Milán blogja

Délelőtt tizenegy után keltem, reggeliztem és a geoguessr-ben Andorra térképét csináltam meg platina szintre. 
Kettő körül mentem a Kökibe, ma is Levivel találkoztam, ebédeltünk és sokat beszélgettünk.
Ötre jött oda a Kökihez apa és indultunk Gyömrőre. Persze a Lidl-be most is beugrottunk vásárolni, aztán mentünk ki a kertbe labdázni, mert frissen le lett nyírva épp a fű. Képzeljétek, a szomszéd kertben egy őzike volt épp, csak amikor meglátott minket, akkor ugrándozva elfutott a patakon túli erdőbe. A labdázás addig jó volt, amíg meg nem csípett egy darázs! Jujj de megijedtem! Annyira nem fájt, mint egy tűszúrás mondjuk és rögtön kentünk rá fenistilt. Viszont legalább most kiderült, hogy nem vagyok rá allergiás szerencsére...

Milán

Dél tájt keltünk, reggeliztünk rántottát, és egykor mentünk a Kökibe, mert Dóri vett korábban egy új fülhallgatót, mert a régi tönkrement, de ez az új sem működik és visszavittük volna, de olyan sokat kellett várni a vevőszolgálaton, hogy végül feladtuk, ráadásul Dórinak mennie kellett Budára, úgyhogy ő oda indult, én meg ha már ott voltam, vettem pár dolgot a tesco-ban, és persze hazafelé pont el is áztam.
Itthon délután geoguessr-eztem estig, aztán anyától túrógombócot kértem vacsorára, mert már eléggé éhes voltam. 

Milán

Volt egy kis alvás-deficitem: az elmúlt három nap 4-5 órákat aludtam, hát ma bepótoltam, mert éjfélkor feküdtem ugyan le, de délután kettőig aludtam :)
Reggeli készülődés közben írtam apának, hogy induljon ide, ugyanis megbeszéltük, hogy együtt átmegyünk a Dédiékhez az új tévéjüket beüzemelni. Így is tettünk, bár persze leginkább apa szerelt és ő próbálta beállítani a tévét úgy, hogy az a Dédiéknek megfeleljen és hasonlítson minél inkább az előző tévénél megszokottakhoz. 
Innen apa vitt a Dórihoz és útközben csodálkozva láttuk, hogy ahol parkoltunk az Üllőinél, ketten a fán ülnek nagy fényképezőkkel, de aztán megláttuk miért: egy szép , muzeális favázas villamos jött arra és azt fotózgatták.

Milán

Ma már véget ért a tábor:
Nem keltettek minket, ami elég gáz volt, mert nyolc után keltünk és viszont 8:50-ig el kellett készülni a reggelizéssel együtt, úgyhogy eléggé kapkodva tudtam enni és már siettem is a buszhoz, ami vitt minket a vasútállomásra. Már ekkor gyorsan mindenki áttetette a jegyét a 11:35-esről a 9:35-ösre (sokaknak van országbérlete), én pedig ugrasztottam apát és ő is vett egy új jegyet erre a vonatra és így pár új barátommal együtt tudtam utazni. A vonaton másik karokról is voltak, úgyhogy meg tudtuk beszélni kinek milyen feladatai voltak és így megtudtuk, hogy nekik durvább feladatok voltak, és nem kellett színdarabot készíteniük (ami pedig jópofa volt!). Sokat beszélgettünk és így jól telt az utazás. A keletiben szép lassan elváltak útjaink, mindenki ment haza, én metróztam.
Hazaérve leginkább pihentem, tévéztem, telefonoztam, geoguessr-eztem mert azért kissé fáradt vagyok.

Milán

Ma sem aludtam túl sokat, de nem baj, majd otthon kialszom magam :)
Amúgy a mai nap is szuper volt és igencsak pörgős:
A szokásos reggeli után délelőtt sorjátékok voltak, főleg ügyességi és gyorsasági feladatokkal, de pontokért oda lehetett menni a szervezőkhöz és ők is adtak valami egyszerű feladatot, ezzel is szereztünk egy csomó pontot és a játékokban is nagyon jó volt a csapatunk. 
Ebédre kinéztem magamnak a mézes-mustáros csirkét, csakhogy mi szinte utolsónak mentünk és elfogyott :(  na sebaj, amit helyette ettem az is finom volt. Ebéd után is feladatok voltak és éppcsak véget értek, már kezdődtek is a színi előadások. Mi meg még főpróbát se tartottunk, úgyhogy hamar megejtettük és elpróbáltuk a darabunkat, aztán sorra minden csapat (14!) előadta a sajátját. Még "reklámszünetet" is kellett beleírnunk és nagyon vicces volt, én pedig a maffianők testőre voltam benne :)  Utána a vezetőség is tartott ismertetőket, de olyan sok mindenről volt szó, hogy azt nem lehet megjegyezni... de nem baj, a lényeg, hogy a honlapjukon mindig kell nézni a friss infókat és rengeteg Erasmus programra lehet majd pályázni.
Vacsora előtt volt egy kis szabadidőnk, addig beszéltem anyával és apával, aztán kezdődtek az esti programok a vacsora után és ma van az eredményhirdetés is. Remélem mi nyerünk!

Milán

Hajnalig buliztunk és beszélgettünk, úgyhogy háromkor feküdtünk le, de hétkor már ébresztő volt, és reggeli tornával indítottunk, plusz a táncot is átvettük, és csak utána mentünk reggelizni, úgy 9 után. A reggeli amúgy finom volt: virslit és rántottát ettem és teát ittam hozzá. Holnapra egy 5 perces színdarabot kell kitalálnunk és előadni, vannak kötelező elemek és mondatok, hát érdekes lesz. Délelőtt ismét sorversenyek voltak, vicces játékok (például úgy kellett vízibombákat egymásnak dobálni, hogy ne pukkanjon ki), és nagyon jó a csapatunk továbbra is. Lassan kezdem megismerni a többieket (na persze nem mind az 5-600 embert, aki itt van a táborban, hanem a szakom és főleg a csapatom tagjait). Az ebéd ma nem volt túl finom, mert rántott húst választottam rizzsel, de ki volt hűlve és úgy már nem volt jó.
Délután is a színdarabot készítettük el, ötleteltünk egy csomót - én egy biztonsági őr leszek :)
A vacsora viszont finom volt, sokkal jobb mint az ebéd: négysajtos szószban csirkeragu rizzsel és brownie volt a desszert. Vacsi után egy óra pihenőt adtak, de aztán nyolctól újra programok lesznek...

Milán 

Ma is korán keltem, mert a 8:25-ös intecityvel mentem a keletiből Miskolcra a gólyatáborba. A vonaton még össze-vissza voltunk, de Miskolcon összegyűlt egy nagy csapat és busszal mentünk az állomásról az Egyetemvárosba, ami egy hatalmas liget sok épülettel és nagyon szép. Itt rögtön karonként szét lettünk osztva és csapatokba rendezve, ugyanis innen kezdve csapatfeladatokat kaptunk. Én egy szuper csapatba kerültem, a barna csapatba, a nevünk "Capipara" (ami egy cuki vízidisznó). Ami azt illeti, itt aztán nem lehet unatkozni, mert minden percünk ki van számolva, egymást követik a feladatok és játékok. Kellett például egy saját zászlót tervezni, egy indulót kitalálni és közös táncot is elkezdtünk betanulni (alig állok a lábamon, annyit ismételtük, tisztára mint a szalagavató!). Volt egy hivatalos üdvözlőbeszéd is persze, na akkor tudtunk kicsit lazítani (az nagyon hivatalos volt). A szobákat csak késő délután vehetjük át, de már megismertem a hálótársamat, egy jófej srácot, és vacsora után is még sok program lesz, például akkor kell majd az elkészült zászlóval, indulóval és tánccal versenyre kelnünk a többi csapattal szemben, aztán este még koncertek is lesznek, úgyhogy elég pörgős egyenlőre ez a tábor! De nagyon tetszik eddig! A vacsora amúgy meglepően finom volt! Nem ám valami menzás átlag, hanem lehetett választani és én mandulás bundában rántott halat ettem.

Milán

Ma is a kormányablak volt a reggeli teendőm, csak most Dórival mentem, mert neki is kellett adókártyát és NEK azonosítót intéznie. Viszonylag gyorsan végeztünk, aztán Dóri ment a nagyszüleihez, én pedig jöttem haza.
Délelőtt geoguessr-eztem és Monaco-t megcsináltam platinára. Ez sem könnyű, mert egyrészt itt irtó pontosan kell megtalálni a helyeket, másrészt sok másik országgal ellentétben, itt túlságosan is ki van táblázva minden... például az hogy a francia határ itt balra, az nem nagy segítség, mert szinte minden nagyobb út a határra visz :)
Egyre pedig mentem a KÖKI-be, mert ma is találkoztam a Levivel és folytattuk a beszélgetést. Közben ebédeltünk is - én ma megkóstoltam a Simon's burger sajtburgerét és nagyon finom volt. Ötre pedig jött értem apa és miután hazaértünk, apa próbált holnapra nekem vonatjegyet venni, csak épp le volt fagyva a máv jegyoldala (jellemző), de aztán kicsit később szerencsére sikerült a jegyvásárlás. Még utána játszottunk együtt a Geoguessr-el , aztán apa indult haza, én pedig este meccset néztem.

Milán

Ma is a telefonom keltett, mert apa jött értem fél 11 után és mentünk a kormányablakba, ugyanis még a beiratkozásig el kell intézni pár adminisztratív dolgot, amit a suli honlapja le is írt. Mivel a lakcímkártyám lejárt, az volt az első lépés és ehhez kellett igazából apa, mint lakástulajdonos. Ez után tudtunk csak NEK azonosítót csináltatni, mivel ahhoz kell érvényes lakcímkártya... Poén, de ugyanahhoz az ügyintéző hölgyhöz kerültünk vissza az új sorszámmal, mint aki a lakcímkártyát csinálta. Az adókártyámat viszont nem tudtuk megcsináltatni, mert azt ezek után akartuk és az ügyintéző délben elment (mondjuk akkor még bőven nem volt dél...), úgyhogy jöhetek vissza holnap... Apa sem járt jobban, mert ő meg naívan gondolta, hogy mindeközben elintézi a DÁP-ot magának, de az irtó lassan haladt, úgyhogy én ott is hagytam őt, és jól tettem, mert egy órával később írt, hogy csak akkor végzett...
Délután Geoguessr-eztem, most Franciaország van terítéken, de ez is elég nehéz, sokat bíbelődök vele :)

Milán

Korán keltem és miután megettem a reggeli rántottámat, fogtam a strandolós cuccomat és irány a Köki pályaudvar, mert mentem Velencére a fél kilences vonattal. Hát ez a vonat éppenséggel jól tele volt, alig találtam ülőhelyet, mert épp táborozni induló iskolások utaztak velünk - mondjuk kaptam nyalókát a táborvezetőtől :) és bár hangosak voltak, de nem zavart, mert úgyis zenét hallgattam fülhallgatóval.
Velencén egy óra alatt ott voltam és már Dóri várt az állomáson. Onnan egyből mentünk a szállodába, vettem jegyet, átöltöztem, és Dórival az emeleti medencéknél és szaunáknál kezdtünk wellneszezni. Aztán valahogy mindig szerencsénk volt, mert pont akkor ment a sodrófolyosó amikor a kinti részen voltunk.
Ma az ebédet most olcsón megúsztam, mert a Dóri hozott zacskós leveseket és fent a szobájukban volt vízforraló, így ő azzal készített nekem levest, csak épp kanál nem volt csak evőpálcikák, azzal izgalmasabb volt levest enni (a levét szürcsölgetve azért sikerült). Délután a gyógymedencékben is voltunk, de a többiben is persze és hamar este lett sajnos. Dóriéknak hétkor menni kellett vacsorázni, én pedig fél nyolc után átöltöztem és indultam az állomásra, így bőven időben kint is voltam a fél kilences vonat érkezéséig, amivel ismét egy óra alatt visszaértem a Kökire és onnan hazabuszoztam.

Milán

Déltájban keltem, reggelire rántottát csináltam magamnak, és Geoguessr-ezgettem és amikor írt a Kriszti, hogy indulnak értem akkor lementem és hármasban Annával (mert Boti kicsit beteg lett) mentünk a Gyulai István Memorial atlétika versenyre. Egész jó helyen ültünk (csak mögöttünk kicsit hangos család ült), viszont mindent nagyon jól láttunk, még Duplantis világcsúcsát is a rúdugrásban! Majdnem sikerült pacsizni is vele, mert utána ment a nézőkhöz, de idáig pont nem jött sajnos el. Aztán átültünk egy másik helyre, mert onnan jobban lehetett látni a rövidtávfutásokat és drukkolhattunk közelről a magyaroknak. Az eredményhirdetés után még a Duplantis kupájához is egész közel mehettünk, ja és poén, hogy a Máté és a Fekete Noémi is kint voltak és össze is futottam velük. Nyolc után indultunk haza végül.

Milán

Tizenegy körül keltem, müzlit reggeliztem, aztán Geoguessr-eztem a számítógépen - most ázsiát és főleg Japánt nézegettem, gyakoroltam. Aztán egy óra körül írt Levi, hogy találkozzunk a Kökiben, és már útközben az Adri gyrosnál összefutottunk és együtt mentünk a Kökibe. Nagyon jót beszélgettünk, közben a KFC-ben ebédeltünk is, és észre sem vettük, de hat óra lett. Ilyenekről beszélgettünk, hogy a régi Eötvösös emlékek, de leginkább az érettségiről és a pontszámításról, mert ő az 5 éves angol spéci osztályba jár még a Deákba, úgyhogy jövőre fog érettségizni, én pedig elmondtam neki mindent, amit tudtam a pontokról, és az érettségiről.
Hatkor írt apa, hogy indul, így elköszöntem a Levitől (amúgy is pont jött az anyukája és mentek vásárolni), én pedig hazasétáltam. Apa már itthon volt és miután egy nagyon szoros Forma2 duplahétvégét lejátszottunk az XBox-on (mindkettőnknek 64 pontja lett, szóval tényleg szoros küzdelem volt), még apa megvette nekem a szerdai MÁV jegyeket, ugyanis Dóriék lent vannak Velencén és holnapután egy napra én is leugrok hozzájuk strandolni a Spa-ban.

Milán

Tíz előtt keltem, hogy reggelizés után még legyen idő egy MarioKart versenyre apával (és meg is nyertem!), aztán indultunk Újpestre a Klári mamáékhoz. A Peti is itthon volt, mert hazajött egy koncertre, úgyhogy négyesben ebédeltünk, aztán apa megmutatta a Petinek is a Szicíliai fotókat és videókat és sütiztünk is, mert a Mamának nemsokára névnapja lesz.
Utána indultunk haza, pontosabban előbb az Interspárba bevásárolni, és onnan haza. De itthon se voltam sokáig, mert ötre jött értem a Kriszti és mentem velük ismét a régi sulimba, ugyanis segítettem a tornatermet kitakarítani és rendbe tenni. Most hamarabb végeztünk, úgyhogy hétre már ismét itthon voltam.

Milán

Dél tájban keltem és reggelizés, stb után leültem a gép elé Geoguessr-ezni. Míg meg nem jött apa, addig sikerült is Németországot platina szintre megfejteni (apa még délelőtt elment egy régi barátja esküvőjére, mert ő volt a tanú).
Miután apa megjött, kértem, hogy főzze meg ebédre azt a fincsi homáros tésztát, amit már egyszer csinált és most is irtó fincsi volt.
Ebéd után folytattam a térképezést, aztán hétkor már hűvösebbnek tűnt az idő a kertben, így bátran kimentünk labdázni és volt pár klassz labdamenetünk, de még azért elég meleg volt ekkor is, így hamar leizzadtunk, úgyhogy bejöttünk és wii-ztünk apával. Este Svájc következett, de az tényleg irtó nehéz ország a sok kis hegyi utacskával. Vacsorára pedig apa sütött amerikai palacsintát juharsziruppal, mert az rég volt és nagyon finom :)

Milán

Dél után keltem, reggelire virslit ettem, aztán elkészülődtem és mentem át Dórihoz.
Apa ide jött értünk ötkor és elvittük előbb Dórit a Kökihez, aztán onnan mentünk egyből Gyömrő felé.
A Lidl-ben vettünk reggeliket és viccesnek tűnő jégkrémeket, apánál pedig estig számítógépzetem:
előbb folytattam egy rég elkezdett elméleti Forma1 bajnokságomat, aztán nekifogtam a Geoguessr-ben Ausztria megismerésének és este apával meg is tudtuk csinálni Ausztriát hibátlan platina szinten, pedig volt pár nehéz vidéki pici városka pici utcácskája amit meg kellett keresni...

Milán