Meglepett, de nem volt annyira súlyos, hogy háromnegyed tízkor kelni kellett a hajnai lefekvéshez képest. Ja és azért kellett kelni, mert időre mentünk anyával az SZTK-ba a fül-orr-gégészetre általános vizsgálatra. Az még rendben is volt, hogy meglepően hamar bejutottunk, de utána a vizsgálat nagyon kellemetlen volt: gyűlölöm, ha az orromban vagy pláne a torkomban turkálnak pálcákkal meg azzal a fém kanállal... Amint végeztem én már menekültem is onnan haza, anya meg ment onnen dolgozni, szóval egyedül maradtam itthon, így rendeltem az Ázsia Lótuszból ebédet és letöltöttem és megnéztem a hétvégi adásokat, amikről lemaradtam. Kicsit a Botival is játszottam online, aztán folytattam a tévézést estig (közben anya is hazaért persze).
Milán
