Reggel korán keltem, úgyhogy apának igyekeznie kellett a reggelimet megcsinálni és ő csak utána tudott enni, addig én játszottam a szobában, de a dobálózás és a trappolva futás miatt már reggel büntibe is kerültem pár percre... Utána viszont már szépen játszottam apával. Később elmentünk egy könyvesboltba, de végül nem vettünk semmit és amíg anya bement egy ruha boltba, addig mi apával a szökőkútnál maradtunk, de nem tudtam megállni , és akárhogy is vigyázott apa, én bizony beletenyereltem a szökőkút vizébe és majdnem könyékig vizes lettem. Hát apa nem volt túl boldog... Még jó, hogy innen hamar a Klári mamához értünk és ott a fűtőtesten szárítgattuk a pulcsimat. Persze rögtön játszani kezdtünk a "Mama féle hat-héttel" amit ma visszavittünk. Az ebéd pedig nagyon fincsi volt: brokkoli krém leves! Repetáztam is belőle! Persze a fasírtból utána már csak pár falatot tudtam enni. Aztán anyáék elszaladtak a teszkóba én pedig a Mamát fárasztottam (például ledobtam a földre a sütit...) és amikor visszaértek apáék, már indultunk is haza. Útközben elaludtam, de otthon már egy percet se aludtam. 
Még szerencse, hogy csengett a telefon és a Kriszti kérdezte, hogy van-e kedvünk átmenni tortát enni... ? Micsoda kérdés??? Hát persze! Öltöztünk is és mentünk át hozzájuk. Vittünk egy hatalmas zacskónyi ajándékot Annának, amit oda is adtam neki, aztán végül a Botival mi ketten többet játszottunk a játékaival :) Ja és persze torta is volt, méghozzá irtó fincsi, úgyhogy abból is repetáztam és a marcipánt apának adatm , aki önfeláldozó módon meg is ette :) Sajnos este felé menni kellett haza, mert anya levitte a Somát sétálni, és addig én apával játszottam (persze megint bünti lett a vége, mert össze-vissza dobáltam a zöldségeket), aztán amikor anya is megjött, mentem fürdeni és vacsorára együtt ettünk sok virslit kecsöppel. Utána még kicsit játszhattam, de menni kellett aludni, mert délután nem aludtam...
Milán
