Reggel korán keltem, de nem is baj, mert nyolc után indultunk madárlesre! Autóval elmentünk a Dunához és átmentünk egy nagyon keskeny hídon egy szigetre, ahol lassan összegyűlt egy kis csapat és egy bácsi vezetésével elindultunk madarászni. Elsőnek egy közeli etetőhöz mentünk, ahol láttunk kék- és széncinegéket. Néhány madarász bácsi hozott szuper távcsöveket és azzal is nézhettük a madárkákat és azt is megnézhettük később, hogy miket adnak nekik az etetőbe: szotyit és kölest. 
Innen egy másik etetőhöz is elmentünk, de a legérdekesebb a gyűrűzés volt: egy másik etetőnél hálóval megfogtak és kis zsákokban odahoztak pár cinegét és egy bácsi gyűrűt rakott a lábacskáikra, aztán elengedte őket (de közben jól megcsípkedték a kezét...). Itt még azt is megengedték, hogy az egyik kismadarat megsimizzük. Én persze nem a hátát, hanem a fejét akartam, erre engem is megcsipkedett picit, aztán már inkább tényleg ott simogattam, ahol a bácsi mutatta...
De ekkorra már fáradt voltam és éhes, úgyhogy nem mentünk tovább a vízi madarakat megnézni, hanem hazajöttünk. Anya gyorsan sütött fasírtot és csinált rizst és egy pudingot is ehettem desszertnek, utána pedig mentem aludni. Alighogy felébredtem, már kpogtak is: a Marika néni jött anya lábát megmasszírozni. Addig én apával könyvet nézegettem és játszottam, majd hat órakor lementünk a Kati mamával és a Botival a Dömét megsétáltatni. Amikor feljöttünk, megvacsoráztam és fürdésig játszottam, aztán lefekvésig még apának rajzoltam képeket és elmeséltem hozzá a történeteket is amiket kitaláltam :)
Milán
