Milán blogja

Egész délelőtt apával játszottam, illetve egy kicsit anyával is tornáztam, de ha csak tehettem, "leléptem" és kiszöktem apához, de anya állandóan visszavitt és tornázott velem... Micsoda szülők... Na mindegy, délre átmentünk a nagyihoz, aki olyan, de olyan finomat főzött nekem (kelkáposztafőzeléket csirkehusival), hogy egy hatalmas tányérral muszáj volt megennem! Utána persze iszonyú álmos lettem, de valahogy nem tudok a kisszobában elaludni, úgyhogy végül hazaindultunk, de otthon meg már nem voltam álmos, inkább játszani volt kedvem (micsoda meglepetés, ugye?). A Kriszti is felszaladt egy pár percre, és neki is megmutattam a ma tanult játékot: a színes karikákat tök jól fel tudom rakni a helyükre, egy rúdra, és végül kapunk egy szép szivárványszínű kúpot. Tök jó, mert anya és apa is úgy örül, amikor sikerül!
Este levitt anya sétálni a mamával és a Somával, de én akkorra már olyan álmos voltam, hogy szinte percek alatt elaludtam a levegőn...

Milán

Voltunk usziban! Tök jó! Szeretem a pancsolást! Olyan jól éreztem magam, hogy megint bekakiltam, de most rögtön észrevette anya és odaadott apának, aki gyorsan lezuhanyozott. Utána még poénból öltözésnél lepisiltem apát, de valahogy apa ezt nem vette kitörő örömmel... Na mindegy, az ember próbálkozik ugye ezzel-azzal...
Délután feljött a Csilla és a Csaba. Próbáltak haverkodni, de még nagyon álmos voltam, mert akkor ébredtem a délutáni sziesztámból, úgyhogy kicsit undokabb voltam az átlagosnál, de azért az uzsonna után kicsit megenyhült a hangulatom :)

Milán

Délelőtt egy csomót játszottam apával. Anya közben elment és vett nekem nagyon klassz ruhákat, és amikor megjött, apa ment el dolgozni. Én aludtam ebédig, aztán mi anyával felkerekedtünk és átmentünk a mamához, és egész estig ott is maradtunk, mert uzsonna után megint aludtam egy igencsak jóízűt. Este megmutattam apának két új mutatványomat: egyrészt tudok már járni, igaz egyenlőre ágyba kapaszkodva és csak oldalazva, de hát valahol el kell kezdeni... Másrészt én is tudok "kukuccs-kukuccs" játékot csinálni: odatettem apa arca elé a pizsimet és amikor elvettem, apa mondhatta, hogy "kukuccs!", ekkor én kacagtam, és újra az arca elé tettem, és így tovább. Mindkettőnknek nagyon tetszett így ez a játék :))

Milán

Atya-gatya, micsoda kapkodás, meg felfordulás volt ma reggel! Mindenki pakolt, csomagolt, járt-kelt fel-alá! Ajjé! És ez még semmi, sajnos eljöttünk abból a szép kis házacskából a szép hegyek közül. De kár!
Hát ma is autókáztunk egy jó nagyot, az már biztos! Eleinte még hagyján, mert aludtam egy keveset, és mikor felébredtem, egy csodálatos áruházba vittek, ahol őrült sok játék volt! Utána megpróbáltak anyáék megebédeltetni, de nem éreztem jól magam abban az étteremben, úgyhogy továbbindultunk és kicsit később a kocsiban ettem meg az ebédemet. Sajnos issssszzzzonyú sokat mentünk mire végre megint megmozgathattam magam: talán mondanom se kell, hogy megint egy áruház kedvéért álltunk meg... Na jó ezt olyan nagyon nem bántam, mert kaptam egy csomó játékot! Választhattam egy tök jó új kisautót is! Húúú. No persze ezzel még nem ért véget a mai tortúra, mert megint visszaültünk, és hazáig meg se álltunk. Én az uzsonna után inkább végígaludtam az utat. Otthon nagyon megörültem, hogy megvártak a játékaim! Rögtön ki is próbáltam a zenélő forgó játékom az ágyacskámon, és szerencsére tökéletesen működik! És visszatért minden a régi kerékvágásba: fürdés (itt is megvártak a fürdős játékok!), masszázs, vacsi és irány a pihe-puha ágyikóm......

Milán

Ma délelőtt a házban maradtunk a Botival, anyával és apával. A többiek elmentek síelni, mi pedig játszottunk, illetve én aludtam is egy kicsit. Ebéd után már megint brutálisan beöltöztünk és szánkóval elmentünk abba a házba, ahova tegnap is. A többiek már épp befejezték az evés-ivást, mi is leültünk és anyáék is ettek érdekes kajákat. Hazafelé a Kriszti húzott minket a szánkóval, és a házikóban nekem nem sok kedvem volt aludni menni, úgyhogy a Kriszti kénytelen volt szórakoztatni pár órát, mert a Boti különben nem tudott volna aludni tőlem :)
Mikor felébredtem, már anyáék is ott voltak, és egészen estig játszhattam a nappaliban, persze főleg a Boti kisautóival és ami még nagy kedvencem: egy üres Almdudleres palackkal. Este pedig együtt fürdöttünk a Botival, és a Boti elmondta nekem, hogy mik vannak a fürdetős könyvemben.

Milán

Úgy látszik itt állandóan hideg van. Mindig úgy beöltöztetnek, hogy úgy nézek ki mint egy kis piros gömböc. No nem olyan vészes, csak tudjátok, mennyire szeretek öltözni... No, szóval ma anyával babakocsival mentünk le a sok lécen sikló emberhez. Mikor odaértünk, apával együtt beültünk egy olyan szép kis faházikóba, ahol az emberek ettek-ittak. Anya is kapott valami finomat egy bögrében, amiből én is ihattam pár kortyocskát. Forró csoki a neve, és egész fincsi volt! Ebédre visszamentünk a házikóhoz, és evés után aludtam a Botival együtt egy igencsak jóízűt. Este pedig igen érdekes dolog történt: kimentünk a ház elé szánkózni anyával, a Botival és a Krisztivel és apával. De nem is ez volt igazán furi, hanem az, hogy ilyen érdekes hideg kis pöttyök estek az égből. Én is kaptam egy síszemüveget :) akárcsak a Boti, és bár egyszer konkrétan kiborultam a szánkóból, azért nagyon klassz volt!

Milán

Reggeli után szép lassan mindenki felöltözött (de nagyon, mint tegnap). Én is, de addigra már megint álmos lettem és nyűgös, úgyhogy mi nem mentünk a többiekkel, hanem tízóraiztam és lefeküdtem kicsit (délig). Ebédelni keltem fel, akkor már itt voltak a Botiék is. No ekkor ismét beöltöztünk, beültünk a kocsiba és elmentünk síelni és szánkózni (mármint a felnőttek síeltek, mi a Botival szánkóztunk). Egy ideig még izgalmas is volt, de azért a szánkóban üldögélni nem annyira izgi hosszú távon... úgyhogy kicsit anya kezében voltam, aztán odacsúszott apa is és átvette a szórakoztatásom feladatkörét. Néztük ahogy a Kriszti csúszkál a Botival, meg ahogy anya síel a kispályán. Mondjuk ez se kötött le túl sokáig, és a Boti is elkezdett nyűgösködni, úgyhogy vissza a kocsiba - vissza a házba. Én már a kocsiban annyira elaludtam (annyira fárasztó itt a levegő hogy csak na!), hogy még arra sem keltem fel, amikor anyáék levetkőztettek és letettek az ágyba. Ébredés után tök jót játszottam (főleg a Boti játékautóival) a nappaliban, egész vacsiig. A fürdést már alig bírtam kivárni, mert ezek a gonoszak előttem vacsoráztak, és nekem nem adtak! Azért fürdés, és masszázs után én is megkaptam a fincsi banános kajcsimat és utána irány az ágy!

Milán