Ma teljesült egy régi kérésem: utaztunk a 49-es villamoson :)
Reggel amikor felkeltem apa épp forma egyet nézett, de azért csinált nekem reggelit és amikor vége lett az időmérőnek, akkor játszott velem. Aztán anya is felkelt és telefonáltak a Krisztiék, hogy mégis ráérnek és eljönnének velünk a Gellért hegyre, úgyhogy felöltöztünk jó melegen (mert hideg van manapság) és elmentünk hozzájuk, és amikor ők is elkészültek, akkor együtt bementünk a belvárosba. Kerestünk parkolóhelyet és elsétáltunk a villamosmegállóba, ahol megvártok a 49-es villamost és azzal átmentünk a hídon a Gellért hegy tövébe, ahonnan elindultunk felfelé az ösvényen. Egy kisebb játszótéren megpihentünk és utána feljebb mentünk, a nagy csúszdákhoz. 
Egyedül nem mindegyiken mertem lecsúszni, de a Kriszti lecsúszott velem a nagyon nagy cső-csúszdán és az klassz volt! Amikor már kicsúszkáltuk magunkat, még feljebb caplattunk, egészen a hatalmas szoborig, ahonnan nagyon szép kilátás volt a Dunára, a hajókra és a hidakra. Lefelé már sokkal könnyebb volt az út és még pár kilátóban megálltunk kicsit nézelődni, aztán visszafelé is a villamossal mentünk pár megállót és autóval mindannyian elmentünk egy kis étterembe, ahol csupa kedvemre való ételt rendeltünk ebédre (már mindenki farkas éhes volt...). Brokkoli krémleves után rántott halrudacskákat kértem és mind a négyet megettem! 
Olyan jól laktam, hogy csak na! Aztán elköszöntünk a Krisztiéktől és hazajöttünk. Kicsit pihentem az ágyamban, és egész délután apával játszottam, mivel anya megint ovis papírokat írt a konyhában. Mi pedig gyurmáztunk, rajzolgattunk és ilyeneket játszottunk apával. A híradó alatt ettem kalácsot vacsorára és nemsokára menni kellett fürdeni, meg aludni, mert délután nem aludtam és ilyenkor anyáék ezt korábbi lefekvéssel "díjazzák".
Milán
