Reggel apa új fajta reggelivel várt: epres ízű tejpéppel. Fincsi és jó nagy adag volt. Jól vissza is aludtam utána, és kicsijáték után anyával lementünk sétálni, de épp csak lementünk, már jött is apa, aztán mentünk együtt tovább a nagyihoz. A nagyinál nem kértem a turmixolt levest, hanem ugyanazt akartam enni amit mindenki! Kiharcoltam végül, úgyhogy kaptam kétfelől: jobbról a nagyi - balról anya adott levest, husit, répát, tésztát, aztán pedig sültkrumplit és sült májat, meg csirkehusit. Na és még egy újfajta nagyfiús dolgot próbálgatok: olyan 
palackból ihatok, mint a nagyok! Kicsit fura, mert ebből magától jön a vizecske, nem úgy mint a cumisüvegből, de kezdek belejönni... Ebéd után befutott a Julika néni és a Peti, és kaptam ajándékokat! Ez a szülinap dolog egyre jobban tetszik! Tisztára olyan mint a karácsony volt, de most csak én kapok mindenféle ajándékot. Tök jó! A Petitől példáulhárom kockát, amiket egymásba lehet rakni és mindenféle trükköket tudnak, a Julika nénitől pedig klassz ruha-szerkót. No, ez utóbbira szükség is lett, ugyanis volt tortám gyertyával, és megengedték, hogy jól belemarkoljak és így kézzel egyek belőle! Jól nézett ki utána : a kezem és az arcom; a ruhám; az asztal; és a torta. De jó muri volt! A nagy evés ivás után még jót játszottam egy lavórral: azt tologattam mindenfelé, és az uzsi után elindultunk haza. A kocsiban elaludtam és otthon majdnem estig aludtam. Egy kicsit nyűgös is voltam és enni már nem kértem, csak pár kanállal, alig vártam már a fürdést és a játékot az új pancsolós játékommal...
Milán
