Milán blogja

Reggelire új fajta tejpép volt, de ez is fincsi volt... Egy kis játék után tízóraiztam, aztán öltöztünk és mentünk újpestre a Nagyihoz. Ott rengeteget mászkáltam: mindenhova bekukkantottam és persze az erkélyről behoztam a csipeszeket (amiknek a vödrét véletlenül el is törtem később sajnos...). Amíg anyáék ebédeltek, én a kis ágyban játszottam, aztán én is ettem egy nagy adag fincsi pörköltet ubival és megkóstoltam a salátát is, de azt meg nem rágtam meg eléggé, ezért inkább maradtunk az uborkánál. Viszont mindent én magam kanalaztam a számba, és így sokkal jobb enni, mintha mások etetnek... Később, amíg a Nagyi a fényképeket nézegette, én nasiztam apával és anyával a finom sütiből, amit a Nagyi sütött, aztán öltöztünk és mentünk haza. A kocsiban jól el is aludtam, és már otthon ébredtem délután.
A konyhában rajzolhattam fehér dobozokra és a nagy papírra, de most hamar ráuntam a rajzolásra és leves helyett inkább vajas kalácsot ettem őszibarack - kockákkal, amiket apa csinált nekem, aztán lementünk sétálni. A sétánál a Soma furcsán viselkedett, ezért hívtuk apát és kocsival elvittük doktor nénihez. Amíg a Nagyi és anya bent voltak a Somával, mi apával a környéken sétáltunk, és megnéztünk szép lila virágokat és egy csomó repülőt, amik állandóan ott szálldostak fel. Miután hazaértünk, ettem leveskét anyával (addig nem ettem, amíg nem kaptam egy kanalat, hogy magamtól ehessek!), aztán mentem fürdeni (ismét csak anyával együtt), és a szokásos masszázs után mentem aludni...

Milán

Reggel apa adott fincsi reggelit, és egy kis játék után felöltöztünk és elmentünk vásárolni. Az áruházban összefutottunk az Anival és az Etivel. Ők is épp vásároltak. Amikor hazaértünk, és beléptünk az ajtón, akkor ott volt épp a szemetes, én pedig mondtam, hogy "kuka". Ez nagyon tetszett anyáéknak (eggyel több szó...), aztán a kirámolás, átöltözés után egy kicsit ettem, és mentem aludni... Ébredés után ebédeltem inkább, és játszottam apával, aztán megint öltöztünk és átmentünk a Botiékhoz. Hurrá! Képzeljétek, a szobában volt egy kerek izé, amit trambulinnak hívnak és tök jól lehet ugrálni rajta! Persze a Botinak még jobban megy (én örülök, hogy fel tudtam rajta állni...), de térden ugrálni is nagyon klassz volt. Az ugrálás után pedig kimentünk a konyhába és segítettünk anyáéknak rendet rakni egy szekrényben: mi dobáltuk ki a kukába, amit a Kriszti vagy anya adott, hogy kidobandó... Utána megint a nagyszobában játszottunk, aztán ettem egy kis pörköltet a Boti vacsorájából és rajzoltunk egy nagyon érdekes táblán, amit le is lehetett törölni és újra meg újra telerajzolni. Nagyon érdekes volt... és amikor hazaindultunk, még anya próbálta fitogtatni a szókincsemet én pedig apára mondtam, hogy "apa", a Zolira meg hogy "kaka". Na ezen mindenki nagyon nevetett, úgyhogy megismételtem a kijelentésem... Remélem nem sértődött meg a Zoli, elvégre Kaká egy híres focista, nem? Otthon egy gyors fürdés és masszázs után ettem egy banánt és mentem aludni...

Milán

Ma apa adott reggelit. Még épp elcsíptem mielőtt ment volna dolgozni. Utána mi átmentünk anyával a Mamához, ahol egy jó nagyot tízóraiztam ,aztán levittük a Somát sétálni, és találkoztunk sok ismerőssel. Épp ebédeltem, amikor jött a Kriszti és a Boti. Képzeljétek, teljesen egyedül ettem őszibarackos sajttal töltött csirkemellet rizibizivel.Botival játszottunk egy kicsit, aztán mentünk mind a ketten aludni, Amikor felébredetem, kértem a Krisztitől kekszet, aztán anyáék csináltak tósztos kenyeret, na abból én is ettem (megint egyedül) , aztán jöttek a Tímeáék a Noémivel és a Dédi és az Ani. No, mi ketten a Botival nagyon elemünkben voltunk... Sikoltoztuk és rosszalkodtunk... Szegény Noémi le volt döbbenve, hogy a fiúk (azaz mi) milyen hebrencsek vagyunk. Amikor elmentek a Noémiék, mi lementünk a Dédiékkel a játszótérre. Apa is odajött, és vele is játszottam, és persze a Botival és a nagy lányokkal is. Sokat csúszdáztam is. Szerencsére apa vette az adást, és segített a csúszda legtetejéről lecsúszni, ahogy a Boti is csinálta. Hűűűű de klassz ! Jó sokáig lent voltunk és még hintáztunk is a Botival, aztán apa hazavitt, és nemsokára jött anya is, és együtt megvacsoráztunk. Én ettem egy virslit kenyérkével és persze a túrórudis kérdésre sem mondtam nemet :)
Fürdés után megmértek apáék: 10,7 kiló vagyok.

Milán

Reggel korán keltem, és reggeli után átmentünk a Mamához, aki épp vásárolni volt, de nemsokára ő is jött. Sajnos a séta elmaradt, mert esett az eső. Nem sokat ebédeltem, hanem inkább mentem aludni... Ébredés után ettem inkább ebédet, és egy kis játék után hazamentünk. Amikor hazaértünk, és anya épp hajat mosott, amikor megjött apa is, aztán öltöztünk és elkisértük anyát doktor bácsihoz, mert fájt a hasa neki... Egy új kocsival mentünk, mert a másikat csúnya bácsik elrontották és megpróbálták elvinni, ezt pedig addig használjuk amíg a régit meg nem javítják. Ez se rossz, csak nem látok belőle ki olyan jól... A doktor bácsinál jó alaposan körülnéztem, bejártam mindent, amit engedtek, és persze kicsit rosszalkodtam is, úgyhogy apa inkább elvitt sétálni a környékre és megnéztünk pár szép házikót és a virágokat. Szerencsére anya nem volt sokáig a vizsgálaton, és mehettünk haza. Otthon apa adott vacsorát, vajas sajtos kenyeret (közben megtanultam, mondani, hogy "sajt" vagyis egyenlőre annyit, hogy "saj") és még ettem egy fél banánt és egy egész túrórudit. A nagyszobában pedig anya megtanította az "autót" mondani (ami inkább "aut", de kezdetnek jó lesz). A fürdéshez indulva úgy bevertem az ajtófélfába a fejem, hogy nőtt oda egy púp és sírtam is... Ma volt egy kis masszázs a fürdés után, és anya levágta a lábamon a körmömet, amit nagyon nem szeretek, ordítottam és rúgkapáltam ahogy csak bírtam, de sajnos apa és anya együtt erősebbek nálam...

Milán 

Reggel anya adott reggelit, és én még visszaaludtam, és amikor felébredtem, apa is itthon volt, de aztán ő elment, mi pedig átmentünk a Mamához. Épp ebédeltünk, amikor apa ismét felbukkant, és együtt ebédeltünk. Aztán elindultunk sétálni, illetve mint kiderült: a doktor nénihez mentünk el. Hajaj! Rossz előérzetem volt, ami be is igazolódott, ugyanis kaptam megint egy szurit... Jujj de rossz volt! Sírtam ám nagyon! Később lenyugodtam azért, és otthon egy kis ebéd után aludtam egy jót. Ébredés és egy kis vajas-sonkás kifli után anyával átmentünk a Mamához, ahol nagyon jót játszottam a Diával. Amikor hazaértünk, apa adott fincsi zöldborsófőzeléket virslivel, aztán kicsit még sétálgattunk fel-alá a lakásban apával, és már mentem is fürdeni, és utána aludni...

Milán

Reggel kicsit korábban keltem, így még "elcsíptem" apát, és kértem tőle reggelit, de aztán neki sietnie kellett sajnos dolgozni... Anyával délelőtt átmentünk a Mamához, megvártuk, hogy hozzák az ebédet, aztán elmentünk megnézni a közelben újonnan megnyílt közértet. Szerencsére gyorsak voltunk, és mentünk haza ebédelni. A Mama adott fincsi ebédet, aztán anyával együtt mentünk aludni. Délután átjött a Dédi és az Ani, és persze a késő délutáni Soma-sétáltatás sem maradhatott el, otthon pedig sikerült jó kis rendetlenséget csinálnom, mivel anya nem érezte jól magát, és én pedig így szabadabban rosszalkodhattam, egész addig, amíg apa haza nem jött... Neki segítettem összesöpörni a szétdobált keksz és kifli darabokat, aztán csinált nekem vajas kenyeret sonkával, amit nagyjából meg is ettem, és már mentem is fürdeni... Mivel anya még nem volt túl jól, ezért a masszázs ma is elmaradt, de talán nem is baj, mert már igencsak dörgöltem a szemem az álmosságtól... Mentem is aludni...

Milán

Reggel épp ébredeztem, amikor apa indult munkába. Alig tudtam pár szót váltani vele :) Aztán amikor felkeltünk és reggeliztünk anyával, akkor átmentünk a Mamához, és ott játszottam, amíg el nem mentünk sétálni. Vagyishogy elmentünka játszótérre, ahol a Boti és a Kriszti játszottak, aztán vásárolgattunk is és mentünk vissza a Mamához, ahol ebédeltünk és mentünk aludni. Nem sokkal ébredés után megjött a Mama és a Dia. Innentől egész az esti sétáig nagyon jót játszottunk a Diával: sikongatva rohangáltunk, meg a tüsis játékkal játszottunk. Egész kifáradtam... Az esti séta végén anya ott maradt a doktor néninél, engem pedig a Mama vitt haza és apa már várt lent, és ő vitt fel. Otthon sétálgattam, autóztam és rajzoltam vacsoráig. Apa megpróbált főzeléket adni, de én kisírtam (szó szerint) egy szelet fincsi vajas - sonkás kenyeret és egy túrórudit. Épp ekkor érkezett haza anya, aki nagyon fáradt volt, ezért a fürdés után ma elmaradt a masszázs...

Milán