Reggel nem egyből a suliba mentünk anyával, hanem a Wekerlére egy mozgás-felmérésre. Voltak mindenféle egyszerű és összetett feladatok, csak azokat kellett úgy megcsinálnom, ahogy csak tudom. Könnyű...
Így a negyedik órára értem be végül a suliba, és igazából már csak egy óra volt "komolyan" megtartva, amúgy az udvaron lehettünk (tesin amúgy is ki szoktunk menni...).
Délután korán jött anya és hazafelé bementünk fagyizni, ami nem csak a fagyi miatt volt ma jó ötlet, hanem így találkoztunk a Mamával és mehettem hozzá, ahelyett, hogy anyával kellett volna még vásárolni menni... De a délután legjobb része csak most jön: apa is sietett haza, mert rögtön indultunk a Lurdy mozijába, méghozzá azért, mert egy hatalmas meglepetés készült a Kati néninek. Kibéreltük az egyik mozitermet, mindenki odajött és titokban a sötétben beültünk, Katit nénit pedig egy "családi mozizás" trükkjével a másik bejáraton elhozta a Bandi bácsi és a fiai. A sötét teremben nem is látott minket, de a filmet egész biztos sokáig fogja emlegetni, mert szenzációsan jó lett, és kétszer is megnéztük (az első vetítés után persze felálltunk megtapsolni, így akkor már látta, hogy ott van mindenki a szüleivel). Az első vetítés mindenkinek könnyeket csalt a szemébe, másodjára már jobban tudtunk figyelni. Szóval nagy volt a meglepetés és tényleg jó lett a film rólunk. Utána még kicsit beszélgettünk és jöttünk haza.
Milán
