tettek rá puha szivacsot, mert vágta a nyakamat. Kicsit később lementünk még játszani a kis játszótérre, aztán hazamentünk, mert apa már várt ránk. Estig vele játszottam, megnéztünk egy csomó könyvet, sőt még a kádban is "olvasgattunk". Próbálom ellesni ezt a beszéd dolgot: apa száját néztem, hogy hogyan kell mondani a tárgyak nevét, de nagyon nehéz! Maradok a "tik-takk"-nál, az legalább megy...

Milán

Reggel apa adott reggelit (mondjuk még olyan nagyon nem is voltam éhes, meg is hagytam egy keveset), aztán visszaaludtam még egy jó nagyot. Ébredés után játszottunk anyával és tízóraira megettem egy egész almát és egy nagy banánt! A délelőtt még egy kis játékkal telt, és érdekes módon ma nem mi mentünk az ebédért, hanem egy néni hozta nekünk ide a lakásba. Jé. Ilyen is van? Ebéd előtt még kicsit tornáztunk anyával. Ebéd után szieszta következett, és mikor felkeltem, egy kis uzsonna (fincsi joghurt) után elmentünk a Diáért és találkoztunk a Mamával, és így négyesben voltunk a játszótéren. Sokat hintáztam és csúszdáztam, meg persze homokoztam. Tök jó volt! Innen felmentünk a Mamához és egy picit vacsoráztam, és képzeljétek, a Mamától kaptam egy plüss Malackát (aki később apa kezében állandóan meg akart hamm-hamm enni és csikizett. ez a Malacka milyen huncut!). Estefelé természetesen nem maradt el a szokásos séta a Mamával és a Somával. Otthon pedig már várt apa, és vele is játszottam: doboltunk sokat, és megmutattam milyen ügyesen pakolok vissza a csiguszba, és a Malacka - a már említett huncut módon játszott velem.

Milán