Ma is anya vitt az oviba, de ma már nem sírtam, hanem inkább játszottam délelőtt (persze főleg a "konyhában" a gyümölcsökkel) és annak is nagyon örültem, hogy ki tudtunk menni az udvarra is. Ebéd tájában a Kati mama is értem jött, de még megvárta, hogy ebédeljek itt, az oviban (a főzelékből nem ettem, csak a kenyeret, de azért a süti az lecsúszott a torkomon...), és csak utána vitt fel magához és ott is aludtam. Amikor felébredtem, lementünk a Noémiért a Mamával és egyből elsétáltunk a játszótérre, ahová anya is odajött munka után, nomeg a sok barátom is apránként... Nem rég voltunk még csak lent, amikor nagyon kakilnom kellett, úgyhogy hazaszaladtunk és itthon kakiltam inkább. Már itthon volt apa, úgyhogy ő is lejött velünk vissza a játszótérre és lent is maradtunk estig. Közben a Noncsit is hazavitték és a Mama is hazament, meg szép lassan a többiek is, így mi is felmentünk a híradóra.
Vacsorára ma is fincsi bolonyai volt jó sok reszelt sajttal és kecsöppel és mivel bevágtam egy szép adagot, ezért kaphattam egy Dörmit (kakaósat persze) is utána, sőt még a lefekvés előtt megettem egy nutellás kenyeret is (és sikerült levernem a szörpöt az asztalról, aminek anya nem túlzottan örült...). A két vacsora között pedig megfürödtem és apával játszottam egy jót.
Milán
