Milán blogja

Még tegnap anya bekészített pár társasjátékot a nagyszobába, de mivel ő későn kelt fel és akkor is hamar elrohant a kindertojás fesztiválra vagy mire, ezért apával játszottam délelőtt és a Rendőr-Robis játékot meg is nyertem, mert minden KRESZ szabályt jól tudtam a kártyákon! Aztán ma kicsit korábban indultunk kettesben Újpestre, ugyanis beugrottunk virágot venni anyák napjára a mamáknak és anyának. A finom ebéd után még játszottam a Mamával és megmutattuk neki apa telefonján az anyák napi műsort, aztán jöttünk haza mert apa nézni akarta az autóversenyt (ahol a magyar versenyző, a Norbi nyert!). Délután Csillag születikeset játszottam: az autók voltak ma is a zsűri is és a versenyzők is. Utána átsétáltunk a Dédiékhez és nekik is adtunk anyák napjára virágot és énekeltem nekik. Mivel majdnem hat óra volt mire hazaértünk, rögtön mentünk is le sétálni a Mamával. Pontosabban én ma hajtánnyal kísértem a csapatot, mert állítólag gyakorolnom kell a kétkerekű járművekkel a közlekedést. Hát majd meglátjuk... Miután feljöttünk, estig még apával folytattam a kikészített játékokkal a játszást: most a pázzlék jöttek, mindet kiraktuk, nem is nehéz :)

Milán

Reggel elmentünk vásárolni (mondjuk én a CBA-be nem szeretek menni, de egy előnye van: itt lehet kapni fincsi apró fahéjas csigát) és egész hamar végeztünk is. Itthon apa takarított, anya elkezdett főzőcskézni, én pedig rendet csináltam a nagyszobában, hogy apa tudjon porszívózni. Mivel segítettem, ezért (gondolom) hamar végzett apa és le tudtunk menni ebédig még focizni a térre. Egyre jobban megy már a focizás: egy csomó gólt rúgtam apának és jól kivédtem amiket ő rúgott :)  Az ebéd egész jó volt (gombóc...), aztán mentem pihizni, délután pedig elsétáltunk hármasban a Petőfi utcai játszótérre. Most is vittem két autót csúszdázni, és persze pörgős-hintáztam is, de a legjobb a kis-játszótér részen a bújócskázás volt. Hatig ott voltunk, aztán hazajöttünk, vacsoráztam és gyorsan megfürödtem, mert kezdődött a "Csillag születik" és azt nézni akartam.

Milán

ui.: este méricskélés volt, mivel 26-án elfelejtettük: 116 centi magas és 18 kiló vagyok, a lábam pedig 18 centi, ami kb 30-as méretet jelent.

Éjszaka szerencsére nem lázasodtam be az oltástól, de még kicsit reggel is érzékeny volt a bal kezem. Szóltunk is az Enikő néninek, hogy a tornán én nem tudok majd kézen állni, vagy kidobósozni emiatt. Azért az udvaron természetesen rohangáltam (a lábammal semmi gond!), és ami klassz volt még a mai nap, hogy ebéd után jött értem anya és itthon pihizhettem a saját ágyikómban. Délután még kicsit játszottam? aztán elkísértem anyát a fogorvoshoz. Mire hazaértünk, már apa is megjött a munkából és játszott velem. Estig még kicsit számítógépezhettem is és képzeljétek, ma is eltaláltam, hogy melyik széfben van a pénz a széfes műsorban! Vacsorára ettem pirítós kenyeret és túrókrémet, aztán mentem fürdeni és aludni.

Milán

Ma elég mozgalmas hétköznapom volt:
Reggel bevitt apa az oviba, és délelőtt volt Csilla féle torna, aztán kimentünk az udvarra és kicsit korábban bejöttünk, mivel még gyakoroltunk is délutánra. Ebéd és pihi után anya hazahozott. Itthon lefürödtem, kicsit játszottam és szép ruhába öltözve mentünk vissza az oviba az anyák napi műsorra. Jó sok szülő eljött! Ott volt anyán kívül még a Kati mama és apa is (ő videózott minket). Előbb a kicsik adtak műsort és utána jöttünk mi. Nagyon jól sikerült szerintem a műsor :) Aztán sajnos még nem haza mentünk, hanem a Györgyi nénihez a rendelőbe, ugyanis ma kaptam meg a hatéveseknek kötelező oltást. Kicsit sírtam, de végülis annyira nem is fájt szerencsére. Mivel bátran viselkedtem (ahhoz képest) ezért a doktor nénitől kaptam egy kis mesefüzetet és egy matricát, itthon pedig apáéktól egy verda autót! Klassz! Estig még az új autóval játszottam, nomeg apával dzsengáztam és mivel már fürödtem ma, így most csak zuhanyoztam lefekvés előtt.

Milán

Reggel apa vitt oviba és nem is baj, hogy hamar beértünk, mert ma korán kimentünk az udvarra, hogy utána még legyen idő a holnapi műsort gyakorolni. De még az udvarra visszatérve: ma beálltam focizni a többiekhez és még cseleztem is és gólt is rúgtam! Nem semmi, ugye?! Sajnos a próba után az ebéd nem volt valami finom, igaz a grízes tésztához adott lekvárt megkóstoltam és az mondjuk egész jó volt, csak a tésztát túlságosan megpirították szerintem. A délutáni pihenő után épp készülődtünk az udvarra, amikor jött anya és hazaindultunk. Pont a házunknál futottunk össze apával, aki pedig épp értem indult, mert mentünk az Anikóhoz hajvágásra. Az Anikóék épp az üzlet előtt beszélgettek és ott volt a két lánya is a Tiffany kutyussal, aki most hagyta, hogy kicsit megsimizzem (aztán már spurizott is Anikóhoz). Előbb nekem készült el a tüsi rövid hajam, aztán amíg apának vágták szintén nyáriasra a séróját, addig Angry Birds-öztem. Itthon egy kis játszás után apa csinált igazán finom háromszög melegszendvicseket, ami után megnéztük a Széf végét és pont eltaláltam, hogy melyik széfben van a sok pénz. Aztán anya is hazaért, én pedig apával estig, a fürdésig dzsengáztam és azzal a "4 korongot egy sorba" játékkal is játszottunk és én nyertem kétszer is (apa ugyanis jó tanácsokkal segített játék közben és így már értem is azt hiszem a logikáját...).

Milán

Reggel csak picit játszottam és máris öltöztünk és elsétáltunk az europarkhoz a villamos végállomáshoz, ugyanis ma nagyon szép nosztalgiavillamosok közlekednek Kispesten! Kis késéssel ugyan, de tényleg elindult két igazán régi villamos (amíg vártunk, addig pedig meg lehetett nézni két ugyancsak régi "mukit" és még fel is lehetett rájuk szállni!). Én választhattam, hogy melyik villamossal menjünk egy kőrt és én a régebbi, barna színűt választottam. Nagyon klassz volt csilingelve végigzakatolni fél Kispestet! Amerre jártunk az emberek szájtátva nézték a villamosokat és fotózták őket. Egyébként ahhoz képest, hogy milyen idős gépek ezek, egész fürgén tudtak menni és annyira nem is volt kényelmetlen az utazás még a fapadon se. Sajnos csak 20 perc volt az út, aztán hazasétáltunk és már ebédelhettünk is. Evés után kicsit pihiznem kellett, de nem sokat mert egy órakor indultunk is már a belvárosba a Csilláékkal együtt, ugyanis ma Jenson Button száguldozott egy igazi forma egyes autóval! Viszonylag hamar talált apa egy parkolóhelyet, ami azért volt szuper, mert így még maradt idő fagyizni is :)  Egy szuperfinom fagyit kaptam, ugyanis nem tudtam dönteni, hogy vaníliát, vagy pisztáciát kérjek, úgyhogy a fagyis néni csinált nekem egy vegyes fagyit, mert szerencsére itt nem gombócra, hanem "kenésre" adták a fagyit. Mire megettük a hideg finomságot, oda is értünk a kordonokkal elzárt úthoz, ahol hamarosan iszonyatos hangerő mellett elszáguldott többször is oda-vissza az autójával Button. Hűűű ez aztán jó hangos kocsi! Miután az első "futam" véget ért, elsétáltunk a Bazilikához, de nem tudtunk közel jutni a forma egyes csapathoz, így végül visszasétáltunk és egy árnyékos helyet kerestünk a második futamhoz. Hát most se volt halkabb! De ami klassz volt még, az a Button után következő pár versenyautó: ezek is fel-alá száguldoztak, de ketten kicsit bemutatóztak is nekünk és előttünk pörögtek párat hangos gumifüstölés közepette. Klassz volt! Mivel ez után piros zászlóztak, mert az egyik autó elromlott, ezért nem vártunk tovább, hanem inkább hazajöttünk.
Hatkor pedig szokás szerint lementünk sétálni a Mamáékkal. Aztán annyira fáradt voltam már - az utóbbi mozgalmas napok miatt gondolom - hogy hét óra után megkértem apát, vigyen el fürdeni, aztán már csak ici-picit vacsoráztam (répafőzelék volt és én csak a borsófőzeléket szeretem...), aztán nyolc után magamtól mentem feküdni...

Milán

Délelőtt megpróbáltunk ismét kézműves szakköröset játszani anyával és csináltunk egyedi kaspókat a Mamáknak, bár mondjuk az enyém nem sikerült olyan szépre, mint azt anya tervezte, de pedig szerintem egész jó lett. Aztán ebédelni átmentünk  a Kati mamához (a finom ebéd után még fagyit is ehettem!), majd hazajöttünk és kicsit pihiznem kellett... Pedig már tűkön ültem - illetve feküdtem - mert tudtam, hogy délután megyünk bobozni! Az pedig szuper ám! Végre eljött a két óra és öltöztünk. De még a bobozás előtt beugrottunk kicsit a Jani papáékhoz is (visszavittük neki a kölcsönkért sílécet meg ilyesmit) és tőle is kaptam szülinapi ajándékot (csokit :) ), és csak négyre értünk végül a bobpályára. Picit utánunk értek oda a Csabáék is, de ők nem boboztak velünk (jé!?!), mi viszont annál inkább! Felváltva mentem apával és anyával és irtóra élveztem! Én persze estig is boboztam volna, de sajnos elfogyott a zsetonunk, úgyhogy mi is leültünk vacsorázni a Csilláékhoz. Miután ettem, még a kis játszótéren kicsit játszottam, aztán indultunk haza. Mivel hat órakor értünk a ház elé, mi anyával elmentünk sétálni a Mamával és a Dömével, apa pedig felvitte a cuccokat. Este együtt néztük a mókusos aranyos filmet a tévében és a szünetben megvacsoráztunk.

Milán