Egész délelőtt apával játszottam, illetve egy kicsit anyával is tornáztam, de ha csak tehettem, "leléptem" és kiszöktem apához, de anya állandóan visszavitt és tornázott velem... Micsoda szülők... Na mindegy, délre átmentünk a nagyihoz, aki olyan, de olyan finomat főzött nekem (kelkáposztafőzeléket csirkehusival), hogy egy hatalmas tányérral muszáj volt megennem! Utána persze iszonyú álmos lettem, de valahogy nem tudok a kisszobában elaludni, úgyhogy végül hazaindultunk, de otthon meg már nem voltam álmos, inkább játszani volt kedvem (micsoda meglepetés, ugye?). A Kriszti is felszaladt egy pár percre, és neki is megmutattam a ma tanult játékot: a színes karikákat tök jól fel tudom rakni a helyükre, egy rúdra, és végül kapunk egy szép szivárványszínű kúpot. Tök jó, mert anya és apa is úgy örül, amikor sikerül!
Este levitt anya sétálni a mamával és a Somával, de én akkorra már olyan álmos voltam, hogy szinte percek alatt elaludtam a levegőn...
Milán
