Reggeli után hármasban elmentünk vásárolni és persze nekem a legjobban a zöldséges részleg tetszett, mert megnézhettem és meg is foghattam jópár gyümölcsöt és zöldséget, és én választhattam ki pár hozzávalót a leveshez. Ja, és apa vett egy-egy csokis fánkot is, mert nagyon szép fánkokat is árultak.Amikor hazaértünk apáék kipakolták amiket vettünk, és én apával lementem a nagy játszótérre, amíg anya megfőzte az ebédet. Nagyon jót homokoztunk és hintáztunk, de csúszdázni nem tudtam, mert épp odasütött a napocska és forró volt a csúszda. Délre hazajöttünk ebédelni és utána mentem sziesztázni, de aludni nem volt kedvem, hanem csendben feküdtem csak, aztán valahogy véletlenül bekakiltam... Persze apa nem örült neki túlzottan, de ha már emiatt lejöhettem az ágyból, akkor nem kellett tovább szenvednem, hanem apa ismét levitt, de most a kicsi játszóra - de sajnos a gyümölcs játékok a bekakilás miatt nem jöhettek :(
Nem régóta voltunk lent, amikor anya telefonált, hogy van-e kedvünk fagyizni menni a Csabáékkal és hát persze, hogy volt, így aztán összerámoltunk és hazajöttünk. Közben anya szépen kidíszítette a szobámat.
Megmosakodtunk és autóba pattantunk, aztán felvettük a Csilláékat és mentünk a nagy áruházba, ahol az a klassz fagyizó van. Persze most is "hoztam a formámat" és rendetlenkedtem, pedig anyáék hoztak rajzfüzetet ceruzákkal és nézhettem a szökőkutat is, viszont a csokifagyi nagyon finom volt. Már ekkor kicsit furcsán éreztem magam és fájt kicsit a pocakom, később anya és a Csilla megnézte a fejem és szerintük lázas is lehetek, úgyhogy hazaindultunk és itthon megmértük a csipp-csipp-el a lázam, és tényleg majdnem 39 volt... No mentem is gyorsan hűtőfürdeni és vacsorára csak egy kis kekszet tudtam már csak enni - finom mézes teával. Persze kaptam valami gyógyszert is, amitől remélhetőleg jobban leszek, de ez egyenlőre még nincs így: még játszani sincs kedvem, inkább megyek aludni...
Milán
