Milán blogja

Reggel elég korán felébredtem, és apa hiába érvelt, hogy még feküdjek vissza - mivel ő már fenn volt és épp reggelit készített, én pedig éhes voltam, úgyhogy vele reggeliztem.
Délelőtt a nagyszobában játszottunk és olimpiát néztünk, aztán indultunk Újpestre a Klári mamához ebédelni. Az ebéd ugyan nem volt a kedvencem (zöldségleves hússal és pörkölt valami furcsa nevű különleges húsból), de azért ettem végülis mindent és persze a desszertnek - ha már lehetett választani - hát finom fagyit kértem. Épp a Mamának mutattam a közlekedési táblás (aktuális kedvenc) könyvemet, amikor a Julika néni is megérkezett és apa kapott szülinapi ajándékokat és málnás gyümölcstortát tűzijátékkal meg minden. Aztán már siettünk is haza, mert forma egy van ma, méghozzá a Hungaroringről. Persze engem meg elzavartak pihizni... Még jó, hogy csak egy órányira... Így láttam a futam végét legalább. Utána apával játszottam, és közben anya csinált só-lisz gyurmát, úgyhogy amikor elkészült, akkor meg kimentem a konyhába gyurmázni. Hat körül pedig lementünk sétálni a Mamával és a Dömével, vacsorázás után pedig mentem fürdeni, mert nagyon álmos voltam, de ettől meg felélénkültem, úgyhogy még egy órán keresztül társasoztuk hármasban a lefekvésig.

Milán

Reggel telefonált a Mama, hogy hamar kapcsoljuk be a tévét, mert ismétlik az olimpia megnyitóját és pont az országok bevonulása megy, amiről lemaradtam az este, mert már nem bírtam addig fenn maradni. Na de így akkor mégis láttam a sok-sok zászlót (ez a lényeg számomra!). Amikor vége lett a műsornak, elmentünk vásárolni, de előbb még apa lemosatta az autót, ami irtó vicces bent ülve. Majdnem dél volt már mire végeztünk, úgyhogy hazafelé anya felment a Mamához az ebédünkért és itthon rögtön meg is ebédeltünk. A délutáni szieszta után segítettem apának takarítani, aztán visszajöhettem a kiporszívózott szőnyegre játszani. Később apa is csatlakozott hozzám és bábozott és az autókkal is játszottunk, és hamarosan már be is esteledett, úgyhogy mentem fürdeni és aludni.

Milán

Reggel ismét a Mamához mentem, apa vitt át, és délelőtt játszottam, aztán lementünk rollerral kutyát sétáltatni (mármint én rollereztem...). Az ebéd fincsi volt, legalábbis a palacsinta... Aztán már jött is anya, és elmentünk a reptérre, hogy integessünk az Anitának, de mire kiértünk, ő már valószínűleg el is repült, mert már nem is volt kiírva a repülője. Pedig mi időben kiértünk... Azért ha már ott voltunk, megnéztük a repülőket ahogy fel- és leszállnak, de nem nagyon jól van ez kitalálva, alig lehet látni valamit és a kilátó pedig zárva van :(   Aztán visszajöttünk és kicsit pihiztünk, mert irtó meleg volt ma déltájban, és elsétáltunk a könyvtárba. Szerencsénk volt, mert találtunk olyan "Mi micsoda" könyveket, amiket már nem is lehet kapni és már régóta meg akartunk nézni. Amikor hazaértünk, apa már itthon volt. Kicsit játszottunk, aztán ettem fagyit anyával és nemsokára megérkeztek a Csilláék. Sajnos senki nem játszott velem: anya  a Csillával, apa meg a Csabával beszélgetett folyton... Na de legalább elkezdődött a kedvenc műsorom a tévében és azt tudtam nézni. Aztán elmentek a Csabáék, én pedig etem egy keveset és hamar mentem is fürdeni, mert kezdődött végre az olimpiai műsor!

Milán

Ma is apa vitt át a Mamához reggel és nem sokkal később elmentünk megnézni az új Penny-t. Vettünk is egy csomó mindent és még ajándékokat is kaptunk. Ebéd után pihiztem, de amikor anya is megérkezett, elvette a könyvet amit olvasgattam és muszáj volt aludni is egy kicsit, de szerencsére hamarosan hozta a Noémit a Mama az oviból és volt kivel játszani... Amikor anya már nem bírta tovább a játékkal járó hangzavart, felöltöztünk és hazaindultunk.
A ház előtt találkoztunk apával - ő is pont hazaért a munkából. Pár perc múlva pedig átjött az Ani és felköszöntötte apát, mi pedig őt a neve napjának alkalmából.
Estig apával játszottam: előbb átépítettük együtt a kisvasutat, mert az eredeti pályán nem tudott végigmenni a kismozdony, folyton kisiklott, mert nem tud túl éles kanyarokat bevenni szegény. Így aztán a nagy kanyarok kerültek a külső ívre és belülre a kis kanyarok, mert ott a tologatós mozdonynak mindegy. Vonatozás után táblákat rajzoltunk a könyvemből, aztán vacsoráztunk és már kezdődött is műsorom...

Milán

este méricskélés volt: 18.1 kiló vagyok

Reggel viszonylag korán keltem, úgyhogy én voltam az első, aki felköszöntötte apát, aki ennek nagyon örült. Később, amikor anya is felébredt, előbb átmentünk a Mamához és onnan elmentünk a tisztítóba és találkoztunk a Dédiékkel és egyre több csomaggal a kezünkben a Krisztiékhez. Amíg anya halakat etetett és öntözött, addig én játszottam és könyveket nézegettem. Innen hazajöttünk és mivel megláttam a Botinál , ezért előszedtük a favonatot és azzal játszottam ebédig. Enni a mamához mentünk át és tűrhetős volt az ebéd: spenót főzelék. Anya közben elment dolgozni, én pedig délután kicsit pihiztem, aztán mentünk a Noémiért és együtt elmentünk a játszótérre. Sajnos nagyon hamar jöttek a Noémiért, de azért még mi maradtunk utána, főleg, hogy kicsit sarazhattam is és volt pár barátom is. Alighogy felértünk a Mamához, már jött is anya és nem sokkal később hazajöttünk. Jött velünk a Mama is, mert ő is felköszöntötte apát és mi is most adtuk át neki az ajándékokat, azután vacsoráztunk anyával és persze ismét játszottunk a vonattal, ugyanis délelőtt lemerült az elem a mozdonyban és most apa tett bele újat.
Gondolom kitaláljátok, mit néztünk a  tévében este ... hát persze hogy az Ezek megőrülteket :)

Milán

Reggel apa átvitt a Mamához, mert ő meg anya is dolgozni mentek... Délelőtt nagy feladatot kaptam: szét kellett válogatni a kinder figurákat. Külön a járműveket, külön a kézzel festett figurákat és a többit. Meg is számoltuk őket, majdnem száz lett mindegyik kupac! Ma hamarabb ebédeltem, mert jött értem az Ani és elmentem vele a belvárosba, a Klári mamához. Mivel hamar beértünk metróval a nyugatihoz, ezért kicsit beugrottunk az Alexandra könyvesházba is (hű, jó sok könyv van ám ott!), és így pont időben értünk a Mamáékhoz. Amíg az Ani lábát "műtötte" a Mama, addig én a Zsuzsi nénivel beszélgettem az élet nagy dolgairól :)  Hazafelé pedig az Aninak nagyon jó ötlete támadt: hajóval utaztunk le a Margit hídtól a Gellért hegyig. Csúcs! Onnan villamos és metró és már itt is voltunk Kispesten. Épp összefutottunk anyával, akit elkísértem az Adelinékhez (ez egy ilyen kísérős nap úgy látszik...). Hazafelé majdnem megáztunk, de szerencsére épp csak cseperegni kezdett az eső és még szinte szárazon hazaértünk. Apa már várt minket és vacsora után megmutattam neki az új könyvemet és még az autókkal is játszottunk, de aztán már kezdődött a műsorom, úgyhogy a tévé elé vetettem magam hamar...

Milán

Reggel korán keltünk, de én teljesen magamtól, még kelteni sem kellett, ugyanis ma apa vitt ki minket a KAC-ra. Útközben még a Csillát is felvettük, mert ő várta a táborozóit. Mi pedig futottunk, trambulinoztunk és ping-pongoztunk anyával vagy két óra hosszat. Utána mentünk a mamához és levezetésképp sétáltunk egyet a Dömével ebédig. Kicsit korábban ettünk, mert elkísértük anyát dolgozni az oviba. Sajnos visszafelé jövet a mama megbotlott és elesett, én pedig nem tudtam felsegíteni, úgyhogy elszaladtam és szóltam két bácsinak, akik odajöttek és segítettek talpra állni szegény mamának, aki szerencsére annyira nem ütötte meg magát, de azért otthon kicsit jegelte a lábát. Én pedig pihiztem addig és utána lementünk vissza az oviba a Noémiért, akivel egyből mentünk is a játszótérre. Sokat hintáztunk és rohangáltunk amíg meg nem érkeztek a Noncsiért. Akkor már nekem se volt kedvema játszótéren maradni, főleg, mikor alternatívaként felmerült a fagyizás lehetősége :) Ígyhát elsétáltunk a fagyizóba és én egy "kék lagúna" nevű finomságból kértem egy gombóccal. Alighogy felértünk, már jött is értem anya és hazahozott. Eddigre már apa is hazaért. Estig még játszottunk, rajzolgattam és Toy story-t néztünk, aztán kicsit vacsoráztam és már kezdődött is végre a kedvenc műsorom, az "Ezek megőrültek". Új hét - új csapatok, de ugyanolyan vicces feladatok voltak ma is.

Milán