Milán blogja

Reggel apa hagyott lustálkodni, és délelőtt itthon játszottunk, amíg el nem indultunk a Nagyihoz. Az új terepszínű gatyámban mentünk és mindenkinek nagyon tetszett a szerkóm :) Ebédre inkább csak levest ettem, mert a brassóihoz most nem fűlött a fogam, bezzeg utána a sütikhez annál inkább... Aztán megnéztem ahogy a Peti valamit javítgat az akvárium alatti szekrényben azokon az érdekes bugyogó gépeken, és utána a Peti elővette a gitárját és játszott rajta, de nagyon furcsa hangja volt ennek a gitárnak. Hazafelé menet sokáig ébren próbáltam maradni, ami hiba volt, mert így alighogy elaludtam, fel is ébredtem amikor felmentünk és már nem is tudtam visszaaludni, úgyhogy egy kicsit szenvedtem az ágyamban, aztán apa kivett, adott uzsonnát és játszottunk estig, amikor lementünk sétálni a Mamával. Csakhogy megint rosszkor aludtam el, mert megint felkeltettek apáék otthon, mivel a meleg cuccban nem maradhattam. Elég nyűgös is voltam emiatt, aztán apa megpróbálkozott a brassóival és megint nem volt szerencséje velem, úgyhogy mentem inkább fürdeni és utána megint brassói-kisérlet következett, és ismét sikertelen... Így aztán apa csinált kenyeret nekem mégpedig párizsis-sajtosat, amit megettem és utána bevágtam egy kis almát, és persze az elém rakott sütiket... Picit még könyveket néztünk és zenét hallgattunk apával mielőtt mentem volna aludni, de már igen-igen álmos voltam ám!

Milán

Ma egész délelőtt itthon voltunk és nagyot játszottunk apával és anyával, aztán anya főzött nagyon finom túrógombócot és én majdnem annyit ettem, mint ő! Na igen, ez ám a fogamra való étek! Apa jó sok tejfölt és cukrot tett rá és én szinte teljesen egyedül ettem meg az egészet, aztán mentem is sziesztázni. Amíg aludtam, anyáék kitakarították a halacskák akváriumát, és amikor felkeltem meg is nézhettem milyen szép lett a vizük és milyen vidáman úszkálnak (főleg, hogy apa adott nekik kaját is...). Uzsonna után öltöztünk és átmentünk a Krisztihez és amíg anya és apa segített dobozba rakni a sok cuccot a Krisztinek, én rajzolhattam, aztán apával közösen rájártunk a ropira és én rutinosan mindig megvesztegettem apát egy-egy ropival, amikor én is elcsentem egyet-egyet :) Amikor pedig teleraktak jópár dobozt apáék, és indultunk haza, mivel kérte, adtam puszit a Krisztinek, méghozzá hármat is! Alighogy hazaértünk, még jobban felöltöztünk anyával és még lementünk sétálni a Mamával és a Somával, aztán a híradó után kicsit tornáztunk anyával és vacsoráztunk, ami leginkább úgy nézett ki, hogy a borsófőzeléket megkóstolgattam, aztán apa adott sajtos májkrémes kenyeret amiről leettem a javát és utána kaptam irtó édes "téli fagyit"... Kaja után anyával kergetőzőset játszottunk és utána énekelt nekem karaokét is anya az ovis dalokból, aztán mentem fürdeni és aludni.

Milán

Reggel, ébredés és kajálás után átmentünk a Mamához és egy pici játék után lementünk és a ház előtt épp megérkezett a Boti és a Zoli. Juhhé! Képzeljétek, a Boti beült mellém apa autójába és anyával és apával így négyesben elmentünk arra a klassz helyre, ahol régebben egyszer már voltunk, de akkor még nem igazán értékeltem a játékokat... bezzeg most! Rengeteget pecáztunk a halacskákkal a kis tavacskából (és én mindig visszadobtam a halacskákat...) és persze körüljártuk az összes játékot és párat ki is próbáltam, például a kis lábbal hajtós autót, meg felmentünk a naaaagy fába meg ilyesmi. Sajnos nem maradtunk sokáig (legalábbis mi még maradtunk volna a Botival...) mert mentünk vissza a Mamához, ahol megebédeltünk a Botival együtt, aztán mi mentünk haza és én mentem aludni egy jó nagyot. Ébredés után pedig elmentünk az europarkba, ahol eleinte kicsit nyűgösködtem, de aztán beleülhettem a ferrari autóba és apa be is indította, ami klassz volt. Alighogy hazaértünk és kirámoltunk, jöttek a Csilláék és velük is játszottam, főleg amikor megkaptam tőlük is az ajándékaimat, egy repülőt és egy malacot, ami irtó gyorsan száguldozik egy fürdőkádban ülve (hmmm, érdekes!). Amikor elmentek a Csabáék, én is mentem, csak én fürdeni és aludni... Ja, és megmért ma is apa, de még mindig 11.2 -őt mutat a mérleg, pedig tényleg sokat eszek ám!

Milán

Ma, reggeli után előbb elvittük anyát nemtudomhova, és mi apával mentünk tovább apa munkahelyére, ahol nagyon örültek nekem a nénik és bácsik. Én pedig bejártam az összes helységet és jó alaposan körülnéztem. Ott is volt egy szépen feldíszített fa és képzeljétek, a Zoli bácsi adott nekem kókuszos gangát, a Maci néni pedig stílusosan egy pici macit. Sajnos nem maradtunk sokáig, mert mentünk vissza anyáért, és vele együtt hazamentünk. Otthon ebédeltünk finom Nagyi féle töltött husit krokettel (amit nagyon szeretek) és egy nagyon jót aludtam utána. Ébredés és uzsonna után jól beöltöztünk és elmentünk hármasban a wekerlére megnézni a szépen kivilágított házakat. Egy aranyos cicával is találkoztunk, aki még az apa sapkájáról lelógó bojttal is játszott és megengedte,hogy apa megsimogassa. Hazafelé menet a Mamával is összefutottunk és kicsit kiszállhattam a babakocsiból, de nem igazán engedték hogy arra fussak amerre csak akarok... Amikor felértünk, még fürdés előtt játszhattam (és jó nagy kupit csináltam...) , aztán pancsolás után vacsoráztunk és picit még játszottam dió-gesztenye-makk kiválogatósat...

Milán

Hű, még ma is karácsony van! Délelőtt egy csomót játszottunk és egy kicsit tornáztunk is anyával, aztán ebédelni átmentünk a Mamához. Alighogy átértünk megjelent a Kriszti is és pár percre rá a Mamával együtt - aki levitte a Somát közben - a Boti is. Így aztán mi - lurkók együtt ebédeltünk a gyerekszobában a kis asztalnál, és képzeljétek, én többet ettem, mint a Boti! Kaja előtt és után pedig természetesen játszottunk egy jót és megnéztünk egy Thomas mozdonyos mesét, de aztán mindenki hazament aludni, mert állítólag ébredés után a Botiéknál fogunk találkozni, de ahhoz előbb aludni kell egy nagyot. Nos, én aludtam is egy nagyot... És valóban, ébredés után öltöztünk is és indultunk a Krisztiékhez. A ház előtt a Mama is csatlakozott hozzánk, de ő az Etihez ment. A Krisztiéknél pedig már ott várt ránk a Papa és a Gergő. Én előbb kisírtam, hogy rajzolhassak és közben apa adott epegangát (gyümölcs-joghurtot), aztán kaptunk klassz ajándékokat és sokat rohangáltunk és rosszalkodtunk a Botival, és én még kosaraztam is: ráálltam egy kis sámlira és így felértem a kis kosárhálót és dobáltam bele a labdát, apa pedig visszaadogatta a labdát (aztán később a Papa is adogatott, aztán megint apa...). Ettünk is mindenféle csokikat és a Boti szobájában kirámoltunk pár játék-kosarat, szóval jól elvoltunk, de este felé sajnos menni kellett már haza. Otthon előbb fürdeni mentem, utána vacsoráztam egy jót és még lefekvés előtt anyával karaokéztunk a "Bújj-bújj zöld ágra", amit nagyon szeretek!

Milán

ui: este megmértek apáék: 85 centi magas, 11,2 kiló nehéz vagyok, a lábam 14 centi, a fejem 47. 

Hohó! Ma is karácsony van! Hű de kalssz dolog ám ez! Képzeljétek, reggeli után a nagyszobában megint egy hatalmas zacskó fogadott telis tele játékokkal! Egyesével kinyitogattuk és kipróbáltuk mindet és van egy-két igen klassz játék ám közöttük! Mielőtt elindultunk volna a Nagyihoz, apa lement az autóhoz nagyon titokzatosan, ami felesleges volt, mert amikor lementünk és beszálltam, akkor azonnal észrevettem az újdonságot: egy új játékot apa székének a hátulján, ami egy farm képe sok állattal és hozzám egy kormánykereket szerelt apa és ha megnyomok egy állatot a kormányomon, akkor a farmon megszólal és villog az az állatka! Egész úton ezzel zenéltem és játszottam, gondolhatjátok... Na és ez még mind semmi, mert a Nagyinál is volt egy szép fa a sarokban! A fincsi ebéd után pedig mindenki kapott ajándékokat, így persze én is: egy hatalmas doboz duplót és ruhákat és egy állatfarmot (persze mindent szétrámoltam amíg apa segített a Petinek szerelni valamit a Peti számítógépén). Hazafelé egy ideig bírtam tartani magam és játszottam az új autós-farmommal, de aztán csak elnyomott az álom... Otthon ébredtem az ágyikómban és uzsonnára igen finomat kaptam: anya és apa sütötte amíg aludtam és nagyon vicces neve van: 'máffin'. Na ne már, ilyen vicces nevű gangangát... Délután (vagyis szinte már este) az új játékaimmal játszottam, de főleg a takarító eszközökkel, a fa aligátorommal amit húzni lehet és viccesen jön utának, meg a fényképezőmmel ami dumál ha nyomom a gombot és a hintalovacskámmal, amire megtanultam tök egyedül fel- és leszállni (már csak a hintázást kellene gyakorolni). Később még rajzoltunk is anyával nagyon szépeket a szobámban és fürdés és vacsora után még játszhattam alvás előtt, de ekkor már igen későre járt úgyhogy anya letett aludni...

Milán

Hát amilyen nehezen indult a nap, végül olyan mozgalmas lett... De kezdjük az elején: hajnalban és reggel is felébredtem és nem találtam a cumimat, de anya vagy apa megtalálta mindig és így visszaaludtam, méghozzá elég alaposan... A reggeli inkább már tízórai lett, ami után játszottunk apával, közben anya tornázott is és ebédre halászlé volt, és átjött a Mama, aki levitt kicsit a játszótérre, amíg apa csinált valami finom illatú kaját és anya is erősen készülődött valamivel. Amikor visszaértünk a Mamával a klassz kis játszótérről, ahol kirohangálhattam és kibújócskázhattam magam, apa adott abból a finomságból, aminek mákos guba a neve és tényleg fincsi volt. Utána én mentem aludni és mire felébredtem, a Jézuska tök szépre feldíszítette a fánkat! Egy csomó kis lámpa világít rajta és csupa ezüstöt és bordó csillogás. Nagyon klassz! De alig tudtam a fával foglalkozni, mert már öltöztünk is és előbb felvittünk a Mamához pár cuccot, aztán innen átsétáltunk a dédiékhez, ahol már vártak ránk sokan: a Dédi és az Ani, a Kriszti, a Boti és a Zoli, az Eti és az Anita. De a lényeg, hogy a Boti is ott volt és egész addig irtó jót rohangáltunk, amíg meg nem csúsztam egy kanyarban és zsupsz! irtó nagyot tanyáztam és nagyon bevertem a kobakom! Még púp is nőtt rá! Juj juj juj... szerencsére hamar elmúlt a fájdalom és tudtam tovább játszani, főleg mivel közben mindenki ajándékokat kezdett osztogatni és mi is kaptunk a Botival egy csomó könyvet és játékot. Én például egy kukás autót kis kukával! De klassz! Persze a sütikből és a csokikból is faltunk rendesen, úgyhogy amikor hazasétáltunk (és tényleg sétálhattam! fogtam a Mama és apa kezét, de nagyon ügyesen sétáltam velük) és a Mama sütött finomságokat és mindenki leült a nagy asztalhoz, akkor mi a Botival már nem ettünk olyan sokat mint azt az apák és anyák szerették volna... De azért mi irtó nagyot játszottunk és rohangáltunk a Botival és megint kaptunk egy csomó ajándékot: szép játékokat és én a Mamától kicsi felmosó cuccot és lapátot seprűvel. Na ezt azonnal el is avattuk a Botival, de aztán nekik sajnos haza kellett már menni és én is már eléggé elálmosodtam, úgyhogy mentem is fürdeni és aludni...

Milán