Szerencsére már át tudtam aludni az éjszakát és nem lettem lázas, de apa még betegnek minősített annyira, hogy a Klári Mamához még inkább csak ő ment el egyedül, hogy elhozza az ebédünket. De addig még délelőtt sokat játszottunk - és mivel a hat-hetek száműzve lettek a szekrény tetejére - kénytelen voltam más játékokat is elővenni, így aztán sokat pázzléztunk és legóztunk apával. Amíg apa távol volt, egy kicsit lementünk sétálni a Mamáékkal a hóesésben (úgy be voltam öltöztetve, hogy csak na!). 
A hóesés nagyon szép, csak ne fújná az arcomba a havat a szél! Sokáig nem is maradtunk, hanem mentünk haza, mert lassan apa is hazajött az ebéddel. Az ebéd pedig fincsi leves volt és brassói, amihez sok kecsöpöt és sok céklát kapatam és így tényleg jó volt, ettem is egész sokat, úgyhogy kaphattam utána egy mákos sütit, sőt egy túró rudit is! 
Utána sajna menni kellett sziesztázni, de még előtte megnézhettem az ablakból, ahogy esik a hó. Ébredés után kicsit játszhattam végre a hat-hetekkel és utána lementünk sétálni kicsit a Mamával. Most szerencsére kevésbé esett a hó és az egyik kocsiról leszedtem egy kis havat és azzal megdobtam a Mamát :) Otthon a fürdésig játszottunk és most vacsorázni is volt kedvem, úgyhogy apa adott egy fincsi joghurtot is utána desszert gyanánt, és még lefekvés előtt kiharcoltam, hogy gyurmázhassak ...
Milán
