Milán blogja

Délelőtt itthon játszottunk, amíg el nem indultunk a Klári Mamához, de ma biztos bal lábbal keltem apa szerint, ugyanis irtó nyűgös voltam, talán azért is, mert megint korán keltem (és keltettem apát...). No, azért útközben kicsit lenyugodtam, és a Mamánál rajzolhattam is, meg az ebéd is finom volt, úgyhogy majdnem rendbejött a nap, de aztán rosszalkodtam kicsit, és elindultunk haza, de érdekes mód jött velünk a Mama, sőt felvettük a Julika nénit is, de én már irtó álmos voltam, úgyhogy elaludtam. Egy áruház parkolójában ébredtem és csak apa volt velem, és persze irtó nyűgös voltam megint, mert nem tudtam kialudni magam - megint. Aztán apa ki- a Mama pedig be-szállt és bohóckodott nekem, úgyhogy mire apáék visszaértek, már kicsit jobb volt a kedvem. A Mamáék kiszálltak a metrónál, mi pedig haza mentünk, és rögvest át a Kati Mamához a bringákért (pedig én hajtogattam erősen, hogy inkább a játszótérre menjünk, de anya hajthatatlan volt). Végülis nem is volt rossz a bringázás: láttunk pici cicákat játszani és elmentünk a "dzsippes" játszótérre is, ahol ismerkedtem egy kislánnyal - konkrétan meghúztam a haját és picit lökdöstem - de ez apáék szerint nem a megfelelő ismerkedési módszer... hát mittudomén? még csak két éves múltam! egyenlőre ez a módszerem, majd ha lesz jobb, meglátom... Szóval lényeg a lényeg: a bringázás után csak lementünk a játszótérre és szerencsére lent voltak a Dominikáék is, akik nagy meglepetésünkre visszaadták piros talicskámat, amit tegnap lent felejtettünk, de ők felismerték és hazavitték és ma lehozták. Mázli! Sajnos estefelé haza kellett menni, pedig én próbáltam harcolni ellene. Otthon pedig irtóra meglepődtem, ugyanis a Lili kutyus ugrált rám, mert a Csilláék átjöttek időközben pár percre. Miután elmentek, megvacsoráztunk anyával és mentünk fürdeni, aztán még építettünk egy szép nagy várat a szoba közepére lefekvés előtt.

Milán

Ma nagyon korán keltem, apa meg is volt lepődve, de szerencsére kivett és vele reggelizhettem (ami ritkán van), aztán játszottunk kicsit, amíg anya is elkészült, mert akkor mentünk vásárolni az Europarkba. Sajnos kindertojást nem találtunk, mégis sikerült anyáéknak telepakolni a bevásárlókocsit mindenféle kajákkal. Szerencsére amikor kijöttünk, a Ferrari épp szabad volt, úgyhogy "mentem egy kőrt" vele :)  Otthon megebédeltünk és picit játszottam, de aztán menni kellett feküdni sajnos... Jó nagyot aludtam (bepótoltam a reggeli koránkelést), és ébredés és uzsonna után anya kérdezte, hogy mi legyen? maradjunk itthon, menjünk bringázni, vagy menjünk a játszótérre? Nos én a játszóteret választottam. Le is mentünk és estig homokozhattam, pontosabban addig, amíg szandállal bele nem léptem a kútnál a vízbe... ugyanis akkor apa rögvest felvitt, mert csupa víz lett a zoknim. Mehettem tehát rögtön fürdeni, és utána még sokat játszottam a nagyszobában, és csak utána jött a vacsora és az alvás.

Milán

Délelőtt sétáltunk egyet anyával és közben vettünk krumplit és barackot egy nénitől és bácsitól, akik hangosan kiabáltak és egy autóról árultak, ami nekem annyira nem volt ugyan szimpatikus, de anya szerint nyugodtan oda mehetünk. Az oviba is bekukucskáltunk, és mentünk a Mamához ebédelni, és utána nézhettem Thomast a tévében és elég nehezen aludtam el, ébredés után pedig hazamentünk, átöltöztünk és apával együtt hármasban átmentünk az Erikáékhoz, akinek névnapja volt . A Bálint nem volt otthon, de a Nati igen, és vele játszottam is (néha), mert rengeteg játékuk van a Natiéknak a szobájukban. Aztán megettem apa fagyijának a felét, és egy marék ropit, meg egy kis virslit is, és amikor már sötétedett, elindultunk hazafelé. Otthon építettem egy hatalmas nagy várat építőkockákból, az egész kosárnyi kockát beépítettem! Utána még ettem vacsorára tejpépet és fürdés után kicsit játszhattam a mágneses számokkal, de már nagyon későre járt, úgyhogy menni kellett aludni...

Milán

Képzeljétek, ma reggel itthon volt apa, mert várt egy szerelő bácsit. Nekünk viszont nem kellett várnunk, úgyhogy felkerekedtünk és az Anival és a Botival együtt elmentünk a Margit szigetre! Mentünk villamossal, metróval és busszal is és nagyon klassz volt a busz, mert ki tudtam nézni az ablakon. A szigeten találkoztunk egy kislánnyal, a Vikivel, aki a Krisztihez jár tornára, és ők is velünk tartottak (a nagymamájával együtt). Elsétáltunk az állatokhoz és felülhettünk egy pónira is! Láttunk pávát és egy csomó kacsát is és nagyon ügyesen búvárkodtak a hápikacsák, és láttunk gólyákat is, és a fákra irtó ügyesen spuriztak fel mókusok is! Innen egy klassz játszótérre mentünk át és egy nagy-nagy réten is rohangálhattunk kicsit. Visszafelé is buszoztunk egy jót , de sietni kellett vissza , mert  a Boti ebéd után ment a Balcsira. Ma fincsi volt az ebéd: lencseleves és palacsinta :) Kicsit nehezen aludtam el, de amikor felébredtem, már ott volt a Noémi is és lementünk a játszótérre. Kicsit később apa is lejött, és a Noémiért pedig eljött az anyukája, és már mi sem maradtunk sokáig, mert mondtam, hogy "menjünk fel"... Otthon nézhettem a Bujj-bujj énekeket , és játszottunk is apával, aztán előbb vacsorázni kértem (ugyanaz a finomság volt, mint ebédre, sőt a palacsintába apa beletekert egy túrórudit - akárcsak magának, és ez így tényleg irtó fincsi volt!). Kaja után megfürödtem, és még játszhattam kicsit lefekvés előtt, és még anya énekelt is nekem ...

Milán

Ma reggeli után telefonált a Mama, hogy van-e kedvünk lemenni a játszótérre? Hát persze! Mentünk is és a Boti is lent volt a Mamával és a bringó-hintóval is játszottunk, és jött pár bácsi és néni is és megnézték, hogy mit kellene kijavítani a játszótéren. Utána jött a Dédi, és a Botiék felmentek a Mamához, de mi még kicsit maradtunk, mert odajött az Ágota néni is és miután kibeszélgették magukat anyával, énekelt nekem és képzeljétek, ő is ismeri az énekeket amiket szoktunk mi is énekelni! Tátott szájjal hallgattam az éneklést... Utána felmentünk mi is ebédelni a Mamához és az Anna baba csak anya ölében nem sírt, mi pedig szépen ettünk a Botival, és közben a Mama lement sétálni a Somával és a Krisztivel együtt jött vissza, a Zoli pedig hozott egy szőnyeget a Mamának, én pedig mentem aludni. Ébredés után szépen meguzsonnáztam és a Noémi is ott volt addigra, és vele együtt lementünkvissza a játszótérre, de most nem maradtunk sokáig, mert fent már várt minket apa, ugyanis mentünk a Csabáékhoz, mert szülinapja van a Csillának. Képzeljétek, a Lili kutya ellopta az egyik hat-hetemet és kicsit megrágta a szélét! Ajaj! Szerencsére nem vészesen, mert észre vettük időben... No és torta is volt, ami úgy nézett ki, mint egy ajándékdoboz, masnival átkötve, és a masnikat és a szivecskéket meg lehetett enni, úgyhogy én arra jártam rá (amit pedig leejtettem, arra meg a Lili járt rá...). Nem maradtunk sokáig, mert még otthon fürdés és hajmosás jött, aztán egy kis vacsora után végre Bujj-bujj zöldágat nézhettem-hallgathattam! Lefekvésig egy csomó éneket megnéztünk!

Milán

Ma korán keltünk, mert siettünk át a Mamához, ugyanis jöttek át a Botiék és a Mama pedig elment fodrászhoz, mi pedig jót játszottunk a játszótéren a Botival, Anna baba pedig jót aludt közben. A Dédi is lejött velünk játszani, és eleinte csak mi voltunk, aztán még pár gyerek lejött. Ebédelni visszamentünk a Mamához, de csak levest kértem, mert a főzelék nem ízlett, és elég nehezen is aludtam el, inkább játszani szerettem volna...
Ébredés után lementünk a Noémivel együtt vissza a játszótérre és irtó sokat lent voltunk. Később apa is lejött és rajzolt nekem a homokba számokat és utána nekem adta a botot, amivel rajzolt és én is rajzolgattam vele, de már nem maradtunk sokáig, mert későre járt. Otthon rögtön mentem fürdeni, mert csupa homok lett a talpam még a zokni alatt is, és a vacsorára ismét megkísérelték anyáék a főzeléket, de csak pár falatot és csak főleg a virslit ettem belőle, a többi ment a kukába, aztán irtóra be is kakiltam. Sajnos a vacsoránál mutatott teljesítményem miatt ma nem kaptam kindertojást, sőt a Bujj-bujj dévédézés is elmaradt sajnos :(  sőt picit játszhattam csak, mert menni kellett aludni...

Milán

Méreteim: a fejem 47 centi, 92 magas vagyok, a lábam 15 centi és 12 kiló vagyok.

Reggel jó sokáig aludtunk. Reggeli után lementünk a játszótérre és ebédidőig lent is maradtunk játszani, és a Mamánál ebédeltünk, aztán mentem is aludni. Mikor felébredtem, már a Noémi is ott volt a Mamánál, és irtó fincsi pudingot uzsonnáztunk, aztán a Noémivel együtt lementünk vissza a játszótérre. Eleinte szépen játszottam, de ahogy egyre több és több gyerek jött én is inkább csak rosszalkodni akartam... Később épp lehozott a Mama melegebb ruhákat és átöltöztünk, amikor apa is lejött a játszótérre, én pedig felfedeztem egy zacskó kakaós kekszet a Dominikáék babakocsijában és pár szemet kilopkodtam szép apránként :) Persze apáék a sokadik keksz után megpróbáltak leállítani, de valahogy mindig sikerült csennem még egy-egy darabot... Persze mást is rosszalkodtam (rászórtam lapáttal homokot a Dominikára és a Grétit is túl vadul öleltem meg), úgyhogy amikor felmentünk, apa odaadta ugyan a számos mágneses táblát, de épp csak megnézhettem, már el is lett rakva, amíg jobb nem leszek...Fürdés után elvileg vacsora jött, de nem voltam éhes, és csak úgy ettem pár falatot, hogy közben a Bujj-bujj zöld ágat nézhettem a tévében, de már irtó nyűgös voltam, amit anyáék nem toleráltak kellőképpen, hanem mennem kellett aludni... Még ilyet!

Milán