Délelőtt úgy volt, hogy elmegyünk a Kopaszi gátra, de sajnos eleredt az eső, így inkább vásárolni mentünk. A teszkóban találkoztunk a Csilláékkal és meghívtuk őket estére, aztán igyekeztünk haza, mert már mindenki kezdett éhes lenni. Hazaérve én játszottam, apa rámolt, anya sütötte az ebédet. Én fincsi halrudacskákat vetettem és azt is kaptam ebédre rizzsel és betű-krumplival meg mini ubikkal, amiket szeretek. Ebéd után menni kellett sziesztázni, de szerencsére nem sokáig, mert telefonált a Kriszti, hogy menjünk mégis ki a gátra, mert most nem esik. Így aztán elkészülődtünk és a Kati mamánál találkoztunk - ahol épp a Málna kutya is körülugrált minket, de hamar indultunk is tovább, amíg még jó idő van... A Kopaszin előbb kavicsokat dobálni mentünk (és kicsit büntibe is kerültem rögtön, mert olyan csövekbe is dobáltunk, ahova nem lenne szabad), aztán átmentünk a játszótérre és ott sokat csúszdáztunk és másztunk a Botival, és amikor meguntuk, még elsétáltunk a gát végébe, de sajnos még mindig magas a vízállás és nem tudtunk kavicsokat dobálni, mert a füvön állt a víz és még pár fa is a vízben állt, csak a tetejük látszott ki... No, mindegy, visszasétáltunk és hazaindult mindenki. Még hazafelé bementünk egy cukiba sütiket venni, aztán itthon apa főzött nekem virslit vacsorára és utána épp zenét hallgattunk anyával a szobámban, amikor megérkeztek a Csabáék. Igaz ugyan, hogy elkezdődött az éneklős műsor a tévében, de én egész este a Csillával játszottam (bár ő emiatt csak fél szemmel figyelt ugyan rám, de az is több a semminél!). Sajnos amikor ők hazamentek, nekem is menni kellett aludni...
Milán
