Milán blogja

Sajnos ma reggel már azért kellett korán kelnünk, mert itt kell hagynunk Szkopjét... Hatkor már a taxiban ültünk és fél óra alatt kint voltunk a reptéren, ahol gyakorlatilag épp csak a mi gépünk indult, úgyhogy ilyen gyorsan becsekkolni máskor még sohasem sikerült. Nem is kellett sokat várni a beszállásra sem, és a gép is pontosan indult, sőt az út sem volt másfél óra, hanem egy óra tíz perc csupán, szóval irtó hamar és gond nélkül hazaértünk.
Busszal jöttünk kispesre és a sulinál elköszöntünk a Botiéktól. Apa még feljött, kipakoltunk, megrendeltük a jövő heti ebédemet és letöltötte nekem a múltkori forma-1 futamot, amit nem láttam, aztán neki mennie kellett, mert ő vitte haza a Kefírt és még elvitte a Krisztit az autójáért az Imréhez.
Én pedig délután a forma-1 nézésen kívül még bepótoltam az eheti Survivor epizódokat is, amikről a Szkopjei klassz kis utunk miatt lemaradtam :)

Milán

Ma Nikolára bíztuk magunkat, ő volt a túra vezetőnk... Reggel ő és egy taxi várt ránk és indultunk a Millenium Kereszthez. Pontosabban a hegy aljában a sífelvonóhoz vittek minket és azzal mentünk fel a Kereszthez. Itt volt időnk körbe járkálni és jó képeket készíteni,  mert szép innen a kilátás. Miután vissza libegőztünk, indultunk a Matka kanyonhoz, és félúton megálltunk egy szép kolostornál ahol tehenek legelésztek békésen.
A kanyonhoz érve már éhesek voltunk úgyhogy beültünk egy kis étterembe ahol megmutatták a halakat amiket aztán kisütöttek nekünk. Mikor kihozták a halakat, megjelent négy kiscica kunyizni és persze olyan aranyosak voltak, hogy kaptak a halakból ők is: ) Hogy lemozogjuk az ebédet, elsétáltunk a kanyon mentén a gáthoz és azon túl nem sokkal beültünk egy kis hajóba ami jó negyed óra alatt elvitt minket egy szép kis cseppkőbarlanghoz. Itt is nézelődtünk kicsit és mentünk vissza a hajóval. Picit még gyalogoltunk a kanyonban, aztán mentünk vissza az étteremhez mert ott várt ránk Nikola és indultunk vissza a szálláshoz.
Este még visszamentünk a bazárba enni egy finom trilece-t és inni török teát,  aztán vásároltunk pár apróságot a közértben és jöttünk vissza a szálláshoz. Este még megnéztük a képeket és videókat aztán mentünk aludni, mert holnap korán kelünk és indultunk Budapestre. 

Milán 

Mára nem volt konkrét program ötletünk, de végül apa kitalálta, hogy emeletes busszal menjünk el az állatkertbe. Az emeletes busz vicces, és persze felmentünk az emeletre, ami tök alacsony amúgy. Az állatkert itt kicsi és nincs sok állat, de így is láttunk két "produkciót": a víziló miután beáztatta a száraz kenyerét és úgy ette meg (ügyes!)  úszott egyet, aztán a nagy szájával felnyitott egy hatalmas fém ládát de nem tudta teljesen, úgyhogy -durr- visszaejtette... A majomházban pedig a gibbon mutatott be nekünk egy atlétika bemutatót :)
Innen a szomszédos parkba sétáltunk és ittunk forró csokit, aztán a stadionhoz mentünk és bekukucskáltunk a kapun. Ezzel már szinte vissza is értünk a központba, úgyhogy beültünk egy szép étterembe a folyó partján a hidaknál és nagyon finom ebédet ettünk. Ha már itt voltunk, elsétáltunk ma is a bazárba és ott ettünk édességeket. Jól elfáradtunk ma is, úgyhogy vissza jöttünk a szállásra és egy nagy kártya parti után még ország-városoztunk estig.

Milán 

Mikor felkeltem, ettem zabkását reggelire, aztán visszaért apa a közértből és a többiek is megreggeliztek, és  elindultunk a bazár felé. Nem hittem volna, de egész érdekes a bazár. Nem csak a boltok, mert például pont török teát szürcsöltünk miközben megszólalt a müezzin és a  hívek elmentek imádkozni, még a pincérünk is...
Ha már itt voltunk, beültünk egy kis étterembe helyi ételeket enni. Utána felsétáltunk a nagy mecsethez. Itt le kellett venni a cipőnket és a lányoknak fejkendőt kellett felvenni, hogy bejöhessenek.
Innen a várhoz sétáltunk ami nem valami nagy szám amúgy,  hamar kőrbe jártuk,  és vissza felé a bazárban apa ivott egy érdekes török kávét, aztán visszajöttünk a szállásra. 
Este még visszamentünk a főtérhez, mászkáltunk aztán miután visszajöttünk , ma is nagyon jót kártyáztunk. 

Milán 

Valami őrült korán, hajnali három órakor keltünk és félkor már taxival indultunk a Botiékért és onnan a reptérre, ahol meglepően hamar túlestünk a csomag feladáson és a biztonsági ellenőrzésen, úgyhogy maradt idő reggelizni a gép 6:10-es indulásáig.
A repülés most is szuper volt és még kisebb légörvények is voltak :)  A Szkopjei reptérről busszal jöttünk be a városba és itt találkoztunk Nikolával aki kiadja nekünk a lakást ami egész klassz.
Utána sétáltunk egyet a környéken ami tulajdonképpen maga a belváros, klassz kis hidakkal és a megszámlálhatatlan szoborral. Közben ránk sötétedett, és a hajnali kelés miatt már eléggé fáradtak is voltunk, úgyhogy nem sokat mászkáltunk este, hanem inkább visszamentünk a szállásra, kártyáztunk egy jót a wizzard-al és kilenc után sorra mentünk aludni...

Milán

Nekem nem indult kellemesen a nap, ugyanis anya vitt korán vérvételre... eléggé fájt is, de próbáltam hősiesen tűrni amennyire csak lehetett... Utána vettünk reggelit, mert ugye nem ehettem, és napközben a Mamánál voltam, ott is ebédeltem. Délután a számítógépen megnéztem a főzős műsor végét, amit tegnap nem láttam, és ötkor jött értem apa. Addigra már le is zuhanyoztam, mert itthon nem nagyon lett volna rá idő, ugyanis mentünk a Botiékért és onnan egyből színházba, a Beugróra. Hát ez most is szenzációsan vicces előadás volt, egyszer láttam, hogy apa majd meg fulladt mellettem, mert ivott épp az üdítőjéből egy hatalmas poén közben :)
A színház után hazavittük a Botiékat és mi is hamar ágyba kerültünk, mert holnap irtó korán kelünk...

Milán

Ma korábban mentünk Újpestre, mert még ebéd előtt kimentünk a Mamával a temetőbe. Nagyon szép idő volt, a reggeli eső csak ijesztés volt szerencsére. Minden sírhoz vittünk több mécsest és szép virágokat és délig vissza is értünk. Én már kezdtem úgyis éhes lenni, főleg mivel tudtam, hogy a húsleves és a rántott hús (finom salátával) után palacsinta is lesz! Ráadásul a Mama vett a palacsintába túrórudit tölteléknek , ami extra finom. Mielőtt haza indultunk volna, még készítettem egy keresztrejtvényt, amit a Mama és apa közösen fejtett meg ;)

Milán

Reggel sokáig aludtam, tíz után ébresztett apa, és nem csak a számítógépen játszottam egy új "Papa's" játékkal, de a természetismeret írásbelit is megcsináltam. Két óra volt már mikor elindultunk a Séf Bácsihoz ebédelni és ma mindketten pizzát ettünk (én kívánság pizzát bébikukoricával, tükörtojással, garnélarákkal, sonkával). Hazafelé jövet most is beugrottunk a Hisztéria cukrászdába néhány macaron-ért :)
Délután megnéztük a múlt heti forma-1 futamot, játszottunk és a természet órai munkát pótoltuk be a könyvből.
Este pedig (apa "nagy örömére") X-faktor volt...

Milán

Reggel megettem a 7days sütiket, amiket tegnap vetettem apával, aztán anya átvitt a Mamához és ott még visszafeküdtem és aludtam majdnem tízig. Miután levittük a Dömét, ebédre megettem a zöldborsófőzeléket rántott párizsivel. Anya jött értem munkából és itthon pont ismételték a tegnapi Survivort, úgyhogy megnéztem és utána végre fifázhattam egy meccset.
Pont befejeztem, amikor hazaért apa és már indultunk is Gyömrőre. Útközben a Mekiben vacsoráztunk, mert ott finomabb a csirke nugetts :) 
Vásároltunk is hamar, aztán épp a Survivor kezdéséig hazaértünk.

Milán

Reggel apa átvitt a Mamához és délelőtt segítettem a Mamának lefotózni és a facebook adok-veszekjébe feltölteni képeket az eladó ruhákról, csizmákról, kabátokról. Déltájban levittük sétálni a Dömét, utána leckét csináltam, és ebédeltem.
Nemsokára jött anya és hazasétáltunk. Itthon autózgattam aztán jött apa és a mese után már indultunk is a doktornénihez a rendelőbe. Fél hatkor értünk oda és már hárman voltak előttünk, úgyhogy egy órára majdnem felmentünk a Botiékhoz. Csak Anna és Kefír voltak otthon, de legalább egy órát nem unatkoztak :)
Képzeljétek, még így is csak hétkor jutottunk be, és még a közértbe is volt időnk elugrani apával! Nem semmi... Kaptunk két beutalót a vizsgálat után, aztán apa még hazahozott minket és vacsoráztam, miközben így még láttam a Survivor végét...

Milán

A héten még nem mehetek suliba, úgyhogy a Mamához mentem át és napközben nála voltam. Az ebéd egész jó volt, aztán amikor munka után jött anya, akkor elmentünk angolra, ahol az angol ünnepekről és a jellegzetes ételekről tanultunk. Angol után visszavitt anya a Mamához, és ő még ment vissza az oviba, viszont jött apa és ő vitt fodrászhoz. Anikó még épp időben végzett a frizurámmal, gyorsan vettünk pár finomságot a kisközértben, és hazasétáltunk mert hétkor már kezdődött a Survivor... A szünetben volt plüss-mese, és anya is hazaért, a műsoraink után pedig még Geoguessr-eztem apával, aztán mentem zuhanyozni és vacsizni, meg aludni...

Milán

Mivel ma már tényleg jól voltam, és ezt reggel a doktor néni is így látta, ezért hazaengedtek. Apa jött értünk, épp időben, mert amikor megkaptuk a zárójelentést, már jöhettünk is haza.
Itthon egy dupla mesét kértem apától, hiszen tegnap ez elmaradt, aztán mivel nem fifázhatok még sajnos, ezért elővettem az autóimat és egy nagy versenyt rendeztem velük. Apa délig maradt, de addig azért még átvettük az angol leckét és a szótárazást, mert abban ő jobban tud segíteni, aztán pedig derelyét kértem anyától ebédre, és délután is kellett még anyával tanulnom...

Milán

A körülményekhez képest jól aludtam, és már teljesen jól vagyok szerintem. A reggeli vajas-lekváros kenyér volt, bár én jobban örültem volna valami felvágottas zsemlének, de akkor vajas kenyér lett, ha már csak ez van... Azért írtam apának, hogy még miket hozzon idefelé jövet a közértből :)
Tíz körül meg is érkezett apa és nem csak zsemlét, péksütit, kinder tejszeletet meg gumicokrot hozott, hanem a laptopját is, rátöltve a tegnapi sztárbansztárral és forma-1-el. Sőt, még tévézni is lehet rajta, úgyhogy ma már nem maradok le a survivor-ről sem...
Apa csak délelőtt maradt, az ebédünk pedig tojásleves volt (egész jó, meg is ettem) és rakott káposzta (káposzta! pfuj). 
Ebéd után társasoztunk anyával, ugyanis a játszószobában találtunk egy Rizikó társast, ami egész klassz. Négykor pedig bejöttek látogatóba a Botiék is, és órákig beszélgettünk, nagyon jó volt.

Milán

Reggel sokáig aludtam, délelőtt fifáztam, aztán dél után kértem anyát, hogy süsse meg a pizzát ebédre. Utána nekiláttam nyelvtan tanulni és amikor kimentem pisilni, egyszercsak elsötétült a világ, megszédültem és még tudtam kiabálni anyának, aztán elájultam...  arra tértem magamhoz, hogy a földön fekszem és anya meg az Ottóék szólogatnak. Közben már hívták a gyerekorvosi ügyeletet és amikor megmértük a vérnyomásom, szinte nem is volt, mert 60 alattit mértünk. Amikor felültem, annyira megszédültem megint, hogy elhánytam magam. Így inkább anya lefektetett az ágyába és nemsokára már itt is voltak a gyerekorvosi ügyeletesek, akik mindenfélét megmértek, és mivel a vécéből kiesve bevertem a fejem is, boztos-ami-biztos mentőt hívtak, mert lehet egy enyhe agyrázkódásom is. Közben apa is megérkezett, és pár perc múlva a mentős bácsik is. Ekkor már jobban voltam, de inkább apa ölben vitt le a mentőhöz, és (a piros lámpánál sziránázva, mögöttünk apa padlógázzal) bevittek a Balesetibe, a gyerek traumára. Itt megvizsgált egy doktornéni és azt mondta, hogy nem lát komoly bajt, de megfigyelésre inkább maradjak itt keddig. Feltoltak a negyedikre és ott egy szobába, ahol csak mi voltunk. Szerencsére anya is itt maradhat, és a szomszédos ágyon. 
Amikor berendezkedtünk, összeírtuk még mire lenne szükség és apa vissza hazaszaladt. Még egy kakaós csigát is hozott, amit rögtön meg is ettem, mert már a szédülésem elmúlt, viszont elég éhes voltam már, úgyhogy később még a vacsorára hozott vajas kenyeret is ettem.
Sajnos hiába van egy tévé is falon, nem sikerült apának sem működésre bírnia. Amúgy a szoba nem rossz, de azt hiszem inkább ma még fekszem és próbálok hamarabb elaludni, bár nehezítés, hogy  óránként megmérik a vérnyomásom (estére már 90/60 volt).

Milán

Reggel anya elment tornára, temetőbe és vásárolni, én meg inkább még visszaaludtam... Délelőtt játszottam, aztán amikor a Mama levitte sétálni a Dömét, én is vele tartottam és hozzá mentem fel ebédelni. A Boti is idejött és amikor anya is, lassan hazajöttünk és jött a Boti is, mert fifázni támadt kedvünk :)
Szerencsére a Boti egészen estig maradhatott és addig egyfolytában játszottunk...
Közben apa is megjött, mert ő a fogorvos után elment a belvárosba mecedón dénárt szerezni és ma sikerrel járt, úgyhogy lesz dénárunk amikor megyünk Szkopjéba. 
Este a Boti hazament, mi pedig természetesen az X-faktort néztük anyával ;)

Milán