Milán blogja

Ma is mentünk a Klári mamához, mert vasárnap van. Vittem egy lufit is, de aztán mégis rajzolni volt inkább kedvem és nem lufizni. Az ebéd ma fincsi betűs leves volt, de érdekes módon nem paradicsom leves formájában, hanem zöldséglevesként. Azért a betűket megettem... Utána fasírt volt rizibizivel és céklával, de ebből inkább csak a céklát ettem meg és persze valahogy még egy "pókuszkoszka" még lecsúszott a torkomon. Még indulásig tudtunk a Mamával játszani (a mágnesen számokkal és betűkkel) és olvasni is.
Sajnos otthon már megint aludni kellett menni... De legalább ébredés után jó ötlettel álltak elő anyáék: mentünk ugyanis a Botiékhoz játszani! Ide a mágneses rajzolómat vittem, mert  így a Boti rajzolt az övével én meg az enyémmel. Anna pedig nézte, hogy mit csinálunk... Persze kicsit rohangáltunk is a Botival és kipróbálhattam a Boti új fogaskerekes zenélő játékát is. Sajna este felé indulni kellett haza és otthon rögtön fürdeni kellett, pedig én játszani szerettem volna... Még jó, hogy a fürdés után és a vacsora előtt tudtam apávall 'zöldséges-hat-hetes szín szerint szétválogatósat' játszani. Persze a vacsorából is inkább csak a céklát ettem meg, mert azt imádom, a husit meg nem...

Milán

Ma délelőtt végre tudtunk itthon játszani egy nagyot apával és gyurmáztam is egy jót anyával. Ebéd előtt lementünk sétálni, meg a szelektívbe elvittük a szemetet és a Somát is megsétáltattuk, aztán otthon ebédeltünk, de a káposztából én egy falatot se kértem, még tejfölösen se! Inkább apával csináltattam magamnak virslit és azt ettem kecsöppel. Persze ma is kellett aludni, akárhogy is tiltakoztam, és ébredés után elmentünk az Erikáékhoz játszani. A Natinak és a Bálintnak nagyon klassz játékai vannak, de főleg a Natinak. Például egy éneklő könyv, amin még gombokat is lehet nyomogatni és akkor más-más dolgokat beszélt és énekelt a könyv. De sokat kirakósoztunk is és náluk a kishalaknak van egy külön akváriumuk, ami pont nekem szemmagasságban van, és így persze egész más dolog a halacskákat nézegetni! Sajnos este felé indulni kellett haza. Otthon ettem anyával és apával egy kis sült krumplit, amit útközben vettünk, és mentem anyával fürdeni. Bevittem az egyik halom betűt-számot és egy csomó mindent kiírtunk a csempére velük. Sajnos lefekvés előtt már csak egy kicsit rajzolgathattam, és már menni kellett aludni...

Milán

Ma megint nem tudtam eleget játszani otthon reggel, épp csak megnéztük az ajándékba kapott számos dévédét , és már mentünk is a Csabáékkal együtt Veresre szánkózni és korizni. Egész hamar odaértünk és Veresen a Csaba apukája, a Bandi bácsi, anyukája az Ili néni és az unokahúga, az Évi várt minket, nomeg két kutyus, egy nyugisabb nagyobb és egy izgága ici-pici, aki folyton incselkedett velem. Rögtön megkínáltak sütivel és persze nem mondtam nemet két csokis sütire, azután elsétáltunk kacsákat etetni a másik közeli tavacskához és közben Bandi bácsi, - akivel egész összehaverkodtam - tüzet rakott a tóparton nádból, ami jól is jött, mert a kacsa etetésben kezdett a kezem már kihűlni... Sőt, még a szekerce nevű nehéz, de érdekes szerszámot is kipróbálhattam, bár néhány suhintás után apa inkább elvette, nem is értem miért... Aztán visszasétáltunk a házba és mindenki ebédelt (engem kivéve, mert pár kanál leves után inkább megint sütiztem...), és utána lementünk a befagyott tóra szánkózni és korcsolyázni, amit roppantul élveztem. Az volt a legjobb, amikor a Csaba irtó gyorsan húzott, vagy amikor a hóna alatt repülőzhettem, vagy amikor a Csilla jó gyorsan tolt a szánkóval, és amikor apa futott velem, szintén a szánkóval. A sok játékban eléggé elfáradtam és kicsit már fáztam is, úgyhogy visszamentünk kicsit melegedni a házba és nem sokkal később hazaindultunk. Én persze rögtön elaludtam a kocsiban és még otthon is aludtam tovább az ágyikómban, de nem is csoda, mert a jó levegőn nagyon elfáradtam a sok csúszkálásban!
Ébredés után uzsonnáztam és még sokat játszottam felváltva anyával, aztán a fürdés után apával, mert anya még nálam is jobban elfáradt és ment aludni. Sajnos apa se bírta sokáig a kiképzést és megegyeztünk, hogy mesél nekem a tizennégy pillangóról, ha megyek aludni, így aztán inkább mentem az ágyamba alukálni...

Milán

Jé, ma a Mamánál ébredtem! Mégpedig arra ébredtem, hogy jött az Eti és hozott nekem ajándékokat Londonból. A legjobb ajándék egy nagy adag mágneses szám! Reggelire a tejpép helyett pudingot kértem és amikor az Eti elment, nem sokkal rá megjött a Kriszti az Annáért és a Botiért, és amikor ők is elmentek, nem sokkal később anyáék is átjöttek, és velük lementünk a Somát megsétáltatni a szállingózó hóesésben és a friss bóba apával számokat rajzoltunk a lábunkkal. Miután felértünk, ebédeltünk és hazamentünk, de már megint aludni kellett délután...
Ébredés után kopogtak, és a Csaba volt az és amíg apa a számítógéppel bíbelődött, én a Csabával játszottam. Miután hazasétált a Csaba, mentem vacsorázni és megettem a maradék betűs levest, aztán apával együtt pizzát is ettünk és én még egy fél "pókuszkockát" is megettem, és mentem fürdeni, hajat mosni. Szerencsére lefekvés előtt még sokat lehetett játszani, de  ma este nem lehetett már akármeddig fenn maradni sajnos...

Milán