Hétkor keltem, hogy tutira időben ott legyek a KÖKI vasútállomáson nyolcig. Odáig eljött velem a Mama, de az állomáson már megtaláltam a többieket. Jól tettem, hogy vettem egy muffint, mert délután az még jól jött :) Na de addig még sokminden történt:
A vonat alig egy óra alatt leért Gárdonyba, ahol rögtön a biciklikölcsönző felé vettük az irányt és mindenki kapott klassz drótszamarakat. Én egy versenybringát kaptam (tiszta Tour-de-France!), jó bonyolult váltóval, de amúgy csúcs gépet, amit tök könnyű volt tekerni. Ez kellett is, mert jó sokat bringáztunk... Az első megállónál a változatosság kedvéért sárkányhajókba pattantunk és persze a két hajó között rögtön verseny alakult ki :) Tettünk egy kört a tóban és vissza a partra, ott újból bringára pattantunk és folytattuk a tókerülő utat. Persze meg-meg álltunk enni-inni, pihenni, úgyhogy délutánra értünk a szállásra, ahová elhozták a táskáinkat és innen vitték vissza a bringákat, úgyhogy nem kellett gyalogolnunk legalább. Apropó szállás: hát az nagyon vicces! Olyan mint egy SZOT-szálló, tiszta szocreál, emeletes ágyak, pókhálók, 40 emberre két wc, 1 mosdó... De azért vicces! Itt volt egy kis szabadidőnk a vacsoráig, úgyhogy beszéltem apával, és megcsináltam egy Duolingo leckét.
Milán
