Nos, ma igazán jó, mozgalmas napom volt! Reggel korán kellett kelni és reggeli után nem volt idő játszani sem, mert már mentünk is a Botiért (hurrá!), aztán beugrottunk apa munkahelyére, ahol egy hatalmas dobozt raktak be apáék a csomagtartóba és már indultunk is kirándulni a Mátrába! Kicsit hosszú volt ugyan az út, de egy irtó szép helyre érkeztünk meg, ahol sajnos apa elment ugyan pár órára dolgozni, de mi nagyon jól szórakoztunk addig: motorral elmentünk sétálni az erdőbe és mi mondhattuk meg, ha kereszteződéshez értünk, hogy merre menjünk (mondjuk egyszer így zsákutcába is mentünk...). Közben gyűjtöttünk sok érdekes levelet, meg makkot, és szép tobozt és láttunk sok-sok gombát is, meg ettünk csokit amikor a kocsihoz visszaértünk, aztán egy parkban kocogtattunk diót, hogy hátha jön érte mókus, de akkor nem jött, hanem amikor elkezdtünk játszani a makkokkal és diókkal, akkor egyszer csak meglátogatott minket egy mókuska! Nagyon aranyos volt! Adtunk neki diót, amit megpróbált feltörni, nagyon aranyosan forgatta a kis kezében, aztán inkább elszaladt vele - gondolom hazavitte, hogy otthon feltörje és megegye...
Aztán apa is végre dolgozott már eleget, úgyhogy el tudtunk indulni, de szerencsére még nem haza, hanem előbb egy kalandparkba, ahol előbb anya és a Boti boboztak, aztán én is leszáguldozhattam anyával! Hát ez irtó klassz volt! Irtó gyorsan mentünk ám! Ezután átsétáltunk egy klassz játszótérre, ahol érdekes fa játékok voltak : két furi autó is, meg egy olyan mérleghinta, amin négyzet alakban nyolcan is lehetett hintázni , meg rendes hinták is voltak és a legklasszabb egy olyan drótkötélpálya volt, mint az állatkertben, csak ez kicsit rövidebb volt és most teljesen egyedül is leszáguldozhattam rajta! Nem semmi! Kicsit még körülnéztünk, aztán mentünk ebédelni (finom sajtot és husit ettünk) és elsétáltunk a kis vasút megállójába és amikor megérkezett a kis vonat (irtó hangosan dudált!), akkor felszálltunk és még rajtunk kívül irtó sok iskolás gyerek, aki szörnyen hangosan kiabáltak, én mégis olyan, de olyan álmos lettem, hogy elaludtam, ahogy a kis vonat elringatott... 
Sőt, amikor megérkeztünk, akkor is inkább ott maradtunk a vonatban apával aludni, amíg anyáék sétáltak kicsit, mert már akkor megvártuk amíg visszaindul a vonatocska, és visszamentünk vele a kocsihoz. Mielőtt elindultunk volna, még vett nekem apa egy villogós tüsi labdát, ami sötétben majd irtó jó lesz, biztos. A Boti egy rumbatököt vett és az úton hazafelé azzal is játszottunk, és szerencsére egész hamar hazaértünk, illetve előbb persze hazavittük a Botit. Otthon kicsit játszottunk apával, csak mivel bekakiltam, előbb fürdés és utána vacsora jött (virslit kértem kecsöppel), aztán amíg anya vacsorázott és telefonálgatott, addig mi apával a hat-hetekkel játszottunk, és utána már tényleg mennem kellett sajnos aludni...
Milán
