Milán blogja

A mai nap sem lógott ki az utóbbi napok sorából: ma is villamosoztunk, méghozzá a 18-as viszonylattal a Savoya parkig: Délelőtt, mikor már anya is elkészült, autóval átmentünk a hídon Budára és ott mi anyával kiszálltunk és megvártunk a megállóban egy 18-as villamost. Előbb még jött 47-es és 41-es is, de én ma mindenképp a tizennyolcassal szerettem volna utazni! De megérte várni, mert klassz volt az út, nézelődtem végig és egy remíz mellett is elmentünk, ahol sok villamos várakozott épp. Mikorra megérkeztünk a végállomásra, apa már várt minket (ő addig odament autóval és leparkolt), és bementünk a plázába, ugyanis vásárolni kellett estére például virslit. Hamar végeztünk és amíg apa levitte a kocsiba a cuccokat, addig mozgójárdáztunk anyával (az majdnem olyan klassz, mint a mozgólépcső!), és mivel eddigre megéheztünk, ezért beültünk egy kínai étterembe, és vettünk evőpálcikát is és megpróbáltunk azzal enni (nem könnyű megjegyzem). Fincsi volt a csirkehusi, jó sokat ettem belőle és mivel jól viselkedtem, a jutalmam az volt, hogy felülhettem egy mini vasútra és mivel csak mi voltunk, ezért jó sokat mehettem vele! Nagyon aranyos volt a néni és a végén még jó gyorsra is kapcsolta a vonatot amit nagyon élveztem. Volt egy kis műtavacska is kacsákkal és békákkal, amik hápogtak és brekegtek is!
Haza már végig kocsival mentünk, nem villamosoztunk és itthon rögtön ágyba lettem küldve, de nem aludtam, csak pihengettem csendben. Apa szerint így nem tudok majd sokáig fent lenni, de majd meglátjuk!
Amikor felkelhettem, ettem egy kis uzsonnát, aztán matricákat ragasztgattam és telefonon boldog új évet kívántunk a Klári mamának, az Etinek, a Dédiéknek, a Kati mamának, aztán megérkeztek a Csilláék és áthozták a Lili kutyust, aki teljesen fel volt pörögve, mert nem orvoshoz vitték, hanem ide hozzánk, játszani (a kocsikázásról állítólag rosszak a tapasztalatai: többnyire állatorvos a végcél...)
Ahogy apáék meg is ígérték: nem kellett lefeküdnöm, addig maradhattam fenn, amíg akartam! Így meg tudtam végre nézni a digitális órán a 22, a 23 órát és képzeljétek, utána nem a 24, hanem 00 következik! Na pont ennél a fontos felfedezésnél tartottam, amikor koccintani kellett gyerekpezsgővel és himnuszt hallgatni. Körülbelül ekkorra is lettem olyan szinten álmos, hogy elszakadt nálam a cérna... Kijelentettem, hogy "már nem szeretnék szilveszterezni, mert rossz ilyen sokáig fent lenni!" és inkább mentem aludni hamar, de kicsit később meg felébresztettek amikor a ház előtt sok és hangos tűzijátékot dorrogtattak...

Milán

*****
Boldog Új Évet Kíván minden kedves olvasójának a blog másik készítője is, aki e sorokat is írja...
*****

Hű, ma is teljesült egy kérésem: elmentünk villamosozni egy újabb kirándulás keretében!
Reggel kicsit játszottunk apával, aztán amikor anya is elkészült, akkor felkerekedtünk és autóval elmentünk az első általam kiválasztott villamosjárathoz: a hatvanashoz, ami tulajdonképpen manapság a fogaskerekű. Felzötyögtünk vele a végállomásig és ott átsétáltunk a Gyermekvasúthoz, ahol szerencsére épp jött is a kis vonat, ami elvitt minket a Hűvösvölgybe (és tényleg elég hűvös is volt!). Mivel mindenki megéhezett eddigre, így beültünk ott egy pizzériába és apa rendelt egy spéci nagy pizzát, aminek a fele gombás, a másik fele meg tükörtojásos volt. Természetesen az enyém volt a gombás fele :) Irtó fincsi volt, úgyhogy jó sokat ettem belőle, és utána már indultunk is tovább a következő "kérésemhez" a 61-es villamoshoz. Ez már tényleg igazi villamos volt és visszavitt minket az autóhoz, amivel meg haza is jöttünk. Itthon kicsit lepihentem, de annyira elfáradtam, hogy végül több órát aludtam...
Ébredés után apával a villamosos könyvet nézegettük, aztán vacsorára megettem a pizza másik felét (azt ugyanis becsomagoltattuk és elhoztuk délben), és még fürdésig tovább nézegettük apával a villamosokat. Pancsi után pedig már későre járt (majdnem tíz óra volt!), úgyhogy menni kellett az ágyikómba, aludni, pedig még nem is voltam álmos...

Milán

Mikor felébredtünk, apa már rég elment dolgozni (szegény, pedig még beteg is), anya pedig nekiállt főzőcskézni, úgyhogy elővettem a két kedvencemet a karácsonyi ajándékok közül: a színes rajztáblát és a villamosos könyvet, és ezekkel játszottam addig. Amikor elkészült az ebéd, anyával lementünk szánkózni amíg még hó van a szánkódombon... Épp csúszkáltunk amikor megláttuk a Kati mamát, aki a Dömével sétált, úgyhogy hazakísértük és hazajöttünk ebédelni (én speciel alig ettem valamit, ugyanis még a szánkózáskor kaptam szaloncukrokat a Marikától és persze meg is ettem mindet). Ebéd után pedig átmentünk a Mamához, ugyanis ott aludtam, mert anya elment ruhákat vásárolni az Europarkba.
Amikor felébredtem, anya már rég visszaért és hozott nekem csokis fánkot uzsonnára (nyamm!).
Apa is hazaért már és elénk jött autóval, ugyanis mentünk villamosozni! Letettük az autót a 24-es villamos megállójánál és azzal elmentünk a 2-es villamosig, azzal pedig elzötykölődtünk a Vigadó térig és besétáltunk a Vörösmarty térre, ahol még tart a vásár. Épp akkor értünk oda, amikor zenélt és villogott a Gerbaud cukrászda épülete. Körbejártuk a vásárt és megnéztük a hatalmas fenyőfát is, aztán visszamentünk a villamosmegállóba és megvártuk a szépen kivilágított ünnepi 2A villamost, ugyanis azzal mentünk vissza a 24-esig és amazzal az autóig. Apa teljesen átfagyott a túra végére, mert nem öltözött fel eléggé a sarkvidéki időjáráshoz, de én nem fáztam, mert jól beöltöztetett anya.
Miután hazaértünk, apa melegített nekem pörköltet a vicces tésztával és közben sütött vajas-brokkolis bagettet és abból is ettem mert az irtó fincsi frissen sütve. Utána mentem fürdeni, de még sokáig fent maradtam, mert semmi kedvem nem volt aludni menni...

Milán

Ma is lecsalogattak apáék szánkózni, amit persze végül nem bántam, mert apával lehet ugratózni is és az szuperklassz :) Jó sokat csúsztunk, úgyhogy igencsak megéheztem, és amikor hazaértünk (előbb még elszaladtunk a Mamához a pörköltért) apa rögtön melegítette is az ebédet, én pedig nemcsak hogy megettem a tányér pörköltet, de a különleges formájú tésztából kétszer is repetáztam! Apának leesett az álla és amikor megtalálta, megengedte, hogy egyek kindertojást is desszertnek :)
Utána mentem aludni egy kicsit és ébredés után elmentünk anyának olyan túrabakancsot venni, mint amilyen a Krisztinek van, mert az állítólag szuper kényelmes és meleg, ami ilyen időben nem hátrány... Meglepően hamar végeztünk, és mivel sem a sportboltban, sem az ósánban nem rosszalkodtam, ezért egy motorra is felülhettem, de sajnos a sportmotort valami buta leöntötte üdítővel és csupa ragacs lett, ezért a chopper-re pattantam fel egy menetre :)
A délután hátralevő részében idehaza játszottunk az új játékokkal és vacsorára megettem egy pár virslit friss kenyérkével, aztán még fürdés után villamosokat néztünk anyával az interneten és mentem aludni, mert késő este lett...

Milán

Délelőtt - apa unszolására - lementünk szánkózni: előbb mi apával elmentünk a Kati mamához a szánkóért, és pár csúszás után anya is csatlakozott hozzánk és én hol egyedül, hol felváltva apával vagy anyával csúsztam le. Közben a Mama is arra sétált a Dömivel és kicsit bementünk a kutyafuttatóba is - ha már ott van a szánkódomb mellett... De a Dömének semmi kedve nem volt futkározni, úgyhogy a Mama inkább tovább sétált vele, mi pedig folytattuk a szánkózást egészen délig. Amikor feljöttünk, apa már melegítette is az ebédet és a leves után nem káposztát, hanem inkább rántott husit kértem, aztán kicsit még rajzolgattam és menni kellett sziesztázni (pedig semmi kedvem nem volt). Nem is aludtam, csak pihentem délután háromig, amikor anya megengedte, hogy felkeljek, sőt elővettünk pár új játékot és azokkal játszottunk. Közben anya és apa elkezdtek készülődni, ugyanis ők elmentek este színházba, és addig átjött a Kati mama hozzánk. De a legjobb az volt, hogy a Boti is vele jött és tudtunk az új játékaimmal, például a hegymászós társassal kicsit játszani, amíg a Kriszti meg nem érkezett a vásárlásból, mert aztán ők sajnos hazamentek. Sebaj, a Mamával is elvoltunk, és mivel délután apa megfürdetett (képzeljétek, már egyedül be- és ki tudok mászni a kádból!), ezért csak vacsorázni és fogat mosni kellett a lefekvés előtt.

Milán