Tízórai után egy érdekeset játszottunk: édes-savanyút. Az egyik kezemben babakeksz, a másikban egy uborka. Én pedig felváltva ettem a kettőt. Végül inkább az ubi mellett döntöttem és abból harapdáltam, mert olyan érdekes íze van. Igaz eleinte kicsit meglepő, de mégis fincsi...
Kaja után felkerekedtünk, és elmentünk vásárolgatni nekem ezt-azt... Sajnos engem elringatott az autó, így lemaradtam a tényleges vásárlásról, de úgy hallottam, hogy egy új babakocsival és egy autópályás szőnyeggel akarnak meglepni :) Mikor felébredtem, már a Mamánál voltunk, itt játszottunk kicsit a Botival és együtt ebédeltünk fincsi húslevest (én turmixolva, de a Boti se aprózta, ő kézzel tolta a szájába :)
Ebéd után megint vásárolni indultunk, most megint abba a nagyon nagy áruházba. Itt kaptam egy pár új cipőcskét, és játékokat. Na kábé eddig tartott a türelmem is, mert ma nem tudtam igazán kialudni magam, szóval már kezdtem erősen nyűgös lenni, de szerencsére nem sokáig kellett szenvednem, mert elindultunk haza. Otthon apa megpróbált uzsonnát adni, de én nem voltam túl éhes, így ezt elhalasztottuk, hanem inkább anya levitt sétálni. Nem is hinnétek, hogy az utcán mennyi kedves ember van: sokan megállnak és megnéznek és közben agyon dicsérnek, hogy milyen aranyos vagyok meg szép. Nekik szoktam integetni is, szerintem ez a minimum, ha már ilyen jó fejek, nem? Séta után aludtam egy picit a fürdésig.
Milán
