Milán blogja

Reggel korán keltem, és apának is szóltam, mert a pelusból kifojt némi pisi, ami roppant kellemetlen volt, plusz még kakilnom is kellett, de szerencsére apa vette az adást és tisztába rakott, plusz még reggelit is adott, és aztán mentem vissza aludni. Amikor felkeltem, tízóraiztam és kicsit még játszottam apával aztán öltöztünk és indultunk újpestre a nagyihoz. Atyaég! Hogy ma milyen meleg volt az utcán! A nagyinál fel-s-alá mászkáltam és minden játékot szétrámoltam (természetesen a csipeszeket is!), és a nagy játszás közben ebédeltem is (kaptam abból a nagyon fincsi uborkából is!). Hazafelé elaludtam ugyan a kocsiban, de fent mégse tudtam elaludni az ágyikómban, mert már megint bekakiltam. Apa megint tisztába rakott és megint új ruhát kaptam, de utána sem volt már kedvem elaludni, inkább kikéredzkedtem a nagyszobába, ahol apa épp a halacskáknak adott friss vizecskét vödörszám. Szerencsére gyors volt, és utána játszhattam végre egy jót. Egyszer mondjuk büntibe is kerültem, mert felmásztam a fotel tetejére (ami persze tilos, mert állítólag veszélyes... piha!). Estig még annyi történt, hogy a mosógép kimosta a legóimat, ami igen érdekes megoldás, de utána legalább azokkal is játszhattam... Estére viszont iszonyú nyűgös lettem, mert a délutáni alvás nagyon hiányzott ám...

Milán 

Reggel apa adott egy adag tejbepapit, és egy picit még játszottunk, mielőtt öltöztünk és már indultunk is az usziba. Ma nagyon klassz volt, mert kevesebb volt a "kötelező gyakorlat" és több a játék. Sőt a játékra még apa is bejött és együtt kergettük anyát, aki egy szörfdeszkán menekült, és még labdát is dobálhattam a karikába meg ilyenek. Szóval jól kifáradtam, és így nem csoda, hogy a tízórai után hazafelé elaludtam... Amikor felébredtem, apa hipp-hopp összekapta magát és már mentünk is a kocsival anya elé, aki addig bevásárolt. Mikor hazaértünk, épp cipeltük fel a cuccokat, amikor anya ismerőse, egy néni a velem egy idős kislányával megállt a kocsival és amíg a nagyok beszélgettek, én is megismerkedtem a kislánnyal :) Sajnos ott lent az utcán ez elég körülményes, mivel egyikőnk sem tud járni, de a lehetőségekhez mérten azért érdekes volt: én megsimiztem ő pedig nevetett :) Amikor felértünk, váltott módszerrel anya és apa adott a Mama féle bablevesből és pár falat palacsintát is kaptam, aztán kicsit anyával, majd pedig a járókában játszottam, mert apa nagyon fúrt-faragott a polcon valamit, aminek a vége az lett, hogy az egyik kedvenc rosszalkodási lehetőségem, a dévédék lerámolása az ablaknál, megszűnt, ugyanis átkerültek a szekrénybe. Pech. Többször is megszokásból odamentem az ablakhoz, de a szép színes könyvszerű tokok már nincsenek ott :( Estefelé még lementünk sétálni -szokás szerint a Mamával és a Somival, aztán apát nyúztam a fürdésig és innen már a megszokott rutin jött, de én már nagyon éhes voltam, mert az uzsonna ma kimaradt (bár a sétánál kaptam egy fagyitölcsért, ami fincsi volt)... Ja, még a fürdés előtt segítettem anyának berámolni a ruhákat a mosógépbe. Nagyon ügyesen bepakoltam, pont úgy ahogy anyától ellestem korábban. Mindenki szerint profi vagyok ebben (is) ...

Milán

ui.: este mázsálás volt: 10 kiló és 70 deka vagyok. 

Délelőtt egész sokat játszottunk otthon anyával, és aztán átmentünk a Mamához és már sétáltunk is tovább: előbb elmentünk bútorboltba és gyógyszertárba, aztán visszafelé összefutottunk az Anival, aki hozott nekem barackos gombócot és nudlit. Nyamm nyamm. Amikor felmentünk, még ebéd előtt játszhattam kicsit és még a Somát is levittük, és ebédre ettem a Mama rakott keljéből, aztán másodiknak a nudlit és desszertnek oroszkrém tortát. Nem rossz, nem rossz! Ébredés után (jó sokat aludtam) ettem uzsonnára mindenfélét, aztán levittük sétálni a Somit és félúton találkoztunk az Anival és amikor visszaértünk, kaptam egy áfonyás túrórudit és felmásztam a Mama ágyára, ahol találtam fincsi kekszet, amit - ha már arra jártam - meg is kóstoltam. Fincsi volt... Amikor hazaértünk, anya kicsit rámolt (én is, csak én a játékokat szanaszét) és már jött is apa, de vele nem is tudtam ma játszani, mert már késő volt és mentem fürdeni. A kádban azért jót játszottunk (bár amikor egy poharat teli vízzel kihajítottam, akkor megszídott apa és én még sírtam is, de aztán megvígasztalt apa, hogy nem történt azért _ekkora_ baj, csakhát csurom víz lett minden (ő is...), és fel kellett törölni a sok vizet... a csuda vigye el)...

Milán 

Ma reggel gyorsan megreggeliztünk és utána konyhai eszközökkel játszottunk kicsit, aztán lementünk sétálni és elmentünk a Mamával együtt a piacra. Hazafelé még a Dédivel és az Anival is összefutottunk. Hazaérve a Mamához ettem egy kis tízórait (ettem a Mama túróstáskájából és egy kis barackot). Utána játszottunk és levittük a Somát is (de ma is hideg volt, és fújt a szél is... brrr.). Ebéd után sziesztáztam egy nagyot, és pár falat uzsonna után játszottam anyával: főzőcskéztünk a babakonyhában. Sütöttünk ezt-azt. Vacsi után egy jóóó nagyot sétáltunk a környéken a Mamával együtt. Amikor hazaértünk, apa már várt rám. Vele is játszottunk a konyhai dolgokkal: megmutattam neki, hogy milyen ügyesen felismerem már a poharat, kanalat, tányért, fedőt, szűrőt például. Az alagutat is kinyittattam és bújócskáztunk is. Este pedig a szokásos procedúra volt (fürdés-masszázs-tejecske-alvás).

Milán

Reggel apa adott fincsi tejbegrízt,és még olyan álmos voltam, hogy nagyon sokáig visszaaludtam, a fél délelőttöt végígszunyókáltam, így a tízórai helyett egy kis játék volt és már mentünk is át a Mamához. A Boti most nem volt épp ott, mert a Dédi és az Ani elvitték dínókiállításra. Sebaj, mi meg sétálni mentünk, aztán kiicst játszottam és már jött is a Boti, aztán így együtt megebédeltünk és még játszhattunk egy kicsit. Amikor a Kriszti hazament, akkor mentünk aludni. Jó nagyot aludtunk (ma úgy látszik ilyen álmosító idő volt), és ébredés után uzsonnáztunk, aztán mentünk a játszótérre homokozni. Sajnos kezdett hűvös lenni, úgyhogy a Mama inkább lehozta a bringó-hintót és azzal bringáztunk úgy, hogy a Boti vezetett én meg hátul uriasan elücsörögtem és incselkedtem vele. Épp elindultunk, amikor apa is megérkezett, és ő is velünk jött és innentől ő tolta a bringánkat, anya sétáltatta a Somát (aki kicsit rohangászott a Botival, mert épp üres volt a kutyafuttató) és a Mama tolta az üres babakocsit. A séta után otthon apával játszottunk a szokásosat: bábozás, könyvnézés, előszobába kilógás és malacos vödör tologatás, meg ilyenek...

Milán

Délelőtt tornáztunk kicsit (bár olyan nagy kedvem nem volt, szivesebben szöktem volna ki a szobámba...), aztán átmentünk a Mamához és alighogy felértünk, már jöttek is a Botiék. Hurrá! Legalább volt kivel játszani! Ebédre nem ettem ma túl sokat, és épp anya mesélte nekünk a Sün Balázst, amikor megjöttek a Dédiék is. A mese után mentünk aludni mind a ketten a Botival, és ébredés után (nem sokat aludtunk, mert anyáék pakoltak és zörögtek, és az nagyon érdekelt volna...) játszottunk a Dédivel és a Krisztivel. A Boti egyszercsak elkezdett nagyon sírni, mert valószínűleg felfázott és fájt neki amikor pisilnie kellett, aztán rosszalkodtunk egész délután a Botival, amíg haza nem kellett menniük a Krisztiéknek. Utána még anya játszott velem uzsonnáig (Taglia telle tésza volt hallal) aztán lementünk sétálni a Somával. Érdekes, hogy ma hirtelen hideg lett, pedig tegnap még nagyon meleg volt az idő. Ma meg be kellett öltözni. Ki érti ezt? Amikor hazaértünk, apa szokás szerint már várt rám, és estig ma is vele játszottam: könyveket néztünk, hangszerekkel csörögtünk-zörögtünk, apa bábozott nekem, és megengedte, hogy az előszobában fel-s-alá tologassak mindent ami a kezem ügyébe került :) Aztán jött a fürdés, a masszázs, a tejecske és az alvás, de addig nem tudtam elaludni, amíg apa ki nem vitte a szobámból a kisvakondot. Nem tudom megindoklni, de nem akartam ma vele aludni...

Milán

Reggeli után a kedvenc játékom volt, a felismerősdi és könyveket is nézegettünk és gyakoroltuk a testrészeket. Utána tornáztunk anyával (pedig nagyon nem volt kedvem), aztán átmentünk a Mamához, ahol tízórai, sok-sok játék és egy kis kutyasétáltatás következett. Útközben találkoztunk a Dédivel és az Anival. Amikor hazaértünk, a Déditől kaptam görögdinnyét, mert azt nagyon szeretem. Egy kis ebéd után lefeküdtem aludni és mikor felébredtem, anya adott egy kis uzsonnát és lementünk a játszótérre, ahol már ott volt a Dia is és a nagy kislányok olyan aranyosak, hogy mindenki velem akart játszani (én meg leginkább csúszdázni...). A játszótéren sajnos nem voltunk annyit mint amennyit szerettem volna, mert a Somát kellett sétálni vinni, aztán meg mentünk haza, ahol már apa várt. Vele is megnéztük a könyveket, báboztunk is és bújócskáztunk is, szóval estig játszottunk, és már be is sötétedett kicsit, amikor fürdés, masszázs és a tejecske várt...

Milán