Reggel apa adott fincsi reggelit, és egy kis játék után felöltöztünk és elmentünk vásárolni. Az áruházban összefutottunk az Anival és az Etivel. Ők is épp vásároltak. Amikor hazaértünk, és beléptünk az ajtón, akkor ott volt épp a szemetes, én pedig mondtam, hogy "kuka". Ez nagyon tetszett anyáéknak (eggyel több szó...), aztán a kirámolás, átöltözés után egy kicsit ettem, és mentem aludni... Ébredés után ebédeltem inkább, és játszottam apával, aztán megint öltöztünk és átmentünk a Botiékhoz. Hurrá! Képzeljétek, a szobában volt egy 
kerek izé, amit trambulinnak hívnak és tök jól lehet ugrálni rajta! Persze a Botinak még jobban megy (én örülök, hogy fel tudtam rajta állni...), de térden ugrálni is nagyon klassz volt. Az ugrálás után pedig kimentünk a konyhába és segítettünk anyáéknak rendet rakni egy szekrényben: mi dobáltuk ki a kukába, amit a Kriszti vagy anya adott, hogy kidobandó... Utána megint a nagyszo
bában játszottunk, aztán ettem egy kis pörköltet a Boti vacsorájából és rajzoltunk egy nagyon érdekes táblán, amit le is lehetett törölni és újra meg újra telerajzolni. Nagyon érdekes volt... és amikor hazaindultunk, még anya próbálta fitogtatni a szókincsemet én pedig apára mondtam, hogy "apa", a Zolira meg hogy "kaka". Na ezen mindenki nagyon nevetett, úgyhogy megismételtem a kijelentésem... Remélem nem sértődött meg a Zoli, elvégre Kaká egy híres focista, nem? Otthon egy gyors fürdés és masszázs után ettem egy banánt és mentem aludni...
Milán
