Reggel elmentünk az Anikóhoz hajvágásra. Én voltam az első "áldozat", és szép tüsi lett a hajam... Utánam apa következett, de őt nem vártuk meg, hanem mentünk anyával a Kati mamához, ugyanis amíg anya befestette a Mama haját, addig én tudtam végre nyuszizni, ugyanis most nem volt itt a Boti, aki annyira félti a nyuszit, hogy hozzá sem lehet érni... Pedig olyan aranyosan ugrabugrál a kis butuska :) Persze a Dömét el kellett zárni, mert morgott a nyuszóra - bár lehet, hogy csak féltékenykedett, amiért nem őt simogattuk... Mivel én éhes voltam, mi délben megebédeltünk és nem vártuk meg apát (aki addig vásárolni volt), de aztán ő is odajött a Mamához és együtt jöttünk haza.
Itthon belekezdtem a Madagaszkár 3 -ba, de a közepéig jutottam csak, mert anyával elmentünk a Kökibe vásárolni. Pontosabban az volt a megállapodás, hogy felmegyünk a tetőre a játszótérre - és cserébe bemehetünk ruhaboltokba :) Képzeljétek, anya olyan jól elbújt amikor bújócskáztunk, hogy percekig nem találtam! Már kezdtem kicsit kétségbe esni, amikor a kérésemre előbújt...
Hazafelé jövet majdnem megáztunk: amikor úgy láttuk, épp nem esik, elindultunk, de picit megint eleredt: egész délután ilyen hol esik - hol nem - volt az idő... Itthon aztán nekiláttunk anyával anyák napi ajándékokat kézműveskedni. Amikor elkészültünk a két műalkotással (megszenvedtem vele!), apa főzött nekünk finom sajtos virslit vacsorára, ami után megnéztem a tegnap elkezdett madagaszkár végét. Ugyan még csak péntek van, de a házi feladatok közül nekiláttam és a matekot és az írást meg is csináltam apa felügyelete mellett, aztán a fürdésig még tetriszeztem anyával.
Milán
