Milán blogja

Ma negyed nyolcra kértem ébrsztést apától, mert háromnegyed kilencre már az Újhegyi uszodánál kellett lennem az edzésen. Ma volt egy edzőtársam is, egy triatlonos lány, aki a gyorsúszás technikáját csiszolgatta és ebből én is sokat tanultam. Edzés után mentünk rögtön Újpestre és mivel még korán volt, elkezdtük megnézni a Mamával együtt a Marokkói képeket és videókat. A felénél abbahagytuk, mert az ebédnek is azért el kellett készülnie, aztán ebéd után folytattuk az élménybeszámolót.
Újpestről hazajöttünk és csak négyre mentünk át a Krisztiékhez felköszönteni Annát a szülinpja alkalmából. Hatig ott voltunk, és Annának és a Kati mamának is elmeséltük az élményeinket, plusz most is lejátszottuk a videókat, aztán apa hazahozott minket.

Milán

Dél után keltem, és reggelizés után Wii-ztünk apával egy jót, aztán bementem a szobámba finn-t tanulni, mert holnap lesz finn órám (mivel az ugyebár sajnos már nem a suli keretein belül folytatódik, hanem nyelviskolában). Közben apa háromszor mosta ki ecetes vízben a hátizsákom, de még mindig enyhén érezni a cumin fűszer szagát... Viszont fél hétkor elkezdődtek a mai Eurovíziós nemzeti döntők és estig azokat néztem a számítógépen. Ma volt a az Ukrán, a Lett, a Litván és a svéd műsorok. Közben vacsorára ettem egy pizzát és desszertnek spéci joghurtokat amiket tegnap vettünk.

Milán 

Ma nyolckor már reggeliztünk, de az étel kb ugyanolyan gyenge volt mint a vacsora (afrikai 2* a szálloda!) aztán már indult is a mai program: egy új idegenvezető elvitt minket a Tinghir panoráma kilátó pontra, onnan le egy szurdokba hatalmas sziklák között, aztán Tinghir érdekes helyeire, egy szőnyeg boltba, a helyi bazárba. Innen egy jó hosszú buszozás jött, egy meglepően ehető ebéddel, és ötre megérkeztünk a sivatag szélére. Innen tevékkel tevegeltünk be a dűnék közé, ami irtó érdekes volt, aztán egy dzsipp rallizott velünk a sátor táborhoz. Meglepően klassz sátrakat kaptunk, és rögtön mentünk a dűnékre sandboard-ozni és aztán egy dűne tetején állva néztük meg a naplementét és a hold felkeltét. Csodás ez a hely! Utána vacsorára gyűlt össze a tábor népe és mi tök véletlenül a "poszt-szovjet" asztalt egészítettük ki ugyanis ukrán, orosz és fehérorosz irtó jó fej fickók mellé ültünk és végig angolul beszélgettünk mindenféléről. A vacsora nem volt nekem való mondjuk (megint csirke tajin), viszont utána a tábortűz mellett nagyon jó volt a hangulat, dobolás, tánc, a spanyolok énekeltek... 11kor elmentünk aludni, de irtó hideg volt a sátorban.

Milán 

Tízkor keltem, mert hívnom kellet az úszó edzőmet a hétvégi program miatt (vasárnap reggel megyek majd), és aztán 11 órakor indult (volna) a tárgyfelvétel. Csakhogy persze a csodás neptun rendszer le volt fagyva és nem lehetett belépni... A többiek se tudtak, 5 percenként próbálkoztam, aztán feladtam és délre amúgy is mennem kellett fodrászhoz. Onnan hazaérve számítógépzetem és FIFÁ-ztam, méghozzá a Marokkói mezemben a Marokkói válogatottal, aztán ebédre anyától kértem tyúkhúslevest és tettem bele cumin fűszert.
Ötkor jött apa és indultunk Gyömrőre, a szokásos Lidl vásárlást közbeiktatva (itt volt pisztáciás Müllermilch!). Újabb neptun próbálkozásaim voltak, de hiába, egyszer be tudtam ugyan lépni, de még azt mutatta, hogy nem aktív a második félévem és így nem is tudtam aktiválni, hogy a tantárgyakat fel tudjam venni :(
Este megnéztük apával a "tőrbe ejtve" detektív filmek harmadik részét (jó csavaros volt!), aztán újra megpróbáltam a tárgyfelvételt, de a neptun még mindig le volt fagyva...

Milán

Magamtól keltem tíz után, és a reggelizés, fogmosás, stb után a Suno AI-val készítettem megint zenéket.
Olyan egy körül elmentem a Köki-be, mert most is ott ültünk le a kajáldáknál beszélgetni a Levivel. Persze még frissiben meséltem neki a marokkói élményeket, aztán ott is ebédeltem, és jó sokáig, fél hatig beszélgettünk.
Onnan egyenesen (na jó, busszal) mentem át a Dórihoz és estig ott voltam.

Milán

Mivel hajnali kettő lett, mire ágyba kerültem, mivel hazaérés után még ettem és lezuhanyoztam, ezért bőven dél után keltem csak fel (de jó, hogy nincs suli!)
Délután visszanéztem azokat az Eurovíziós dalokat, amik időközben megjelentek az interneten, aztán hatkor írtam apának, hogy kéne vásárolni, úgyhogy találkozzunk az Interspárban. Így is lett, de ma ki volt fosztva az áruház, pl nem volt sima zsemle! Sőt banános Müllermilch sem! Még jó, hogy azért sonkát, tojást, üdítőt, joghurtokat és még pár dolgot kaptunk. Onnan jöttünk is haza és apával egy Marrakech térképeset játszottunk a Geoguessr-el :) Több olyan helyet is beadott, ahol pont a napokban ott jártunk (pl a szép Majorelle kertet, a Jemaa el-Fnaa teret). Közben rendeltem a KFC-ből vacsorát és miután apa hazament, letöltöttem egy Gólkirályságot és vacsi közben azt néztem.

Milán

Nyolc után keltünk, és ma egész jó volt a reggeli, csak pont áramszünet volt és alig láttuk hogy mi micsoda, így az egyik palacsintámra a méznek hitt olívaolajat kentem :) A táskákat itt hagyhattuk a szállodában, mert nagyon kedves volt a recepciós, és taxival elmentünk a Botiért a kórházba. Apa intézte a papírokat, addig a nővérek pl kiszedték a kanült a Boti kezéből aki át is öltözött mert hoztunk neki tiszta ruhát, aztán jöttünk is el. Apa megbeszélte a taxissal, hogy 120 dirhamért vissza is visz minket, sőt a délutáni reptéri fuvart is megalkudtuk, úgyhogy ma privát taxisunk volt :) De az indulásig még volt időnk, úgyhogy barangoltunk egy nagyot a medinában a Jermaa el-Fnaa környékén és elköltöttük a maradék dirhamot mert azt amúgy tilos kivinni az országból. Ebédeltünk is aztán vissza a szállásra a táskákért, és a taxisunk már várt is ránk és hamar kint is voltunk a reptéren. Az ellenőrzéseken is egész gyorsan átjutottunk, de kis késéssel indult a gép úgyhogy volt időnk körül nézni, aztán 7 helyett fél nyolckor beszállás és indultunk is haza Budapestre...

Milán 

Hatkor a tábor berber alkalmazottja keltette az egész tábort, végig ment a sátrak között hangos "jala-jala" plusz kopogtatással. Reggeli után megint csak sürgetett minket, mert indultunk vissza a városba. Mi a dzsipp túrára fizettünk be, amiben benne volt egy berber család meglátogatása a sivatagban (elég kemény életük lehet!), aztán napfelkelte nézés egy domb tetején és sandboard. De ez meredek dűne volt, gyakorlatilag mindenki esve ért az aljára. Nekem mindenem tele ment homokkal (még az alsógatyám is...), de a Boti rosszabbul járt ugyanis kiugrott a jobb válla amikor becsukta a dzsipp ajtaját! Szegénynek nagyon fájt és nem is tudta senki vissza tenni, ott semmi kórház vagy hasonló nincs. Szerencsére a tegnapi asztal társaságban volt egy belorusz orvos és ő szakszerűen rögzítette a vállát és adott gyógyszereket (cyril betűkkel de elmondta melyik mire jó) sőt még egy kenőcsöt is adott rá. Szóval így vágtunk neki az egész napos vissza útnak... Szerencsére fokozatosan kevésbé fájt neki. Miután este vissza értünk Marrakech-be, én apával elvittünk minden táskát az új szállásunkra, és én itt maradtam, apa pedig ment a Botival és a Krisztivel az egyetlen ügyeletes magán kórházba, ahol a Botinak altatásban vissza tették a vállát és ő bent is maradt, csak holnap délben jöhet el. Én közben bátran kisétáltam a Jemaa el-Fnaa térre és életem egyik legfinomabb pisztáciás palacsintáját ettem vacsorára és üdítővel együtt 4 euró volt csak! Éjfél után ért vissza a Kriszti és apa a kórházból.

Milán 

Hat után keltünk, ugyanis egy gyors reggeli után kisétáltunk a medina szélén a találkozó pontra ahová jött értünk a kis busz ami még utána össze szedte a többi utast és indult a 3 napos túra! Igazán nemzetközi a csapat: sok spanyol, két német és egy román pár tart velünk. Az első látványosság maga az Atlasz hegység volt, amire fel-, majd le vitt a szerpentin út és gyönyörű volt a táj (és havas itt-ott). Aztán a mai fő célpont jött az Aït Benhaddou, amit régóta szerettem volna amúgy megnézni és élőben is varázslatos egy dombra épült piros vájog épületekből épült falu. Itt egy idegenvezető mutatta meg a helyet és mesélt is közben. A holnapi tevegeléshez pedig vettünk igazi arab fejkendőket! Még egy két helyen megálltunk utána pár percre, és este 7 után értünk el az első napi szállodához, ahol egy nagyon gyenge vacsorát kaptunk, és a szoba is elég fapados, de nem baj egy éjszakát kibirunk..

Milán

Nyolckor keltünk, és mentünk le reggelizni a belső udvarba a medence melletti asztalokhoz. Sokféle étel, ital volt, az omlett a cumin fűszerrel nagyon finom volt. Napközben pedig bejártuk a várost. Elsőnek elsétáltunk a Jardin Majorelle kerthez, de csak online jegy van, vettünk hát de csak 2 órával későbbre volt, igy taxival elmentünk a Jemaa el-Fnaa térre ahol kígyó bűvölők, majmos emberek és mindenféle árus van. Taxival mentünk vissza a kerthez (olaszul is tudott a taxis!), és ez a kert tényleg gyönyörű! Rengeteg kaktusz, bambusz, pálmafák, szép épületek, tavacskák. A végén beültünk a menő kávézóba (én forró csokit ittam) aztán ismét egy taxival mentünk a Bahia palotához. Ez is nagyon szép, bár egyben fura is. Innen a közeli térre mentünk ahol apa vett mobil netes kártyát a telefonomba, aztán beültünk egy étterembe ebédelni, és ismét egy csomó macska jött kaját kunyerálni. A szálloda felé ismét keresztül verekedtük magunkat a Jemaa el-Fnaa téren, vettünk egy kis közértben holnapra kekszeket, hűtőmágnest, ilyesmit, és még este is tettünk egy sétát a környék árusokkal teli utcáiban, ahol amúgy őrült robogósok száguldoznak 1 centire a gyalogosok között...

Milán 

Egy óra előtt jött apa, átnéztük a hátizsákot és indultunk a Kökire a 200E buszhoz, mert ott találkoztunk a Botival és a Krisztivel és mentünk a reptérre. Szerencsére sem a biztonsági sem az automata útlevél ellenőrzésnél nem voltak sokan, így még volt időnk egy sütit enni a beszállás előtt. A repülőn szerencsére pont szabad volt az ülés apa mellett az ablaknál úgyhogy átültem oda. Jó hosszú volt a repülés és elég hangos fiatalok csapata ült körülöttünk, de amúgy eseménytelen volt az út. A reptérről egész hamar kijutottunk, pedig volt útlevél vizsgálat és táska átvilágítás is. Taxival mentünk a szállásra és a taxis bemutatta milyen itt a közlekedési morál (durva!). Kicsit nehéz volt megtalálni a szállást de végül kis bolyongás után meglett. Átvettük az apartman szerű emeletes szállást, és rögtön mentünk is vissza a medinába vacsorázni. Én egy pastilla-t ettem (fahéjas csirke leveles tésztában), de a többieké is finom volt. A szálláson még felmentünk a tetőre is körülnézni, aztán zuhanyoztam és alvás...

Milán 

Délelőtt bementem a Deákba, mert fél tizenegyre megbeszéltük páran, hogy ott találkozunk. A Faragó tanárnőnek pont lyukas órája volt, úgyhogy vele sokat tudtunk beszélgetni. Kb tizen voltunk az osztályból és érdekes volt azért a többieket meghallgatni, hogy kinek hogy megy az egyetem, milyenek a vizsgák, stb. Később a tanári folyosón még összefutottam az olasz tanárnőmmel is, és a médiás tanárnővel is és velük is beszélgettem, de más tanárok is örültek nekünk, hogy visszalátogattunk a suliba és nekem is nosztalgikus volt :)
Egy körül mindenki hazaindult és én is, aztán lassan már készülődtem is (ettem például), mert ötre meg mentem be az egyetemhez, ugyanis ott találkoztam az új barátaimmal és mentünk együtt a városba.

Milán

Vizsgák letudva, aludhattam délig :)
Egy körül rám írt a Boti, hogy játszhatnánk online és két régi klasszikussal a HideOnline-al és a HeadSocer-al játszottunk pár órát és jó volt nosztalgiázni kicsit :)
Négy körül hívott anya, hogy megy át a Dédiékhez és van-e kedvem nekem is és hát persze, hogy átmentem meglátogatni a Dédit! Aztán apa is idejött munka után , még beszélgettünk és aztán jöttünk haza. 
Itthon Geoguessr-eztem apával és közben elkezdtem a forrólevegősben csirkefalatkákat sütni magamnak vacsorára, és közben még elkezdtünk bepakolni is a táskámba (plusz kiderült mit kell még gyorsan kimosni...). Aztán mikor elkészült a vacsim, apa indult haza.

Milán

Tegnap este még azért a chatGPT-t megkértem, hogy segítsen a korábbi vizsgakérdések megoldásában és a ppt-ket is átnéztem, és ma reggel még azért készültem a vizsgára, átolvastam a feladatokat és be is tanultam. Délre mentem a vizsgára. Ebben a teremben még soha nem voltam, egy eldugott kis folyosón egy nehezen megtalálható teremben voltunk, még jó, hogy korábban mentem és így időben megtaláltam... A tesztkérdéseket tudtam, de az elemzés mégse volt szabadon választható, hanem a szent korona vagy a himnusz szemantikai elemzése volt! Na itt azért kicsit csaltam és a telefonomon megkértem a chatGPT-t, hogy segítsen :) Végül még pótlapot is kértem, és amikor leadtam, csak annyit mondott a tanárúr, hogy "ígéretes". 
Vizsga után jöttem haza és egy újfajta hamburgert rendeltem a KFC-ből, ami nagyon finom! Áfonya szósz van benne majonéz helyett és a csirkeszárnyakhoz pedig mangós szósz! Közben a Gólkirályságot néztem felvételről. Utána megírtam a finn házit és átnéztem a múlt órai anyagot. A mai finn órát is nagyon élveztem és pár szó kivételével teljesen értettem a listening feladatot! Azért voltak nehezebb feladatok is, de ott is csak a szókincsem volt még kevés... 
Nyolc után ért véget az óra, úgyhogy kilencre értem haza.

Milán

11kor keltem, mert délre mentem az usziba és egy órás edzésem volt. Már a bemelegítés erős volt, mert még nekem egybe leúszni 12 hossz váltott úszásnemekkel túl sok lett volna, így kénytelen voltam pihenni közben, de nem volt baj. Ma még a mellúszást csiszoltuk és már nagyon megtanultam a helyes technikát. A fordulót is megtanultam végre, mert az elég fontos és az elrugaszkodást is gyakoroltuk, az se mindegy, hogy milyen mélyre menjek le közben, mert az nagyon számít. Nagyon jól érzetem ma magam, végre jó technikával úszok (legalább mellúszásban). Utána még maradtam kicsit szaunázni, és jöttem haza, de szinte rögtön indultunk is anyával a Reniékhez az 50-es villamossal. Jó sokat beszélgettünk és végül nyolcra értünk haza.

Milán