Milán blogja

Reggeli után apával megnéztük a másik kedvencem, a dínós-vonatos rajzfilm egyik új részét, aztán sakkoztunk apával és utána rajzoltam egy pázzlét apának, de olyan nehéz lett, hogy csak anyával ketten tudták kirakni :)
Ebédre apával elmentünk Újpestre a Mamáékhoz (anya valami ovis dolgot írogatott) és ma tényleg nagyon finom ebéd volt (karfiol leves és joghurtos paníros rántott husi), úgyhogy nagyon jól laktunk, de azért még egy kindertojás azért valahogy belémfért...
Amikor a mama végzett a mosogatással, játszott velem és a Peti új box-kesztyűjét is felpróbáltuk apával, az irtó vicces volt, aztán labdáztunk a Mamával indulásig.
Hazaérve le kellett feküdnöm pihenni, de csak három óráig, mert utána anyával elsétáltunk az europarkba, ahol buli volt és kaptam én is egy kutyusnak megcsinált lufit (amit sajnos hazafelé menet szétnyomkodtam és inkább szőlő lett mire hazaértünk...). Nem akartam túl sokat ott bóklászni, hanem inkább kértem anyát, hogy mivel már meggyógyultam, hadd menjek végre le a játszótérre a barátaimhoz! No így is lett, lementünk a nagy játszóra és jó sokáig lent is maradtunk. Főleg a Hannáékkal játszottam: mászókáztunk, csúszdáztunk és homokoztunk irtó sokat. Klassz volt, csak teljesen elfáradtam, úgyhogy hazaérve hamar ettem sajtos tésztát, mentem fürdeni és aludni.

Milán

Reggel én keltettem apát, ugyanis ő még csak ébredezett, amikor nekem már nagyon kellett pisilni, tehát hamar elmentem vécére. Közben apa is felkelt és elkezdte a reggelit készíteni. Reggeli után apával játszottam és rajzfilmeket is néztünk. Amikor anya felkelt, ő váltotta le apát, aki elment vásárolni. Anya se sokat tudott velem foglalkozni, mert ő meg főzni kezdett, de szerencsére apa hamar hazaért és miután kirámolt, játszott velem. Ebédre megettem a tegnapi brokkoli leves maradékát és sajtos-tejfölös makarónit, aztán mentem aludni, mert még nem vagyok teljesen gyógyult, bár ma már hőemelkedésem sem volt szerencsére.
Ébredés után uzsonnáztunk, aztán a nagyszobát anya teljesen elfoglalta előlem, ugyanis a téli-nyári ruhaátállás miatt apával irtó sok ruhát rámoltak nagy zsákokból ki- és be. Amikor kész lett a ruhapakolással anya, akkor két zsák téli cuccot át is vittünk a Kati mamához. Én vittem a játék vérnyomásmérőmet és a Döme vérnyomásást meg is mértem: 50. Hát elég kevés, de végülis ő egy pici kutya...
Hazaérve rögtön kértem vacsorát apától, aztán játszottunk egyet a memóriával és még fürdés előtt egy Zigbyt is megnéztünk. Pancsi után és lefekvés előtt még orvososat is játszottam apával: ő volt a beteg és én pedig jól meggyógyítottam :)

Reggel csak egy kis hőemelkedésem volt és éjjel sem ment fel már a lázam, de oviba még persze nem mehetek, úgyhogy a Mamához vitt át apa. Délelőtt játszottunk és az ebédért is lementünk, ami igen jó ötlet volt, mivel a kedvenceimet kaptuk: brokkoli krémlevest és rántott husit. Jól belakmároztam mind a kettőből :)
Persze a délutáni alvás helyett csak pihiztem a hálószobában, aztán megérkezett anya és lassacskán hazaindultunk. Hazaérve felhívtuk apát, hogy igyekezzen már, mert szeretnék vele játszani :)
Hamar haza is ért apa és amit kitaláltam játék, azzal játszottunk: a gömb-pázzléval, a tüsikkel és a számos jenga-val hármasban, amíg anya el nem indult a zumbára. A híradóig még játszottunk és hiába néztem a Minimaxot, hogy kezdődjön a Thomas, már megint átrendezték a műsort és most meg a kisvakond volt... Sebaj, vacsorára ettem ismét levest jó sok bogyóval és egy fél kakaós csigát, amit apa hozott.
Fürdésig a Bogyó és Babócát néztük, aztán pancsolás után már mentem is aludni.

Milán

Sajnos este még lázas lettem, de egy lázcsillapító hajnalig levitte a lázam és csak hőemelkedésem volt mára már.
Természetesen így oviba nem mehettem, úgyhogy reggeli után átjött a Kati mama és kicsit még itthon voltunk, addig rajzolgattam és pázzléztunk, aztán átsétáltunk hozzá és amíg a mama lement az ebédért, addig a Dédi vigyázott rám, sőt az Anna is megérkezett, de nem tudtunk túl sokat játszani, mivel ő még beteg én meg már beteg vagyok, nomeg ebéd után hazahozott a Mama , hogy itthon aludjak.
Speciel aludni nem volt kedvem, úgyhogy csak pihiztem, aztán hazajött anya és nem is olyan sokkal később apa is. Mivel még hőemelkedésem volt (képzeljétek, megtanultam megmérni a lázamat! egyszerű: megnyomom a gombot, csippan, a fülembe rakom a hőmérőt, újra gombnyomás, csippanás és már ki is írja, hogy pl. 37.6), szóval a lényeg, hogy fél hatra elmentünk a doktornénihez. A szokásosnak mondható másfél órás várakozás után bejutottunk, de a doktornéni tanácstalan volt, mivel semmi okát nem látta a lázamnak... Gyógyszert sem kaptam, úgyhogy magamtól kell ezek szerint meggyógyulni... Hát ez van... Hazajöttünk és ettem egy melegszendvicset, aztán apával megnéztünk egy Zigbyt (mivel a Thomast lebuktuk ma) és még kicsit pázzléztunk, aztán mentem fürdeni és aludni.

Milán

Reggel egész korán beértünk az oviba apával, mert az öltözés már egyre jobban megy, nomeg már nem is kell annyi ruhával bajlódni amióta elkezdett tényleg tavaszodni... Délelőtt sokat voltunk az udvaron és az ebédnél ma én voltam a napos. Pihenő után Csilla-féle torna volt (a tegnapi lett mára áttéve), aztán jött értem anya és a Noémivel együtt egyenesen a nagy játszótérre mentünk. Igen hamar egész sokan lettünk a téren, sok csoporttársam is odajött, úgyhogy nagyon jót játszottam velük! Apa is odanézett a munkából jövet, aztán a híradóra hazajöttünk. Apa ma is hozott nekem fahéjas csigát, ami az új kedvencem - így ezt vacsoráztam. Fürdésig megnéztük a ma Thomas és Zigby "adagunkat", de sajnos estére hőemelkedésem lett, ami nem jó jel, de majd meglátjuk ...

Milán

Reggel magamtól ébredtem, úgyhogy együtt tudtam reggelizni apával, mert akkor már megvárt... Aztán bementünk az oviba és ma csak délelőtt voltunk, mert ebéd után minden gyerek hazamehetett, mivel értekezlet vagy mi volt az óvónéniknek. Délelőtt azért még kimentünk az udvarra, és csak ebéd után jött értem és a Noémiért a Mama. Kicsit pihiztünk nála, aztán a Botiékkal együtt lementünk a játszótérre és az angol kezdéséig lent játszottunk. Mivel ily módon kicsit kiadtuk az energiáinkat, ezért az angolon szuperjól viselkedtünk és még pecsétet is kaptunk! Angol után pedig lassan, sorra jöttek értünk: előbb a Noémiért, aztán a Zoli a Botiékért és épp váltották egymást apával, aki értem jött. Hazafelé pedig pont a ház előtt futottunk össze anyával és a Csillával, akik akkor értek oda az oviból. Vacsorára megettem a fahéjas csigát, amit apa hozott frissen (irtó fincsi volt), aztán megnéztünk egy Thomast és egy Zigbyt, és a fürdésig a számolós játékkal játszottunk, amit ausztriában vettem a zsebpénzemből. Pancsi után, a lefekvés előtt még anyával is játszottam kicsit a macis-órás játékkal.

Milán

Reggel apa nem elég korán keltett! Én 6 óra huszonvalahánykor akartam kelni, de ő csak hét előtt ébresztett! Skandallum! Na majd holnap megpróbálok korábban kelni! Na mindegy, ha már így alakult, bementünk az oviba... Délelőtt kicsit jobb időnk lett, mint a reggeli szomorkás indulás, úgyhogy ki tudtunk menni az udvarra, de előtte  még rajzoltam, méghozzá a minapi Kopaszi-gát kirándulást rajzoltam le. Ebéd után aludtunk és ébredés és uzsonna után nem egyedül jött értem és a Noémiért anya, hanem a Kati mamával és az Annával, ugyanis Anna már nagyon szeretett volna a játszótérre menni velünk. No, akkor már így is tettünk és mivel a nagy játszóra sütött a nap, hát oda mentünk. Sajnos a nagy dombot belapátolták a homokozóba... No nem baj, attól még lehet homokozni, csúszdázni, mászókázni! Közben apa is hazaért és mivel látta, hogy ott vagyunk, így ő is odajött a játszótérre. Jó sokáig lent maradtunk, hat óráig.
Hazaérve rögtön kértem vacsorát, mert megéheztem a nagy játszásban. Apa melegített rántott husit, anya pedig zumbára ment. Vacsora után mesefilm-délután következett, ugyanis megnéztem egy Thomast, utána egy Zigby-t és még Bogyó és Babócákat is apával a nagyszobában. Este persze már menni kellett fürdeni és aludni...

Milán