Reggel apa átvitt a Mamához és a Boti már ott volt, mivel ő ott is aludt. Délelőtt lementünk a játszótérre és Annát is odahozta a Kriszti. Egész sokáig lent játszottunk, de persze ebédre visszamentünk a Mamához, és utána pihiztünk. Amikor pedig a Kriszti elvitte a Botiékat, mi a mamával és a Dömével elindultunk anyáék elé, de majdnem elkerültük egymást, mert ők meg hazajöttek a bringás cuccokért és nem közvetlenül a Mama felé... de azért a ház előtt összefutottunk szerencsére és én anyával felmentem biciklit szerelni (pumpálni pontosabban), a Mama és a Noncsi pedig lent sétáltak tovább. Apa is odajött munkából és ő végül fel is tudta pumpálni a bringák kerekeit, így minden akadály elhárult a biciklizés útjából. El is kerekeztünk a Wekerlére, és meg akartuk keresni a "kopasz fát" amitől régen féltem, de most már nagy fiú vagyok és nem félek... viszont a kopasz fa már nem is olyan kopasz, ugyanis új ágakat és lombot hajtott amióta nem jártunk arra, szóval feléledt, és így már pláne nem is olyan ijesztő... No ennek örömére elmentünk fagyizni és két gombócot is kaphattam (persze mindenem ragacsos lett, még a bukósisakom is!), aztán visszatekertünk a Mamához és elraktuk a bringákat, pontosabban anyáék, mert én addig a mamával és a Dömével sétáltam egy kicsit.
Itthon ettem egy kis vacsorát, mentem fürdeni és ma Toy Story-t néztem esti mese gyanánt, de csak tíz percet, mert annyi időm maradt az ötvenből mára...
Milán
