Hű, a Krisztiéknél korán kelés van ám! Hat után már keltünk, mert a Boti lassan készül el és így tényleg reggelizés után már indulhattunk is a suliba.
Ma szinte egész délelőtt a Patrícia néni tartotta az órákat és egész ügyes már ő is, bár tény, hogy máshogy tanít, mint Kati néni, de ez nem baj.
No és a lényeg! Ma tornaóra helyett mentünk a mesemondó versenyre! Szerintem jól elmondtam a mesémet (pedig az első cések közül egy kisfiú folyton beszélt hátul, ami nagyon zavaró volt). Kíváncsi vagyok hányadik lettem, pláne hogy a másodikosok is velünk egy csoportban indultak...
Délután jött értem anya és itthon végighallgattuk a Dal zenéit a számítógépen. Közben apa is hazaért, én pedig papíron egy saját énekversenybe kezdtem, majd amikor meguntam, a nagyszobában autóversenyeztem a fürdésig. Lefekvésig még anyának segítettem a farsangi ruhám elkészítésében: én adogattam az autóemblémákat, amiket ő felvarrt...
Milán
