Reggel elmentünk az usziba, ahol már jó rég nem jártunk... Az elején még egész élveztem, hogy pancsolhatok végre ahogy csak bírok, de aztán megláttam egy labdát és onnantól fogva csak ordítottam apával, hogy játszunk már végre és hagyjuk ezt a tornázást! Apa hiába mondta, hogy csak torna után lehet játszani, és ha így folytatom, akkor egyáltalán nem is játszhatok, és hajlíthatatlan voltam: sírtam és nem voltam hajlandó "dolgozni". Sajnos ezzel tényleg azt értem el, hogy amikor a többieknek bedobálták a labdákat, nekem ki kellett jönni és nem labdázhattam :( Ajaj! Ennek a fele se tréfa! No mindegy, késő bánat - eb gondolat.
Az uszodából egy nagy áruházba mentünk, ahol a könyvesboltba mentünk először, ahol szerencsére volt egy játéksarok, ahol más gyerekek is voltak és rajzolhattam ceruzával papírra, sőt, színes krétával egy naaagy táblára is és volt egy játék, amin karikákat lehet girbe-gurba drótokon tili-tolizni és nekem is van otthon, csak ez sokkal nagyobb és bonyolultabb volt. Apa is rajzolt nekema táblára (mindenféle érthetetlen ábrákat, amikre azt mondta, hogy fontos matematikai képletek, amiket le is töröltem azonnal... na ne vicceljünk már apa! még csak 22 hónapos vagyok és nem 22 éves!) és egy kisfiú is autókat, amiket szintén állandóan letöröltem, de nem bánta a kisfiú, hanem rajzolt 
újabb autókat, na így jól el voltunk egy ideig... aztán eléggé bekakiltam és az autóban anya adott rám tiszta pelust, de még visszamentünk, mert már mindenki éhes volt, úgyhogy lementünk ebédelni érdekes mozgó járdákkal a földszintre és mindannyian pizzát ettünk, én is megettem egy fél szelet sonkásat. Persze még közértbe is bementünk, de szerencsére egész gyorsan végeztünk és én választhattam magamnak reggelire tejpépet (epreset választottam), aztán alighogy apa betett az autóba: hármat pislogtam és már el is nyomott az álom... Otthon ébredtem az ágyikómban és szólítgattam anyát és apát, és apa be is jött, de mielőtt kiszedett volna, leszedte a függönyömet és elvitte a mosógépbe, aztán uzsonna közben láttam is ahogy táncolnak a függönyök a mosógépben. Ja, és mivel szépen megettem egy almát, apa adott egy Muffin sütit és mondtam is neki, hogy "áffin, áffin!". Délután még játszottam anyával is és apával is, és később lementünk sétálni a Mamáékkal. Amikor felértünk épp a függönyömet rakta fel apa, és a fürdésig még játszottunk kicsit és pancsi után bevágtam egy tányér finom karfiol levest és egy kis sütit, aztán már későre járt, úgyhogy mentem is aludni.
Milán
