Tizenegykor keltem és ebédre anya csinált fehércsoki levest, ami nagyon finom lett, én totál jóllaktam vele.
Három előtt jött apa és együtt mentünk át a Dédiékhez, ahol már ott voltak a többiek és a szokásos családi beszélgetős délutánt tartottuk meg, jókat nevetgélve.
Innen öt körül mentünk át a Botiékhoz, mert a tradicionális szenteste-vacsorát idén is náluk töltöttük.
A finom vacsi után (én halat ettem természetesen), volt ajándékozás és most egy új kártyajátékot kaptak, így ezt próbáltuk ki és nagyon jó kis logikát és fejszámolást fejlesztő játék volt. Aztán az est legviccesebb része következett: a Kriszti apától egy pendrájvon megkapta az összes régi VHS kamerás és tévéből felvett videóját digitalizálva, és a tévén elkezdtünk belenézni a régi felvételekbe, a Boti és az Anna babás videóiba, a régi síelésekbe, a 2000-es amerikai út videóiba. Rengeteg videó volt, és úgy elrepült az idő, hogy egyszercsak hajnali fél kettő lett! Mivel már elég álmos volt a csapat, a folytatást későbbre tettük és apa még persze hazahozott minket anyával...
Milán
